2020. augusztus 10., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az asztma és a jobb agyfélteke

Szendi Gábor írásának első fele arról szólt, hogy az atópiás (a veleszületett hajlamon alapuló) betegségek, és ezen belül az asztma szoros kapcsolatot mutat a jobb agyfélteke túlműködésével, aminek gyakori jele a balkezesség vagy kétkezesség. 

A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a balkezesnek született gyermekeknek nem az átszoktatása okoz dadogást, tanulási zavarokat. Ezek a tünetek a balkezesség velejárói. 

A balkezesség immunológiai zavarokkal is járhat, és a balkezesek körében kiugróan gyakoriak a veleszületett hajlamon alapuló betegségek, mint például az asztma. A megbetegedések aránya egyes országokban az 1940-es évekhez képest az ötvenszeresére emelkedett.

A GMB-modell szerint a magzati életben a tesztoszteron (a férfi nemi hormon) mennyisége lassíthatja a bal agyfélteke növekedését. Mivel a bal agyfélteke a beszédért, a számolásért, az olvasásért felel, ezek a zavarok a fiúknál gyakoribbak. Erős tesztoszteronhatásra kialakul a jobb agyféltekei dominancia, ami gyakori következménye a balkezességnek vagy kétkezességnek. A balkezesség mindig jelen volt az emberiség történetében. A szelekciós tényezők azért tartották meg, mert előnyt jelentett az eszközkészítésben, a harcban. Ezenkívül a balkezesek kreatívak, jó zenei érzékük lehet, és általában sikeres emberek. (bodolai)

Mi köze az agynak az atópiához? 

A két kutatási irányzat az agykutatás eredményeiben találkozik. 

A két félteke eltérő érzelmi sajátosságait igen sokféle megközelítés bizonyította. A féloldali agysérülést szenvedetteknél, az agy egyik felének az elaltatásával, a patológiás sírás, ill. nevetés vizsgálatával nyert adatok egyértelműen bizonyították, hogy a bal félteke a pozitív emóciók, a jobb félteke pedig a negatív érzelmek észlelésére és átélésére specializálódott. A jobb félteke „őrszem” funkciót lát el, tizedmásodpercekkel előbb értesül mindenről, ugyanis ő a veszélyészlelő. Későbbi kutatásokból az is világossá vált, hogy a bal félteke felelős a közelítő, azaz a jutalomvezérelt viselkedésért, ami személyiségjellemzőként a kíváncsiságban, új dolgokkal szembeni nyitottságban, felszabadultságban, közvetlenségben nyilvánul meg. Ezzel szemben a jobb félteke a viselkedésgátlásért és az elkerülő viselkedésért felel, s ez személyiségvonásként gátoltságban, félénkségben, fokozott szorongásosságban és depresszióhajlamban érhető tetten (Szendi, 2001). Richard Davidson és Nathan Fox már csecsemőkön kimutatta, hogy az EEG-vel mért jobb féltekei dominancia a gátolt, szorongó személyiség előfutára, s felnőttkorban az ilyen emberek hajlamosabbak szorongásos betegségekre és depresszióra (Szendi, 2001).

Az eredmények megmagyarázzák azt a régi tapasztalatot, hogy létezik egy „atópiás” személyiség, és ez egyben kihúzza a talajt azon spekulációk alól, amelyek az asztmát „elfojtott sírásnak” tekintették, vagy pszichés alapon próbálták értelmezni az atópiás tüneteket. 

Két további érdekes kérdés merülhet fel a kedves olvasóban. Az egyik, hogy milyen immunológiai hatások miatt hajlamosít a jobb féltekei dominancia atópiás betegségekre, a másik kérdés leginkább azokat foglalkoztathatja, akik ilyen betegségben szenvednek, vagy ilyen rokonuk van: miért súlyosbítják a stresszhelyzetek az atópiás tüneteket?


Az immunrendszer és az agy

A GBG-modell már eleve azokra az empirikus adatokra épített, miszerint a balkezesség – tágabban a jobb féltekei dominancia – hajlamosít immunbetegségekre, azaz autoimmun, ill. atópiás betegségekre. Ismerve a két félteke eltérő működését, nem meglepő az, hogy a féltekei idegi hatások az immunrendszer működését is eltérően befolyásolják. A vizsgálatok szerint a bal félteke serkenti a sejtes immunitást, míg a jobb félteke a bal félteke gátlásán keresztül fékezi azt. Másként fogalmazva, a balfélteke-domináns emberek védettebbek pl. a rákkal szemben, s az a régi megfigyelés, hogy a depresszió hajlamosít a rákra, abban leli magyarázatát, hogy a fokozott jobb féltekei aktivitás csökkenti a sejtes immunitást (Stoyanov és mtsi., 2012). Az atópiás betegségekben meghatározó szerepet játszó IgE2 az immunrendszer humorális ágának „terméke”. A vizsgálatok igazolták, hogy jobb féltekei dominancia esetében az IgE-szint az átlagnál jóval magasabb (Hassler és Gupta, 1993). Ha a szervezet találkozik egy allergénnel, amelyre érzékeny, az allergénhez kapcsolódó IgE-molekulák gyulladásos reakciót indítanak el a szervezetben, mivel az allergént „támadónak” vélik. Hogy kiből lesz végül atópiás beteg, azt a következőkből érthetjük meg. 

Az immunműködések és az agy kölcsönhatásai kétirányúak. Egyrészt az agy stresszt észlelve képes serkenteni az immunvédekezést, másfelől fontos az immunválaszt mederben tartani, nehogy a test ellen forduljon, mint azt autoimmun és atópiás betegségekben tapasztaljuk. A túlszaladó immunválasz egyik szabályozója a kortizol nevű ismert stresszhormon. 

Érdekes vizsgálati módszerrel lehetett megállapítani, hogy a kortizolszintet a jobb félteke szabályozza. A vizsgálati személyek szemére olyan kontaktlencsét helyeztek, amely vagy a bal, vagy a jobb látóteret takarta el. Mindkét szem bal látóteréből ugyanis a jobb féltekébe vetül a látvány, a jobb látótérből pedig a balba. Így meg lehetett határozni, hogy a levetített sokkoló, ill. semleges érzelmi hatású filmet melyik félteke nézze. Az emberek 87%-ának akkor emelkedett meg a kortizolszintje, amikor a jobb féltekéjével nézte az érzelmileg megterhelő filmet. A vizsgálati személyek kis hányadának viszont akkor emelkedett meg a kortizolszintje, amikor a bal féltekéjébe vetült a látvány. Ezeknél a személyeknél tehát a kortizolszint-szabályozás átkerült a bal féltekébe, de a stresszre adott immunológiai választ továbbra is a jobb félteke irányította. Náluk nagy számban lehetett különféle testi panaszokat tapasztalni (Wittling és Schweiger, 1993). A gyakoribb testi panaszok oka a stressz és immunválasz szétválása volt. Azonos stresszingerekre a jobb félteke eleve nagyobb gyulladásos választ ad (Koch és mtsi., 2006), de az emberek többségében ezt a kortizol kordában tartja. A jobbfélteke-dominánsak egy részénél azonban az allergénnel való találkozáskor kialakuló immunválaszt nem követi a kortizolszint-emelkedés, mivel azt náluk a bal félteke szabályozza. Ez magyarázza az autoimmun és az atópiás betegségek balkezesek közti nagyobb gyakoriságát, és ugyanebből válik érthetővé az is, miért fokozódnak e betegségekben a tünetek stressz hatására: hiányzik a fék. Hogy ez nem csak teória: atópiás betegeknél ismételten igazolták, hogy stresszre sokkal kisebb kortizolválaszt adnak (Buske-Kirschbaum és mtsi., 2010). 

Mire jó az IgE?

Az IgE-t, azaz az immunglobulin E-t 1967-ben fedezték fel, és ezt követően sorra kimutatták, hogy minden atópiás betegségben az IgE-szint az egészséges személyekhez képest fokozott. Hamarosan kiderült azonban, hogy az IgE-szint némely természeti népnél egy egészséges európai embernél mért értéknek akár a százszorosa is lehet, ám a természeti emberek mégsem szenvednek atópiás betegségben. A különös ellentmondásra a magyarázat az, hogy a természeti népek számos parazitával és bélféreggel fertőzöttek, és a magas IgE-szint ezeket az élősködőket tartja rövid pórázon (Szendi, 2011). Ráadásul egyéb védőfunkciói is vannak, pl. csökkenti a vérrögképződési hajlamot, traumatikus sérülésnél javítja a túlélést, kontroll alatt tartja a malária kórokozóját (Duarte és mtsi., 2007) és részt vesz a rákos sejtek felismerésében. Atópiás betegek egyes vizsgálatok szerint védettebbek is a rákkal szemben (Wang és Diepgen, 2005). A magas IgE tehát evolúciós múltunkban a hasznunkra volt, csak a legújabb korban fordult ellenünk. 

Végzet vagy elkerülhető?

A különféle allergiákról először a 19. század elején kezdtek az orvosi szakirodalomban írni. Az atópiás betegségek robbanásszerű terjedése az 1960-as években kezdődött. Sokan hiszik, hogy az ok a környezeti ártalmakban rejlik, azonban a növekedés ott is bekövetkezett, ahova nem települt ipar (Szendi, 2011). A valódi ok a megváltozott táplálkozási és gyógyszerszedési szokások, ezek hatására ugyanis a bélfal sejtjei kevésbé zárnak össze, és kialakul az ún. szivárgó bél szindróma. Számos vizsgálat igazolja, hogy a különféle atópiás betegségekben az allergén a „lyukassá” vált bélfalon át jut be a szervezetbe, s alakul ki az allergén ellen az egész szervezetet érintő immunválasz, ami viszont általában lokális (bőrön, tüdőben, orrban, szemben stb.) tünetekben tapasztalható (Liu és mtsi., 2005). A hitetleneknek elég csak elgondolkodni azon, miként okozhat az amerikai mogyoró vagy a szója elfogyasztása asztmás rohamot: a válasz a „lyukas bél” szindróma (Hijazi és mtsi., 2004). A modern étrend számos olyan élelmi anyagot tartalmaz, amely szivárgó bél szindrómát okoz (ilyen például a glutén vagy a gabona WGA-lektinje). Azért nem lesz mégsem mindenki atópiás beteg, mert ennek előfeltétele a magas IgE-szint és a rendhagyó féltekei dominanciaviszonyok. 

Atópiás menetnek nevezik az allergiás betegségek egymás utáni megjelenését. Először bőrallergia, aztán szénanátha, aztán asztma, majd ételallergia jelentkezik (Tan és mtsi., 2011). Persze, soha nem késő életmódot váltani, de sok szenvedést meg lehet spórolni, ha az első intő jelet is megértik a szülők. Az alternatív orvoslásban már felmerült a gondolat, hogy az atópiás betegségeket a táplálkozás megváltoztatásával lehetne gyógyítani (Farshchi és mtsi., 2017). Ezt a feltevést a paleolit táplálkozást követők bizonyították is: a legkülönfélébb atópiás betegségek javultak vagy szűntek meg, mivel ez az étrend kiiktatja a bélfalat áteresztővé tevő élelmi anyagokat (Szendi, 2011).

Szendi Gábor