Az ajándékozásról (IV.)
Amint azt az előző részben jeleztük, sorozatunknak ebben a részében az ajándékozás joghatásairól fogunk beszélni.
Az ajándékozási szerződés fő joghatása az ajándékozott tárgy tulajdonjogának átszállása az ajándékozóról az ajándékozottra, ezért az ajándékozási szerződés egy tulajdonátruházó jogi ügylet, amint az az ajándékozási szerződés törvényes meghatározásából is kiderül.
Amennyiben az ajándékozási szerződéssel egy ingatlan tulajdonjoga kerül átruházásra, a szerződés érvényességéhez, valamint harmadik féllel szembeni érvényesítéséhez (vagyis, hogy erről egy harmadik fél, aki nem részese a szerződésnek, is tudomást szerezzen és a szerződést tiszteletben tartsa) az ilyen természetű ajándékozást be kell jegyezni a tulajdoni lapra (extras de carte funciară). Erre egyébként az ajándékozási szerződést hitelesítő közjegyző a közjegyzői törvény szerint 3 napon belül köteles is.
A szerződés megkötésének következtében, habár ingyenes jogügyletről van szó, ez nem jelenti azt, hogy az ajándékozó számára nem jelennek meg bizonyos kötelezettségek. Ennek értelmében a szerződés megkötésének következtében az ajándékozó köteles átadni fizikailag is az ajándékozott tárgyat.
Alapesetben, mivel nem adásvételi szerződésről van szó, ahol szigorúbbak a garanciális szabályok, az ajándékozó nem köteles garantálni a tárgy elperlése ellen (evicţiune – elperlés elleni jogszavatosság) valamint a tárgy rejtett hibáiért (vicii ascunse – rejtett hibák elleni kellékszavatosság).
Az elperlés elleni jogszavatosság arra vonatkozik, hogy az ajándékozó felel azért, ha az ajándékozott tárggyal kapcsolatosan utólag valaki valamilyen jogigényt támaszt az ajándékozott ellen (pl. egy ingatlan tulajdonjogával kapcsolatosan), a kellékszavatosság pedig az ajándékozott dolog fizikai hibáira vonatkozik.
Habár alapesetben, amint azt már mondtuk, az ajándékozó nem garantál ezekért, az ajándékozó felel az elperlés elleni jogszavatosságért, amennyiben erre kifejezetten ígéretet tett, ha ez saját cselekedetéből származik, vagy az ajándékozás megkötése előtt az elperlést megalapozó körülményről tudott, és ezt mégsem közölte az ajándékozottal (pl. tudta, hogy az ajándékozott ingatlan per vagy visszaigénylés alatt áll, és ezt elhallgatta az ajándékozott személy elől).
Amennyiben az ajándékozást bizonyos feladatok (meghagyás, románul donaţie cu sarcini) terhelik, amelyeket az ajándékozottnak teljesíteni kell, az ajándékozott a meghagyások-feladatok értékének mértékében úgy felel az elperlés elleni jogszavatosságért, mintha adásvételi szerződésről lenne szó.
Ennek a magyarázata az, hogy a meghagyások mértékéig az ajándékozási szerződés természete hasonló az adásvételi szerződéséhez, ugyanis a meghagyások teljesítése az ajándék átruházásának akár ellenértékeként is felfogható, hiszen az ajándékozási szerződés érvényességét befolyásolja.
A rejtett hibákra vonatkozó kellékszavatossággal kapcsolatosan, habár ezért nem felel az ajándékozó, amennyiben a rejtett hibák az ajándékozási szerződés megkötésekor az ajándékozó számára ismertek voltak, viszont azokat nem hozta az ajándékozott tudomására, az ajándékozó az esetlegesen okozott kárért kárfelelősséggel tartozik.
Pl. egy rejtett hibával elajándékozott gépjármű, amennyiben a rejtett, de az ajándékozó által ismert és eltitkolt hibából kifolyólag kárt okozott a megajándékozottnak – pl. egy baleset bekövetkeztével – megalapozza az ajándékozó kárfelelősségét.
Amint azt már jeleztük, mivel egy alapvetően ingyenes juttatásról van szó, a szerződéses felelősség enyhébb, mint egy adásvételi szerződésnél, ahogy az előnyök mindkét fél számára kölcsönösek.
Ezért a törvény értelmében az ajándékozó nem felel bármilyen fajta hibáért, csak megtévesztésért (románul dol), ami szándékosságot és rosszhiszeműséget feltételez, valamint súlyos vétkességért, tévedésért (románul culpă gravă) ami, habár nem feltételez szándékosságot, viszont a gondatlanság mértéke, formája és következményei olyan természetűek, hogy azt már a törvény szankcionálja még akkor is, ha az ajándékozási ügylet nyomán az ajándékozónak nem keletkezett anyagi haszna az ajándékozási ügyletből.
Megtévesztés esetén az ajándékozási szerződés felmondható (pl. amennyiben nagymértékű adóssággal vagy más kötelezettséggel terhelt ingó vagy ingatlan javakat ajándékoztak), és amelyek létezését az ajándékozó eltitkolta a megajándékozott elől, habár ezek közlése kötelessége lett volna. Az így okozott tévedés még akkor is a felbontás alapja lehet, ha az nem volt lényeges. A megtévesztést nem vélelmezik (nu se prezumă), ezért bizonyítani kell.
A súlyos gondatlanság, hanyagság törvényes meghatározása szerint súlyos gondatlanságról vagy hanyagságról akkor beszélünk, amikor az elkövető úgy járt el, ahogy még a legkevésbe körültekintő személy sem járna el saját érdekeivel szemben.
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
