2024. august 12., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az ajándékozásról (II.)

  • 2017-12-05 14:38:10

Amint azt már jeleztük, az ajándékozás érvényességének formai kelléke a Ptk. 1011. paragrafusa szerint a közhiteles (autentic) irat, viszont léteznek kivételek is. 

Az előző részben az ajándékozási szerződésről (románul „donaţie”) beszéltünk, érintve azokat a gyakorlati eseteket, amelyek a legtöbbször problémát okoznak az ajándékozási szerződéssel kapcsolatosan. Ezekre sorozatunk utolsó részében még konkrét példákkal ki fogunk térni.
Amint azt jeleztük, már a 2011. október 1-jén életbe lépett új román polgári törvénykönyv (Ptk.) az ajándékozás általános jogi szabályozását a 984 – 1010. és 1011–1033. cikkekben szabályozza.
Ezekben a paragrafusokban a törvény az ingyenes jogügyleteket is szabályozza, ugyanis az ajándékozáson kívül létezik még más ingyenes ügylet is, mint a végrendeletbe foglalt örökösnevezés, illetve hagyományrendelés, amelyeknek a román megfelelője a „legat”. A fő és nyilvánvaló különbség a két ingyenes juttatás között az, hogy míg az ajándékozás érvényesen megtörténik az ajándékozó életében a tulajdonjog átszállásával együtt, addig a végrendeleti ingyenes jogügylet értelemszerűen csak az ajándékozó halálakor lép érvénybe.
Amint azt már jeleztük, az ajándékozás érvényességének formai kelléke a Ptk. 1011. paragrafusa szerint a közhiteles (autentic) irat, viszont léteznek kivételek is. Ennek értelmében nem kell közhiteles (általában közjegyzői) okirat a következő ajándékozásokhoz: a közvetett (donaţie indirectă), az álcázott (donaţie deghizată) vagy kézi ajándékozáshoz (dar manual), az így megkötött ajándékozás érvényes. 
Az előző részben részletesen leírtuk, hogy mit jelent a közvetett ajándékozás (ajándékozási szándékkal, de egy más jogügyleten keresztül részesül előnyben a kedvezményezett, pl. lemondással, ami előnyös helyzetet teremt a kedvezményezett számára).
A második kivétel, amikor nem szükséges az ajándékozás érvényességéhez a közhiteles irat, az az álcázott ajándékozás. Habár ennek az ajándékozási formának az elnevezéséből valamilyen romantikus titokzatosság árad (vagy valamilyen törvénytelenséget sugall), az ügylet önmagában teljesen törvényes. 
Természetesen lehetséges, hogy az álcázott ajándékozási ügylet valamilyen törvénytelen célt követ, vagy valamilyen törvényes tiltást próbál kikerülni, ebben az esetben az ügylet semmis lehet, de nem azért, mert álcázott az ajándékozás – ami önmagában nem törvénytelen –, hanem azért, mert valamilyen törvényes előírással megy szembe, ami viszont bármilyen más jogügylet esetében is semmisséget von maga után.
Az álcázott ajándékozás esetén az ajándékozási szerződés, aminek lényegéhez tartozik annak ingyenessége, valamilyen más, visszterhes (act oneros) vagyis mindkét fél számára – nyereség ellenében – jogokat és kötelezettségeket előíró jogügyletnek van álcázva. 
Ugyanakkor az álcázott ajándékozás nemcsak egy másik visszterhes jogügyleten keresztül valósulhat meg, hanem egy közvetítő úgynevezett közbülső (persoana interpusă) személyen keresztül.
Minkét esetben szerződéses szimulációról beszélünk, amely – habár első hangzásra, mint azt már fentebb jeleztük, valamilyen hátsó szándékot feltételez – önmagában nem törvénytelen. 
A diszimuláció esetén mindig van egy nyilvános irat, valamint egy titkos irat, amelyek esetén az első, a nyilvános irat elrejti a valódi, nem nyilvános jogügylet természetét.
 Egy példával jobban érthetővé válik az álcázott ajándékozás jogi intézménye: például egy nyilvános adásvételi szerződéssel egy ingatlan tulajdonjogát ruházzák át a felek egymásra, a valóságban azonban az ingatlan tulajdonjoga ellenérték nélkül kerül át. 
Ezt az esetet nem szabad összetéveszteni azzal a gyakorlatban sajnos sokszor megtörténő esettel, amikor a felek a közjegyző előtt más adásvételi összeget mondanak, mint ami a valóságban kifizetésre került, ekkor ugyanis fennáll az adócsalás bűncselekménye.
Vannak viszont esetek, amikor az álcázott ajándékozás törvénytelen, és a polgári jog semmisséggel (nulitate absolută) szankcionálja a szimulációt. Így például a polgári törvénykönyv szerint a házastársak közötti ajándékozások visszavonhatók (revocabil). 
Ezzel kapcsolatosan azt kell tudni, hogy alapesetben az ajándékozás nem visszavonható (irevocabil). A gyakorlatban megtörténik, hogy a házastársak, mivel nem szeretnék, hogy később az egymás közt megkötött ajándékozási szerződéseket valaki visszavonassa bírósági úton (pl. valamelyik házastárs örökösei olyan alapon, hogy az csökkentette a hagyatékot), azt egy adásvételi szerződésen keresztül diszimulálják. 
Amennyiben a fenti esetben bebizonyításra került, hogy az adásvételi árat nem fizették ki, az adásvételi szerződés semmissé válik, ugyanis ez a román Ptk. 1033. paragrafusának 1. bekezdését sérti, amelynek értelmében a házastársak közötti adományozás mindig visszavonható.
Álcázott ajándékozás esetén formai szempontból azt az előírást kell betartani, amely a nyilvános jogügylet formájára vonatkozik. Így például egy gépkocsi adásvételéé, amely egy adományt rejt el magánokirati formában (act sub semnătură privată – tehát közjegyző közreműködése nélkül is érvényes), viszont amennyiben egy ingatlanról van szó, annak értékétől függetlenül az „álcázó” nyilvános szerződése közhiteles (általában közjegyzői) formában kell megkötésre kerüljön.
Egy szimulált vagy álcázott jogügylet valódi természetét bírósági úton lehet bebizonyítani, ezt általában az egyetemes vagy az egyetemes című örökösök (succesor universal sau cu titlu universal) tudják igazolni, de bármilyen más érdekelt harmadik személy (tertă persoană) is megteheti ezt. Ennek értelme általában az, hogy az adomány mindig csökkenti a vagyont, hiszen ellenszolgáltatás nélkül kerül ki a vagyon egy része, az adásvétel vagy más visszterhes jogügylet viszont nem, ugyanis az elidegenített vagyontárgyat annak ellenértéke (az ár) helyettesíti. 
Tehát a köteles résszel rendelkező örökösök (egyenes ági leszármazottak, szülők és túlélő házastárs) az örökhagyók által tett diszimulált ajándékozások esetén mindig érdekeltek abban, hogy egy jogügyletnek az adomány természetét bebizonyítsák, ugyanis amennyiben az adomány miatt a hagyaték részben vagy egészben kiürült, és ezért nem kapják meg a nekik járó részt, akkor kérhetik az adomány mértékének csökkentését.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató