Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Idén nehézkesen kezdődtek az előkészületek Varró István marosludasi vállalkozó farmján. Az időjárás nem segítette sem a munkálatok menetét, sem a növények fejlődését. A március végi napokban az éjszakai hőmérséklet nulla fok alá süllyedt, így folyamatosan fűteni kellett. Ottjártunkkor erős szél tépázta a fóliasátrakat. Bent a melegben nepáli munkások dolgoztak, palántákat készítettek elő. Hogy miért kell idegen munkásokat foglalkoztatni a zöldségesfarmon, erről a vállalkozó számolt be lapunknak.
A zöldségesben többnyire kézi erővel dolgoznak. Ahhoz, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű zöldséget állítsanak elő, komoly munkaerőre van szükség. Varró István farmján a munkások nem napszámosok, hanem alkalmazottak. A helyi munkások közül nem mindenki értette meg, hogy egy héten öt napot kell dolgozni. Nem lehet megengedni a lógást, a hiányzást.
– Mi folyamatosan kell szállítsuk az árut, szerződéses kötelezettségem van, rákényszerültem, hogy külföldi munkásokat, nepáliakat alkalmazzak. Egy bukaresti munkaközvetítő cég segítségével sikerült ezt megoldani. A munkások megkapták a letelepedési engedélyt, két évre szól a szerződésük. Szállást és ellátást biztosítok nekik, egy nagy házat bérelek számukra. Rendkívül elégedett vagyok velük, nagyon szorgalmasak, a nyolc órát megállás nélkül végigdolgozzák. Elvégzik a rájuk osztott feladatot. Azért kényszerülnek eljönni otthonról, mert az ottani havi átlagbérük 80 és 120 dollár között volt, itt pedig nettó 700 eurót keresnek. Mivel nincsenek költségeik, a pénzt hazaküldik a családjuknak. Vannak közöttük értelmiségiek, tanárok, mérnökök is, akik vállalják a fizikai munkát – mondta a farm vezetője.
Az idén a maroskecei farmon 1,35 hektár területen 19 óriási fóliasátorban termesztenek zöldséget. Ezeket már beültették, most a szabadföldi művelésre szánt palántákat, a vinettát, paprikát, káposztát ültetik át.
– Idén 10 hektáron termesztünk káposztát, folyamatosan ültetünk, ahogy a többi zöldséget is, hogy árut tudjunk szállítani a felvásárlónknak, a Lidlnek. Megjegyzem, hogy az áruházlánc üzleteiben bizalommal lehet vásárolni, mert szigorúan ellenőrzik a termékeket, megvizsgálják, hogy a zöldség kezelve volt-e vagy sem valamilyen káros vegyszerrel. Ha azt állapítják meg, hogy káros anyaggal vegyszereztek, a terméket kiiktatják. Mi ragadozókkal védekezünk a kártevők ellen. Ez a módszer jól bevált, kizártuk, hogy valamilyen káros hatóanyag miatt visszautasítsák az árut.
A ragadozó rovarokról tudni kell, hogy kártevőkkel táplálkoznak, elpusztítják például a tripszet, a levéltetveket és az atkákat. A gombák sem szaporodnak úgy, ha a kártevőket kiiktatjuk, hiszen a kártevők terjesztik a betegséget egyik növényről a másikra. A ragadozó rovarokat Spanyolországból vásároljuk, pontosabban rendeljük, a harmadik éve már. Minden évben, mert nem tudjuk átteleltetni őket. A rovarok száma az adott zöldséges nagyságától függ – mondta a termelő, aki hozzátette, arra törekszenek, hogy a fogyasztóhoz minőségi áru kerüljön.
A gond az, hogy minden drágult, s ez az árakban is tükröződni fog. Tehát: drágább lesz a zöldség, mint tavaly.
Ami a fajtákat illeti, ezekkel folyamatosan kísérleteznek, ami bevált, azokat termesztik. Sajnos, a Romániában előállított magok egyre gyengébb minőségűek, sem minőségi zöldséget, sem a kellő mennyiséget nem lehet megtermelni belőle.