2024. november 27., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Épített örökségünk

A Marosvásárhelyről Szászrégenbe vezető országúton, Gernyeszeget elhagyva, a Maros jobb oldalán lévő magaslat szakadékos peremén látható a vajdszentiványi Zichy-Horváth kastélyegyüttes. A műemlék alsó szintje részben a domboldalba épült, emiatt a falu felől a második szint félköríves árkádjaival hosszú tornácos, földszintes épületnek mutatkozik. A települést írásban először 1132-ben Sancto Johanne néven említik… 

A régi épület, vagyis a hosszú ház mindkét szintje vastag téglafalakkal és boltozatokkal készült, a 18. századi erdélyi késő barokk építészet szép példája.

A kastély másik épülete rövidebb, magas, tört síkú fedélzetével a szakadék peremére merőlegesen áll. Mindkét épület építtetője ismeretlen.


Az építéstörténet 

A Zichy-udvarház néven ismert vajdaszentiványi épületegyüttes építéstörténete nem ismert, de stílusjegyei arra engednek következtetni, hogy a 18. században vagy a 19. század elején emelték.

Az erdélyi magyar elektronikus könyvtár közlésében olvasható, hogy a régi Erdély nemesi társadalmának birtokviszonyait ismerve, igen kevés a valószínűsége annak, hogy az építtető az elsősorban Magyarországon birtokokkal rendelkező Zichy család tagjai közül került volna ki, fontos tehát a település újkori birtokviszonyainak, tulajdonosainak feltárása, hiszen ezek az adatok vezethetnek el az építéstörténet körvonalazásához.


A kúria Kemény Sámuel feleségének öröksége volt

Több levéltári forrás utal arra, hogy a századforduló táján Erdély főméltóságai közül Kemény Sámuel és felesége, iktári Bethlen Kata lakott Vajdaszentiványon – iktári Bethlen Zsuzsanna, valamint férje, Teleki Sámuel kancellár levelezésében gyakran bukkannak fel arra utaló adatok, hogy Kemény Sámuel és felesége Vajdaszentiványon tartózkodott, Kemény 1813-ban Vajdaszentiványról keltezett levelet a marosvásárhelyi magisztrátushoz. 

Több adat és a helyi református templomban lévő építési emléktábla alapján arra következtethetünk, hogy a kúria Kemény Sámuel feleségének öröksége volt édesanyja, iktári Bethlen Domokosné született bethleni Bethlen Kata jussán.

Amint azt már említettük, az épületegyüttes két különálló, jellegében egymástól eltérő egységből áll.

Az épület alagsorát a lejtő oldalában alakították ki, ennek köszönhetően a keleti homlokzat két-, a nyugati árkádos udvari homlokzat pedig egyszintes. Cserepezett, csonka kontyos nyeregtető fedi.

Az adatbank közlése szerint a keleti homlokzatnak tizenhat aszimmetrikus elhelyezésű nyílástengelye van. A két szintet egyszerű vakolt övpárkány választja el egymástól, a koronázópárkány gazdagon tagolt.

Az épületnek elsősorban az udvar felé néző nyugati homlokzat félköríves árkádos tornáca kölcsönöz barokk jelleget. Az árkádos folyosót az udvar felől mellvéd határolja, ezt több tengelyben faragott szárkövekkel határolt bejáratok törik át.


A portikuszt díszítő urna és a Bethlen-címer már nincs az épületen

A második világháború után a vajdaszentiványi birtokot államosították, évekkel ezelőtt került vissza jogos tulajdonosához, aki 1949-ig, a család internálásáig a  kastélyban lakott. Zichy Jozefa Melanie Georgina Huberta Antónia 1908. március 7-én született Budapesten.

Sajnos, a portikuszt díszítő urna és az iktári Bethlen címer már nincs az épületen. A kert egykori határait nem sikerült azonosítani, így hajdani kiterjedéséről sincsenek pontos adatok.

Csak a terepalakulatból lehet következtetni az egyes régi kerti elemek helyére. Vagyis: azonosítható a tó helye a kastélydomb oldalában, ahonnan a terepadottságokat figyelembe véve a víz kaszkádos lefolyása is elképzelhető, bár erre semmilyen bizonyíték nincs.

A parkból szép kilátás nyílik a két vajdaszentiványi templomra.


A templomokról

A falu fölött, egy kis magaslaton áll a középkori templom. A 13–14. században épült római katolikus istenháza plébánosa 1332–1335 között már fizette a pápai tizedet.

Az eredeti templom csak a szentélyből állt, hajóját a reformáció után építették.

A reformátusok a nyugati oromfal elé tornyot is emeltek. A templomot a kertjében létrejött temetővel együtt kőfallal zárták körül, északi és déli oldalán egy-egy bejárókapuval.

Keresztes Gyula, a Maros megye középkori templomainak ismertetése helységenként című munkájában ír arról, hogy a templom régi része a szentélynégyszögből és a nyolcszög öt oldalával bezárt részből áll, amelyhez diadalívvel kapcsolták az 1795-ben épített hajót.


A faragott Krisztus-arc

A szentélynégyszög keresztboltozatos, a keleti részén a sokszögnek megfelelően élbordázott, a zárókövön egy faragott Krisztus-arc látható.

A hajó csúcsíves ablakai mérműves faragott kőkerettel készültek. A nyugati és déli bejáró kőkeretes. Az egykori sekrestye ajtaját befalazták.

Ablakai keskenyek, mérműves, faragott kőkerettel ellátva. A szentély északi falán egy befalazott szentségtartó fülke nyoma található, míg a padlózata alatt falazott kripta van. Falai vastagok, ablakai félköríves záródásúak.

Síkmennyezetét a hosszanti falakat tagoló sávoknak megfelelően vakolt részek osztják három mezőre. A nyugati végében elhelyezett orgonakarzatot két oszlop és a határolófalak tartják. A déli bejárat előtti portikusz itt sem maradhatott el.


1796-ban a kriptát véglegesen lezárták

Az 1795. évi toldást, a hajó építését gróf Bethlen Kata, özvegy gróf iktári Bethlen Domokosné költségén végezték. A torony falán elhelyezett felirat a donátorok nevét örökíti meg.

Az 1924. évi javítások alkalmával felszínre került a padlózat alatti kriptát elzáró fedőkő. Ennek felirata tudatja az itt örök nyugalomra helyezett személyek nevét. Az 1796-os évszám a kripta végleges lezárásának idejét jelzi.

A kilenc méter hosszú, középkori eredetű, támpilléres szentély és a később hozzáépített tizennégy méteres hajó arányos méreteivel egységes templom képét mutatja.


Szabó Előd teológus és Dénes Csaba református lelkész kiegészítése

A vajdaszentiványi református templom ma új köntösben pompázik. 

Az elmúlt években a Bethlen Gábor Alap (BGA) és az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával külső és belső felújításokat végeztek a templomon: kívül és belül lefestették, padlót és padokat cseréltek, padfűtést vezettek be és felújították a templom villanyhálózatát. 

A tetőszerkezetet is teljesen felújították. A templomot körülvevő várfalat is javították, kivéve a zsindelyes tetőt, melyet a tetőszerkezetről leszerelt pikkelycserepekkel cserélnek ki.  

A BGA jóvoltából 2021-ben a templomudvaron járdát alakítottak ki. Ugyancsak a BGA és a pedagógusszövetség közreműködésével az istenháza melletti területen játszóteret, a svédországi SB Alapítvány támogatásával pedig sportpályát hoztak létre. 

A vajdaszentiványi református templomnak nemcsak muzeális értéke van, hanem istentiszteleti térként is használja a helyi református gyülekezet. Az egyházközség kb. hatszáz lelket számlál, vasárnapról vasárnapra szép számban látogatják az istentiszteletet. A gyülekezetben tevékeny ifjúsági csoport  működik kb. harminc tag részvételével. Rendszeresen találkoznak, táborokat szerveznek, sporttevékenységekben vesznek részt. 

Köszönet Dénes Csaba református lelkésznek. Isten áldása legyen rajtuk, hogy a kőből és lelkekből épített templom egészségét, épségét vigyázni tudják!

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációért külön köszönet Keresztes Géza műépítésznek, Keresztes Pál mérnöknek, Fekete Albert  PhD, DLA, egyetemi tanárnak és Demján László műemlékvédő építésznek.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató