Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Jó hír, és rendkívül fontos előrelépésnek tekinthető Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdai bejelentése, miszerint egyetlen törvény lesz az építkezések szabályozására, egyetlen hivatal az engedélyek kibocsátására. Az építkezések és a településrendezés szabályozására kidolgozott egyszerű és egységes törvénykönyv a hatályos 10 különböző, 30 év alatt számtalanszor módosított, gyakran egymásnak ellentmondó előírásokat tartalmazó jogszabályt váltja fel. A törvénykönyv tervezetét tegnap bocsátotta közvitára a szaktárca. A dolog lényege, hogy a szóban forgó törvény hatályba lépését követően egyetlen hivatalhoz kell majd fordulni az építkezési engedély kibocsátására. Ami talán a legfontosabb, hogy a dokumentációt online, digitálisan is be lehet nyújtani, illetve, hogy jelentősen csökken az engedélyek jóváhagyásának kibocsátási ideje. Ehhez a szaktárca egy online felületet hoz létre, ahol az engedélyeztetést bonyolítani lehet, és online adatbázist készít az építkezésekről.
Azon túl, hogy a fenti újítások már régóta esedékesek, hiszen közelégedetlenség tárgya az építkezések engedélyeztetése (amely, a nagyfokú bürokrácia miatt, eddig akár egy, sőt nem ritkán két évig is elhúzódhatott), Romániát ezúttal az országos helyreállítási terv (PNRR) „kényszeríti”. Ebben a kormány vállalta, hogy 2023 első negyedévéig „kihozza” az új építkezési törvénykönyvet, ezáltal gyorsítva a zöldberuházásokat, 50 százalékkal csökkentve az engedélyeztetési időt (átlagban 270 napról 135 napra). Az sem mellékes, hogy a törvénykönyv elfogadása a 2021–2024 közötti kormányprogramban prioritásként szerepel.
Persze a magánépítkezőknek, a beruházóknak jól jön az új törvénykönyv, amelynek egy másik nagy előnye az lesz, hogy rendet teremt ebben a mostani nagy rendetlenségben, ugyanis naprakészen egy egységes adatbázisba kerülnek majd a területrendezési tervek. Amelyek jelenleg sok esetben elavultak, kaotikusak, és köszönő viszonyban sincsenek az építkezésekkel. Pedig ezeknek kell irányt szabniuk egy település fejlesztését illetően: a magánépítkezések, a beruházások, a szállítás, az infrastruktúra kiépítése, a lakosságnak a közszolgáltatásokhoz való hozzáférése szempontjából. A metropolisz övezetek egyre nagyobb jelentőséggel bírnak, az ezeket alkotó városok, községek projektjeinek összehangolása szintén fontos. Stabilitás, tervezhetőség, átláthatóság – jellemezhetnénk az előnyüket. Mindezek a befektetői szférának igen fontosak. Nem mellékes, hogy az átláthatóság a korrupció csökkenését eredményezi, hiszen egy online platformra feltöltött, a helyi területrendezési tervbe illeszkedő dokumentációnak nem kell végigmennie bizonyos „szűrőkön”. A peres ügyek száma is csökkenhet, ugyanakkor a hatóságok számára ellenőrizhetőbbé válik az építkezés egy településen belül.
Nem kis munka lesz gyakorlatba ültetni, az adatokat egységes országos platformba integrálni. Persze az is fontos, hogy kellő rugalmassága legyen az alkalmazásnak, figyelembe véve a helyi jellegzetességeket, ennek a mikéntje még elég kérdéses.