Megyénk területén április és május folyamán szinte mindennap esett az eső. A lezúduló csapadék sokfelé okozott kárt, épületeket, udvarokat, utakat, kerteket árasztott el, a vihar fákat tört ki, s a mezőgazdasági területeken napokig állt a víz. Rus Ioan, a Maros Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság igazgatója szerint összességében véve a nagy mennyiségű csapadék körülbelül 10 százalékos kárt okozott a megyében, természeti csapásról csak akkor beszélhetünk, ha a kár meghaladja a 30 százalékot.
– Májusban annyi eső esett, ami három hónapra is elegendő lett volna. A megye több részén állt a víz a földeken, ami a termés rovására megy. A vízzel elöntött parcellák tulajdonosai minden bizonnyal kárt könyvelhetnek el. Ilyen parcellák találhatók Marosugrán, Kutyfalván, Kerelőszentpálon, Marosbogáton, Székelyhodoson, Petelén, ahol napokig megközelíthetetlenek voltak a földek. Hétfőn Székelyhodoson és Iszlóban volt nagy eső. A megye más övezeteiben, Nagysármás vagy Marosludas környékén sem az árvíz, sem a pangó vizek nem okoztak gondot a mezőgazdaságban. Ott, ahol visszahúzódott a víz, a gazdák újra bevetették a földeket kapásnövényekkel. A károkat a helyi önkormányzatok helyi bizottságai felterjesztették a megyei bizottsághoz. Ez azért is fontos, mert például a cukorrépa- és a szójatermesztők a bevetett terület és az elért termés mennyisége szerint jutnak APIA-támogatáshoz. Ha nincs meg a megfelelő mennyiség – cukorrépából hektáronként 26.400 kg, míg szójából 1300 kg termés –, a gazda eleshet a támogatástól. Tekintettel arra, hogy a bizottság megállapítja, hogy az időjárás, a nagy mennyiségű csapadék miatt nem sikerült az elért mennyiséget teljesíteni, nem vonnak le a támogatásból – mondta Rus Ioan igazgató, aki rámutatott, hogy az esős idő sok helyen megakadályozta a gazdákat abban is, hogy elvégezzék a vegyszeres kezeléseket, holott ezekre nagy szükség van a levélbetegségek megelőzése érdekében. Megyénk szerencsés övezet, mivel elkerülte a jégverés.
