Átalakulóban az energiapiac

Csökken a földgáz ára Németországban

A tavalyi nagy emelkedés után csökkenésnek indult a földgáz ára Németországban, és egyre kevésbé valószínű, hogy a vezetékes orosz szállítások kiesése gondot okoz az ellátásban a következő télen – írta pénteken a Die Welt.

Az energetikai és vízgazdálkodási vállalatok szövetségének (BDEW) kimutatása szerint a földgáz tőzsdei árának csökkenése a fogyasztók körében is kezd érezhetővé válni. 

A nagykereskedelemben „az árhelyzet hosszabb távú enyhülésének jelei mutatkoznak”, mégpedig többéves távlatban is, és már több lakossági szolgáltató is csökkentette az árait. Az évente legfeljebb húszezer kilowattórának megfelelő mennyiségű földgázt fogyasztó háztartások számára elérhető kilowattóránkénti átlagár így 18,15 centre süllyedt a tavalyi utolsó negyedévben regisztrált 20,04 centről – tájékoztatta a lapot a legnagyobb ágazati érdekképviselet.

A mintegy 23 milliárd köbméter kapacitású – az EU gáztároló kapacitásának negyedét kitevő – németországi földgáztárolók üzemeltetőinek szakmai szervezete (INES) szerint a vezetékes orosz gáz kiesesése ellenére egyre valószínűbb, hogy a következő télen sem lesznek ellátási gondok, és október elejére ismét sikerül elérni a 100 százalékos töltöttségi szintet. 

Az időjárás alakulását előrejelző modellszámítások alapján előfordulhat, hogy az idei tél hátralévő szakasza az átlagosnál enyhébb lesz, aminek hatására csupán a 70 százalék körüli szintre süllyed a tárolók töltöttsége a jelenlegi bő 75 százalékról. Átlagos időjárással számolva 47 százalékra csökkenhet a töltöttség április végére.

Akárhogy is alakul a helyzet, az idén várhatóan jóval kedvezőbb feltételekkel lehet beszerezni földgázt, mint tavaly, amikor a szövetségi kormány nagyszabású vásárlásai hozzájárultak ahhoz, hogy a nagykereskedelmi ár időnként a megszokott szint több mint tízszeresére emelkedett. Az idén sokkal olcsóbban lehet gondoskodni a felhasznált gáz pótlásáról, például aukciós mechanizmusok alkalmazásával – mondta a Die Weltnek Sebastian Bleschke, az INES ügyvezetője, hangsúlyozva, hogy van mód a tárolók „költséghatékony” feltöltésére.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Moszkva a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgáz-kereskedelmet. 

Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból. 

A kormányzati adatok szerint az orosz import kiesését sikerül ellensúlyozni a diverzifikációval, új beszerzési források bevonásával. Az első számú importpartner – azaz Oroszország – helyére Norvégia lépett, és alig egy év alatt felépítették az ország első három tengeri terminálját, amely cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas. 

Mind a három úgynevezett úszó terminál, amelyek legfőbb eleme egy különleges hajó, hivatalos elnevezéssel úszó tároló és visszagázosító szerelvény (floating storage and regasification unit – FSRU). Ezen a hajón alakítják gáz halmazállapotúvá a tartályhajókon érkező LNG-t, hogy betáplálhassák a szárazföldi vezetékrendszerbe.

A berlini vezetés tervei szerint három tengerparti LNG-terminált is építenek majd. Ezek a beruházások legkorábban 2025-ben vagy 2026-ban készülhetnek el. A szövetségi kormány 2022 tavaszán, röviddel az Ukrajna elleni orosz támadás után határozta el az LNG-terminálok fejlesztését, hogy felszámolja Németország függőségét az orosz földgázimporttól.

Orosz–kínai kormányközi megállapodás 

Oroszország és Kína kormányközi megállapodást írt alá távol-keleti útvonalon történő gázszállításról – közölte csütörtökön az orosz energiaügyi minisztérium.

A tárca kormányrendelet-tervezetet dolgozott ki a január 31-én aláírt együttműködési megállapodás parlamenti ratifikálására. Az orosz kormány január 30-án hagyta jóvá a Kínával távol-keleti útvonalon történő gázszállításról szóló megállapodás tervezetét.

Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója csütörtökön találkozott Bolat Akcsulakov kazah és Zsurabek Mirzamahmudov üzbég energiaügyi miniszterrel, hogy megvitassa velük a háromoldalú együttműködés lehetőségeit a gázágazatban. A Gazprom januárban kétoldalú útiterveket írt alá a gázágazatban való együttműködésről mind a kazah kormánnyal, mind az üzbég energiaügyi minisztériummal.

Az orosz–kínai kormányközi megállapodás a RIA Novosztyi hírügynökség szerint egy csővezeték határokon átnyúló szakaszának megépítésére vonatkozik. 

Az útvonal Oroszországban, a Dalnyerecsenszk közelében lévő gázmérőállomáson kezdődik, áthalad az Usszuri folyón, és a kínai Hulin indítóállomásnál ér véget. Oroszországban a Gazprom, Kínában pedig a CNPC nemzeti olajtársaság felel a szakasz tervezéséért, megépítéséért és üzemeltetéséért. A felek az elszámolás során előnyben részesítik a nemzeti fizetőeszközöket.

A Gazprom 2022 február elején hosszú távú szerződést írt alá a CNPC-vel évi 10 milliárd köbméter gáz exportjáról a távol-keleti útvonalon keresztül. A szállítás a projekt megvalósításával 48 milliárd köbméterre nő.

A Gazprom jelenleg a Szibéria Ereje gázvezetéken szállít gázt Kínába, 2022 végére a kivitel elérte a 15,5 milliárd köbmétert. A projektben évente növelik a szállítás mennyiségét, amíg 2025-re elérik a tervezett évi 38 milliárd köbméteres kapacitást. A Gazprom a „kínai vektort” a még csak a tervezés fázisában lévő, a tervek szerint Mongólián átvezető, évi 50 milliárd köbméteres Szibéria Ereje-2 gázvezetékkel kívánja erősíteni.

Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes január 16-án azt mondta, hogy a Szibéria Ereje gázvezetéken keresztül történő gázszállítás mennyisége 2022-ben rekordot ért el. Novak arról is szólt korábban, hogy Moszkva tárgyalásokat folytat a gázszállítások növeléséről Kazahsztán és Üzbegisztán belső piacára, ugyanakkor megjegyezte, hogy az orosz vezetékes gáz fő fogyasztója Kína. (Hírösszefoglaló/MTI)