Az ajándékozásról (III.)

Az ajándékozás (donaţie) érvényességének formai kelléke a r. PTK 1011. paragrafusa szerint a közhiteles (autentic) irat, amely alól viszont léteznek kivételek is. Ennek értelmében nem kell közhiteles (általában közjegyzői) okirat a következő ajándékozásokhoz: a közvetett (donaţie indirectă), az álcázott (donaţie deghizată) vagy kézi ajándékozáshoz (dar manual), az így tett ajándékozás érvényes. 

Eddig beszéltünk a közvetett, valamint az álcázott ajándékozásokról, a harmadik kivétel, amely esetében nem kell közhiteles iratba foglalni az ajándékozási szerződést, az úgynevezett kézi ajándékozási szerződések kategóriája.

A kézi ajándékozási szerződés a kis értékű ajándékozások leggyakrabban előforduló formája, és az úgynevezett dologi szerződések kategó- riájába tartozik, románul contract real. Ennek a típusú szerződésnek a lényegi és érvényességi eleme az ajándékozás tárgyának fizikai átadása az ajándékozó által az ajándékozott számára, amint azt a r. PTK 1011/4. paragrafusa is előírja. Természetesen elengedhetetlen feltétele az ajándékozásnak, ugyanúgy, mint a többi ajándékozás esetében, hogy azt ajándékozási szándékkal tegyék, amint azt latinul mondják: animus donandi.

Az ajándékozás tárgyának fizikai átadása esetén meg kell jegyezni, hogy ezt nem kell szűken értelmezni, elég az érvényességhez, ha valamilyen más cselekedetből nyilvánvalóvá válik, hogy az ajándék tárgyát az ajándékozott használhatja, mint például egy gépjármű esetén a kulcsok átadása.  Amennyiben az ajándék tárgya már a felek egyezsége előtt az ajándékozott birtokában volt, természetesen nem kell újból átadni azt. Ebben az esetben az ajándékozási szerződés a felek ajándékozási egyezségének pillanatában jön létre, tehát nem az ajándék átadásakor, ahogy az a többi kézi ajándékozás esetében történik.

A jelenleg érvényes törvényes rendelkezések értelmében kézi ajándékkal csak a 25.000 RON-t nem meghaladó értékű és átadásra alkalmas vagyontárgyak ajándékozhatók. A pénzügyi és banki értékpapírok is átadhatók ajándékozás keretében, amennyiben ezek papíralapúak. 

Viszont egy adósságot például, vagy egy szellemi tulajdonjogot amennyiben ezeknek nincs materiális anyagi formájuk, lehetetlen dologi szerződés keretében ajándékozás útján átadni, ehhez rendes okirat formájú szerződés kell. 

Ugyanúgy, természeténél fogva, egy ingatlan sem képezheti kézi ajándékozás tárgyát, hiszen azt értelemszerűen nem lehet átadni.

A jövőben megvalósuló vagy létrejövő anyagi javakat sem lehet átadni kézi ajándékozással, hiszen azok, nem létezvén, nem is adhatók át.

A kézi ajándék bizonyítását bármilyen eszközzel meg lehet tenni, így például egy esetleges per esetén, amely a kézi ajándékozás megtörténtével kapcsolatos (jellemzően vagyonosztási vagy örökösödési eljárásokban), akár tanúk által is.

Mivel a jóhiszemű birtokost védi a törvény, valamint a jóhiszeműséget is vélelmezi, ezért a kézi ajándékkal megajándékozott személy nem kell bizonyítsa ajándékának törvényességét vagy jogcímének valódiságát, ennek ellenkezőjét az azt felhozó személyek kell bizonyítsák. Más kontextusban, de ugyanez az oka annak, hogy egy közúti ellenőrzésnél amennyiben a sofőr nem a saját tulajdonában lévő gépjárművet vezeti, viszont nála vannak a gépjármű iratai, nem kell külön igazolja, hogy az illető járművet törvényesen használja.

A közjegyző által hitelesített ajándékozási szerződést az azt hitelesítő közjegyző köteles bejegyezni az erre a célra vezetett elektronikus közjegyzői nyilvántartásba, amelyen keresztül a törvényes érdeket igazoló felek tudomást szerezhetnek az ajándékozási szerződésről.

Az ajándékozás, mivel szerződés, csak akkor jön létre, amikor az ajándékozási ígéretet vagy ajánlatot (amennyiben volt ilyen) az ajándékozott elfogadta.

Amint az már az ajándékozás meghatározásából is kiderült, az  ajándékozás egyik alapvető jellegzetessége – az ingyenességen kívül – a visszavonhatatlanság, ami azt jelenti, hogy az ajándékozó a törvényes eseten kívül egyoldalúan nem vonhatja vissza az adományt. 

Amennyiben mégis ilyen kikötés kerül az ajándékozási szerződésbe, az illető záradék semmis. Azt viszont ki lehet kötni, hogy amennyiben az ajándékozott és/vagy annak leszármazottjai az ajándékozó előtt haláloznak el. Viszont semmis az a kitétel, amely az ajándékozó rendelkezési jogát fenntartja az ajándékozás után is az ajándékozás tárgyára vonatkozóan.

A következő részben az ajándékozás joghatásairól, valamint visszavonásának törvényes eseteiről fogunk beszélni, amelyek között fontos szerepet tölt be a házastársak közötti vagy a házastársak részére megkötött ajándékozási szerződések visszavonhatóságának előírása. 

(Folytatjuk)

Gogolák H. Csongor ügyvéd