Árvízvédelmi munkatanácskozás
2015-05-25 14:09:30
- Vajda György
Május 13–15. között Brassóban találkoztak a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdőgazdálkodási Minisztérium, valamint az Országos Vízügyi Igazgatóság és a Meteorológiai és Hidrológiai Intézet munkatársai, árvízvédelmi felelősei, hogy áttekintsék, miként lehet alkalmazni a gyakorlatban is az Európai Unió előírásai alapján elkészített országos árvízvédelmi irányelveket és az árvízvédelmi, valamint a vészhelyzeti menedzsmentterveket. A rendezvényen részt vettek a Maros Vízügyi Hatóság képviselői is.
Május 13–15. között Brassóban találkoztak a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdőgazdálkodási Minisztérium, valamint az Országos Vízügyi Igazgatóság és a Meteorológiai és Hidrológiai Intézet munkatársai, árvízvédelmi felelősei, hogy áttekintsék, miként lehet alkalmazni a gyakorlatban is az Európai Unió előírásai alapján elkészített országos árvízvédelmi irányelveket és az árvízvédelmi, valamint a vészhelyzeti menedzsmentterveket. A rendezvényen részt vettek a Maros Vízügyi Hatóság képviselői is.
Az unió 2007/60-as vízügyi keretirányelvének megfelelően az ország területén levő összes vízgyűjtő medencére vonatkozóan elkészítik a terveket, ezért fontos, hogy az intézkedéseket megfelelően összehangolják, ugyanis, mint ismeretes, a vízgyűjtők nem a megyehatárok mentén alakultak. Az árvízvédelem nemcsak azoknak a területeknek a kijelöléséből áll, amelyeket árhullám esetén elboríthat a víz, hanem magába foglalja a talajtani felméréseket, elemzéseket (az altalaj víztároló képessége), a különböző árvízvédelmi objektumok építését, karbantartását stb. A tervek tartalmazzák többek között az árterületek menedzsmentjét is, ugyanakkor – szükség szerint – polderek kialakítását.
Az árvízvédelmi terveket az idén szeptemberben és novemberben nyilvános vitára bocsátják, ugyanis ez év december 22-ig el kell készüljön az országos terv, mivel a dokumentumcsomagot be kell nyújtani az unióhoz is.
Tekintettel arra, hogy a vízgyűjtő medencék több megyét is felölelnek, nagyon fontos, hogy a folyóvizek mentének és a vízgyűjtő tavaknak a megfigyelő rendszerét összehangolják, az információk pedig idejében jussanak el a döntéshozó szervekig. A csapadékmennyiség alakulása, a vízhozam, az árhullámok követése, az előrejelzések nemcsak árvíz esetén fontosak, hiszen vízgazdálkodás szempontjából a száraz, csapadékszegény időszak is gondot okozhat a nemzetgazdaságnak. A vízgazdálkodási terveket az ilyen vészhelyzetre is alkalmazni kell – hangzott el a tanácskozáson, ahol szó volt az árvízvédelmi gyakorlatokról is, amelyek során ellenőrizhetik az információáramlást, illetve a vészhelyzeti felügyelőség, valamint a vízgyűjtő medencék hatóságainak a reakcióját, mentési kapacitását. Az elkövetkezendő időszakokban nagyszabású gyakorlatokat szerveznek, amelyekbe – többek között – a környezetvédelmi minisztérium és a hatáskörébe tartozó intézmények képviselői, a megyei és helyi közigazgatási egységeken keresztül a vészhelyzeti felügyelőségek is bekapcsolódnak.
A gyakorlatokon – minden egyes vízgyűjtő medencében – legalább két megye, fontos árvízvédelmi egységek igazgatói, több község is részt vesz majd. Természetesen erről az érintett településeket, hatóságokat idejében értesítik.
Az utóbbi évek hidrológiai jelenségeit elemezve a vízügyi szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a legtöbb gondot az özönvízszerű esőzések okozzák. A hegyvidékről lezúduló nagy mennyiségű csapadék a szűk völgyekből a befogadókészséget meghaladó folyómederbe jut, ez okoz katasztrofális károkat elsősorban a folyók mentén lakóknak. Ezért a hatóságok elsősorban ilyen jellegű árvizek szimulálásával szeretnék majd gyakorolni a mentést.
Természetesen a gyakorlatok végén minden vízgyűjtő medencében elemzik a beavatkozás lezajlását, a tapasztalatokat a megyei és a helyi vészhelyzeti felügyelőségekkel, helyhatóságokkal is megosztják és beépítik a készülő országos árvízvédelmi tervbe is – tájékoztattak a Maros Vízügyi Hatóság sajtóosztályáról.
