Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2012-11-27 15:19:43
Múlt hétfőn érdekes tanulmányt tett közzé az országos statisztikai intézet, melyből az derül ki, hogy a romániai cégszektor legtöbb vállalkozása szolgáltat, a legnagyobb forgalmuk a kereskedőknek van, ám egyre nagyobb munkaadónak számít az ipari ágazat.
A tanulmány a 2011 végén jegyzett adatok alapján készült, viszonyítások pedig az egy esztendővel korábbi helyzet alapján találhatók benne. Így kiderül, hogy 2010–11-ben a bejegyzett vállalkozások száma 8,4%-kal csökkent. Noha a tanulmányban az egyik gazdasági szakportálon közzétett kivonatolt adatok arra nem térnek ki, hogy a megszűnt cégek között mekkora volt az aktív vállalkozások, illetve a csak papíron bejegyzett, de gyakorlatban nem működő vállalatok száma, még mindig jól látható, hogy a végnapjaihoz érkező kormányzati ciklus elején pusztított hírhedt átalányadózás megszüntetése után sem egyszerű kihívás talpon maradni a mai romániai gazdaságban.
A vállalkozások számának csökkenésével szemben pozitívum, hogy a múlt év végén a munkavállalók száma 3,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál, a tanulmányban vizsgált négy ágazatban – az ipari, építkezési, szolgáltató és kereskedelmi szektorban. A legnagyobb munkavállalói átlaglétszámot az iparban jegyezték 36%-kal, melyet közelről követett a szolgáltatói ágazat 31%-kal. Az ipari szférában volt a legmagasabb az egy cégre eső átlagos alkalmazottlétszám is, 28 fővel, míg a legkevesebb munkavállalót a kereskedelemmel foglalkozó cégek foglalkoztatták, itt átlagosan 5 fős volt a munkavállalói létszám. Fordított viszont a sorrend az üzleti forgalom tekintetében – e téren a kereskedők álltak az élen, akik a négy vizsgált ágazat összforgalmának a 39,7%-át adták, míg a legkisebb forgalmat az építkezési szektor jegyezte 7,7%-kal. Ez utóbbi adat igen érdekes, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a tanulmány által vizsgált időszakban a kormányzat folyamatosan az építkezések felfuttatásának jótékony gazdasági hatását hangsúlyozta, és legalábbis papíron igyekezett jelentős állami költségvetési pénzeket önteni ebbe a szektorba.
A költségek arányában számított hozzáadottérték-megvalósítás szempontjából az ipar volt a vezető ágazat 42,1%-os hányaddal, ezt 31,1%-kal a szolgáltatók követték, 17,7%-kal a kereskedők, és ebben a tekintetben is az építkezési szektor volt a sereghajtó 9,1%-al. Szintén pozitív jel, hogy az összberuházások hányadának tekintetében is az ipar volt a vezető szektor a négy ágazatból 58,4%-os részesedéssel, ezt a szolgáltatói ágazat követte 20,1%-kal, az építkezési szféra 12%-ot, a kereskedelem pedig 9,5%-ot jegyzett e téren. Az is pozitívum, hogy a hozzáadottérték-előállítás tekintetében legjobb két ágazatban volt az aktív cégek több mint fele – az összcéglétszám 40%-a a szolgáltatási, 11,6%-a az ipari ágazatban ténykedik. Mind a négy szektor bruttó nyereséget tudott elérni a tanulmány szerint a múlt év folyamán.
Választási kampány lévén, szívesen követnénk egy érveket felvonultató vitát az érdekelt pártok gazdaságpolitikai szakértőinek részvételével, annak kapcsán például, hogy melyik politikai erő mit tenne konkrétan annak érdekében, hogy a hozzáadottérték-előállítás szempontjából húzóágazatnak minősíthető ipari és szolgáltatói szektorokban emelkedjenek a beruházási alapok, és az üzleti forgalom terén ezek az ágazatok megelőzhessék a kereskedőket. Akkor mondhatnánk ugyanis azt, hogy egészséges szerkezetváltás felé tart a romániai gazdaság, és így reménykedhetne abban az aktív ágazatokban munkavállalóként érdekelt adófizető, hogy hosszú távon az életszínvonala legalább elkezd felzárkózni a fejlettebb nyugati államokban tapasztalható irányba. Azonban az eddigieket elnézve, a decemberben megmérettetésre készülő pártok máris túl könnyűnek találtattak ezen a képzeletbeli mérlegen.