Avatóünnepség a Sapientián

Az egyetem hallgatóinak hozzájárulásával készült szép őszi díszletek között gazdag eseménysorozattal nyitották meg a tanévet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karán.

Fotó: Nagy Tibor

Az egyetem hallgatóinak hozzájárulásával készült szép őszi díszletek között gazdag eseménysorozattal nyitották meg a tanévet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karán. A 14 évvel ezelőtti alapításra emlékezve, az egyetem napjává nyilvánított október 3-i ünnepségen az alapítókat és támogatókat díjazták, majd Semjén Zsolt, a magyar kormány miniszterelnök-helyettese jelenlétében felavatták a 240 férőhelyes új diákkollégiumot, amely magyar állami támogatással készült el.

Az ünnepség az eseményhez méltó szellemi kalanddal kezdődött. Dr. Mezey Barna jogtörténész professzor, az ELTE rektora az egész világ kultúráját, mentalitását meghatározó Európai Alkotmány születésének forrásaihoz kalauzolta el a hallgatóságot.

Az egyetem napján részt vettek a helyi felsőoktatási intézmények képviselői mellett a magyarországi, felvidéki, kárpátalji egyetemek, főiskolák vezetői, a Kárpát-medencei magyar felsőoktatás összefogásának szükségességét jelképezve. A nézőteret az egyetemi és a közoktatás tisztségviselői mellett a civil és a politikai élet képviselői töltötték meg, néhány hiányzó kivételével Erdély minden szögletéből.

Bevezetőjében dr. Dávid László, a Sapientia EMTE rektora köszönetet mondott a magyar kormány és a társegyetemek képviselőinek, akik segítettek újjáépíteni épületet, tudást, kapcsolatot és főleg a hitet abban, hogy „mindennek értelme van”. A rektor beszédében elhangzott, hogy a Sapientia három hagyományos helyszínén (Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda) jelenleg 2.200 hallgató tanul 30 alapképzési és nyolc mesterszakon több mint 200 főállású oktató irányításával. A felületes ítélkezésekre válaszolva beszámolt az elért eredményekről, az országos és nemzetközi szinten megnyert díjakról, amelyek hátterében elkötelezett oktatói csapat áll, akiktől nemzedékek tanulták meg, hogy „a lehetetlen nem tény, hanem egy vélemény a sokból”. Elmondta, hogy bár törvényesen nem lehet államinak nevezni, a végzett hallgatók teljesítménye alapján mind a Sapientia EMTE, mind a Partiumi Keresztény Egyetem kiérdemelte a közszolgálati jelzőt.

A magyar felsőoktatási stratégiáról, s ennek keretében a határokon túli egyetemek, főiskolák erősítéséről, a Kárpát-medencei egységes oktatási és kutatási tér kialakításáról, az egyetemek közötti együttműködés kiaknázásáról, a társadalmi-gazdasági tevékenységgel való kapcsolat szükségességéről Palkovics László akadémikus, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára osztotta meg gondolatait.

– Nemzetünk megmaradása alapvetően függ attól, hogy milyen értelmiségünk van. Ezért fontos, hogy a humán terület mellett a magyar értelmiség műszaki területen is teljes vértezettel és létszámmal tudjon megjelenni. Amikor a magyar állam a Sapientiát támogatja, nem valamilyen kegyet gyakorol, hanem legalapvetőbb küldetését teljesíti a magyar nemzet megmaradása és a magyar emberek életminőségének a javítása szempontjából – hangzott el Semjén Zsolt miniszterelnök beszédében, aki elmondta, hogy működésre 2,2, építkezésre, bővülésre három évre leosztva 4,1 milliárd forintot biztosít a magyar kormány. A továbbiakban szomorúnak, sőt szégyenletesnek nevezte, hogy a román állam egy fillérrel sem járul hozzá a költségekhez, ami véleménye szerint diszkrimináció a román állampolgárokkal szemben, akik adójukkal hozzájárulnak a teljes romániai oktatási rendszer fenntartásához. Beszédét azzal zárta, hogy az oktatók és hallgatók továbbra is számíthatnak a magyar állam támogatására.

Három elismerést, díjat osztottak ki az egyetem napján, a 2012-ben alapított Bocskai-díjat Répás Zsuzsannának, a nemzetpolitikáért felelős volt államtitkárnak és Hollanda Dénes professzornak, a marosvásárhelyi kar alapító dékánjának ítélte oda az egyetem szenátusa.

– Azzal az anyagi segítséggel, amellyel a határon túli oktatási intézmények támogatását szolgálta az óvodásoktól kedve az egyetemi hallgatókig, segített megakadályozni a mi erdélyi magyar világunk széthullását, az erdélyi magyar értékek elvesztését. Tette mindezt szerénységgel, következetességgel, példaértékű emberi tartással akkor is, olyan időszakokban is, amikor a magyar kormány megkérdőjelezte a Sapientia EMTE jövőjét – méltatta Répás Zsuzsanna tevékenységét dr. Dávid László rektor. A díj átvételét követően Répás Zsuzsanna azzal érvelt, hogy segíteni csak ott lehet, ahol vannak ötletek, kezdeményezés és kreativitás is.

Létrehozásától kezdve a Bocskai-díj várományosa dr. Hollanda Dénes alapító dékán, aki nemcsak megálmodta, hanem konok, kitartó munkával meg is valósította az egyetemalapítás rendkívül nehéz és körülményes feladatát. Iskolateremtő, tudománybővítő, oktató, vezető egyéniségének közösségalakító és közösségfejlesztő eredményeit, kiváló kutatói érdemeit dr. Máthé Márton egyetemi docens foglalta össze. Előrelátásának, határozott fellépésének köszönhetően kezdődött el 2002-ben a főépület kivitelezése, majd oroszlánrészt vállalt a mérnöki oktatáshoz szükséges eszköztár kialakításában és a műszaki szakok működési engedélyének a megszerzésében – értékelte az erdélyi magyarság szellemi megmaradásáért küzdő oktatót és kutatót dr. Máthé Márton. A 75 éves dr. Hollanda Dénes professzor, aki 51 éve van a katedrán, s akinek a rendszerváltástól kezdődően nagyon sok nehézséggel kellett szembenéznie, hogy a magyar műszaki felsőoktatáshoz szükséges egyetemi campus felépítésére szőtt elképzeléseit megvalósítsa, bevallotta, hogy az eddig kapott elismerések, díjak közül ezt tartja a legkedvesebbnek. Ugyanakkor reménykedik abban, hogy a kollégium a terveknek megfelelően egy új szárnnyal bővül majd, s szeretné, ha olyan eredményesen működne az egyetem, hogy az erdélyi magyar fiatalok legjobbjai „ve-rekedjenek” azért, hogy a hallgatói legyenek.

A tiszteletbeli professzori címmel kitüntetett dr. Balázs Lajos docensnek a csíkszeredai humántudományok kar megalapításában vállalt szerepét, kiemelkedő néprajzi tudományos munkásságát és a román nyelv oktatására (munkatársaival közösen) kidolgozott tantervcsomag fontosságát dr. Tódor Erika-Mária egyetemi adjunktus méltatta. Köszönő szavaiban dr. Balázs Lajos néhai dr. Tonk Sándor professzorra, a Sapientia első rektorára emlékezett, aki felkérte a csíkszeredai román-angol szak megalapítására, amit Kőműves Kelemenként, folyton újrakezdve egy év alatt végzett el. A karon vált lehetővé, hogy magasabb szakmai szinten nagyobb elkötelezettséggel folytassa oktatói és kutatói munkásságát – biztatta a mindenkori újrakezdésre a jelenlevőket az ismert néprajzkutató, akinek könyve ihlette a Szerelempatak című sikeres film elkészítőit.

A rendezvény a bentlakásavató ünnepséggel folytatódott, amelynek során a közönség gyorsított filmen láthatta, hogy mi is történt tavaly októbertől idén szeptemberig.

– Szerencsésnek mondhatja magát a marosvásárhelyi kar jelenlegi vezetősége, hogy tanúi lehetett annak a csodának, amely során a tenni akarás, a jövőbe vetett hit, a gazdasági erő és a szakértelem találkozott, s ezek varázslatos keverékeként felépült a kollégium, amely jó lehetőség a közösségi szellem hagyományokon alapuló fejlesztésére, miközben egy második otthont jelent a hallgatók számára – fogalmazott dr. Kelemen András dékán. A továbbiakban köszönetet mondott a magyarországi polgártársaknak, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának, az egyetem vezetőségének, Borsos Antal Aladár műépítésznek és tervezőcsapatának valamint a Decoring Kft. vezette kivitelezőknek.

Dr. Székely Gyula dékán-helyettessel összhangban Hollanda professzor a köszönet mellett meggyőződésének adott hangot, miszerint a második tömb is elkészül, mert az egyetemnek újabb termekre van szüksége. A campust a legjobb külföldi befektetésnek tartja, hiszen a 27 hektáros területen akár száz évig is lehet építkezni – tette hozzá.

Az elmúlt évek építőmunkáját összegezte Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, aki beszámolt a Sepsiszentgyörgyre tervezett erdészeti és agrártudományi kar érdekében tett lépésekről, és arra biztatta a hallgatókat, hogy nemcsak komolyan és szorgalmasan tanulva, hanem a kapcsolati hálót építve, vidáman és szabadon szárnyaló szellemmel lakják be a kollégiumot.

Az erdélyi történelmi egyházak képviselői mondtak áldást az épületre, majd a szalag elvágását követően minden résztvevő megtekinthette a háromemeletes kollégiumot, amely egy év alatt készült el. A 9,2 millió lejes beruházást teljes egészében Magyarország kormánya finanszírozta. A 240 férőhelyes diákotthon 30 garzonszobával és 48 háromágyas apartmannal rendelkezik. A szobákban minden diáknak külön íróasztala és könyvespolca van, az előtérben pedig külön szekrénye. Minden emeleten korszerűen felszerelt konyhát és tanulószobát rendeztek be, és van két, mozgáskorlátozott diákok számára kialakított szoba is. Alapkövét 2010-ben Schmitt Pál köztársasági elnök rakta le, 2012 októberében Orbán Viktor tett ígéretet a magyar kormány nevében az elmaradt finanszírozások, köztük a diákotthon felépítésére.