Árvízvédelem vagy városszépítés?

Mederrendezés politikai visszhangokkal Szászrégenben

Politikai felhangokat is érintő vitát váltott ki Szászrégben a Malom-árok árvízvédelmi munkálata. Egy korábbi, 2010-es terv alapján a vízügyi igazgatóság hozzáfogott a medertakarításhoz, amelynek során fákat, cserjéket vágtak ki. Három civil szervezet óvást nyújtott be a vízügyi igazgatósághoz, a Román Vizek Országos Igazgatóságához, valamint a Környezetvédelmi Minisztériumhoz, amelyben kérték, szüntessék be a munkálatokat, ugyanis a meder kibetonozásával tönkremegy a folyó élővilága, és ez ellentmond az EU vízügyi keretirányelveinek. Leálltak a munkával, közvitát szerveztek, jelenleg a kivitelezők és a civil szervezetek képviselői együtt keresik a jobb megoldást. 

Megszüntetnék az illegális csatornahálózatot

Márk Endre alpolgármester a tervvel kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy egy jóval korábbi terv alapján fogott hozzá a vízügyi igazgatóság a Rózsa-patak és Malom-árok medreinek rendbetételéhez, ahol több mint 30 éve nem takarították ki a medret, így a lerakódások, az elburjánzott cserjék és a fák miatt nem megfelelő sebességgel folyt a víz. Mi több, a várost átszelő Rózsa-patak mentén lakók közül többen bevezették az árokba a szennyvizet, ami illegális. A polgármesteri hivatal az Aquaservvel közösen több alkalommal sikertelenül próbálkozott azzal, hogy megszüntesse a szennyvíz kivezetését, így aztán – főleg alacsony vízálláskor – bűzlik a patak környéke. Az is igaz – ismerte el az alpolgármester, hogy a néhány ház esetében a csatornahálózat magasabban van, mint a házakból kiinduló vezeték, így szivattyúkkal lehet csak beemelni a szennyvizet a városi hálózatba. Erre is kínáltak megoldást: több ház szennyvízcsatornáját közös aknába vezetnék, amelyet szivattyúval látnának el, és így problémamentesen eljuttatnák a szennyvizet a városi hálózatba. A vízügyi munkálat első lépéseként a Rózsa-patak medrét lebetonozták volna, így megszüntethetnék ezeket a kanálislyukakat. 

A Malom-árok rendezése a vízügyi hatósághoz tartozik, ugyanis, mivel a meder több mint öt kilométeres, az országos hatóság tulajdonát képezi. Itt sem volt három évtizede medertakarítás. Maria Precup polgármester asszony sokat tett azért, hogy végre elnyerjék a kormánytámogatást a projekt kivitelezésére. Ez részben sikerült, és így 2019 novemberében megjelent két munkagép a helyszínen, és hozzáfogott a medertakarításhoz. A tervek szerint helyenként járdát és kerékpárútvonalat is kialakítva lebetonozták volna a Malom-árok városon áthaladó szakaszát. Ennek hírére mozdultak meg a civil szervezetek (Centrul pentru Mediu Construit, Clubul Nautic Reghin – szászrégeni vízisportklub és az UndaVerde Egyesület), amelyek azt kifogásolták, hogy ha mind a meder alját, mind a partot lebetonozzák, gyakorlatilag elpusztítják az élővilágot. Nyugaton már nem használják ezt a műszaki megoldást, hanem sokkal környezetkímélőbb módszerekkel alakítják ki a mesterséges medret. És ezt előirányozza az unió által ajánlott vízügyi keretirányelv is, amelyet Romániának is követnie kell. A civilek a vízügyi hatósághoz és a Környezetvédelmi Minisztériumhoz is eljuttatták beadványaikat, amiben kérték, hogy a környezetbarát megoldás alkalmazásáig állítsák le a munkálatot és szervezzenek nyilvános vitát, mert ezt is „kihagyták” a kivitelezők. 

Korszerűtlen műszaki megoldás 

Végül február 19-én a Szászrégeni Polgármesteri Hivatal gyűléstermében megszerveztek a vitát, amelyre a civilek is igen felkészülten mentek. Egyetemi tanárokat, vízügyi szakértőket, tájépítészeket, építészmérnököket vonultattak fel, akik számos holland, norvég és svájci példával igazolták, miként kellett volna megtervezni az olcsóbb, esztétikusabb és környezetbarátabb mederrendezést. 

Tekintettel arra, hogy a közvita miatt leállították a munkálatokat, a folytatáshoz szükséges pénzösszeget csak június után, az országos költségvetés kiegészítéskor lehet kérni. Amúgy időbe telik a terv módosítása is. 

 Márk Endre szerint a polgármester asszony nagyon sajnálja, hogy a civil szervezetek közbenjárása miatt az országos költségvetésből megszerzett elég nagy összegű beruházást nem lehet kivitelezni, annak ellenére, hogy erre a munkálatra 30 éve vár a város. Mi több, korrupciós perrel fenyegettek a civilek, ugyanis azt gyanítják, hogy a pénzt pártvonalon utalták ki. 

– Fontos lett volna a terv közvitára bocsátása, mert úgy tűnik, hogy ezt irodában, terepszemlét mellőzve készítették el a szakemberek. Sajnos, nálunk aszerint terveznek, hogy ki nyeri meg az összeget. Egyetértek a civilekkel, hogy a tömör betonkazettás megoldás nem a legjobb, mivel ez idővel megrepedezik, feltörik. Nem tudunk olyan minőségi munkát végezni, mint amilyent a civilizáltabb országokban. Örvendetes, hogy a városnak ennyi pénz jutott, de mivel a közelgő kampány miatt nagy volt a nyomás a kivitelezés végett, egy kicsit elhamarkodottnak tűnik. Jó lett volna alaposabban átgondolni a projektet, és valóban a legjobb megoldást találni mind a vízügyi szempontok, mind a városlakók elvárásainak megfelelően – mondta lapunknak Márk Endre alpolgármester. 

Közös bizottság 

Az ügy kapcsán felkerestük Bratanovici Cristian mérnököt, a Maros Vízügyi Hatóság műszaki igazgatóját, aki a tervrajzokat bemutatva fejtette ki az álláspontját. Elmondta, hogy a terv kivitelezésének teljes összege 26.600.399 lej, 2010 óta szerepel a Maros Vízügyi Hatóság finanszírozásra váró projektjei között. Kivitelezését a Rózsa-patak 2018-as áradása sürgette meg. Akkor a helyi katasztrófavédelmi felügyelőség kérte, hogy sürgősségileg terjesszék elő finanszírozásra a projektet. Még abban az évben sikerült elnyerni a támogatást, és így versenytárgyalást hirdettek, a nyertes kivitelező egy kolozsvári, vízügyi munkálatokat végző cég lett. A pénzt a kormány 2019-ben utalta át, így a kivitelezést megelőző engedélyszerzést és egyéb hivatalos eljárást követően még az év novemberében kiküldhették a helyszínre a munkagépeket. A medertakarítás tulajdonképpen az első fázisa a munkának, és ez természetesen azzal jár, hogy „elrondítják” a környezetet. Az így kialakított medret azonban a terv műszaki-gazdasági mutatóinak megfelelően rendbe hozzák. Az igazgató hangsúlyozta, hogy ezeket a munkálatokat mindenekelőtt árvízvédelem miatt kell elvégezni. A terv része az országos árvízvédelmi stratégiának, amely előirányozza, hogy hol kell beavatkozni potenciális áradások esetén. A vízügyi igazgatóság nem akar „ártani” a városnak, hanem az árvízvédelmi megoldások mellett olyan megoldást is ajánlott, amivel a töltések egy-egy oldalán járdákat, kerékpárutakat is kialakítanak a városlakóknak. 

Bratanovici Cristian szerint a közvitát a Szászrégeni Polgármesteri Hivatalnak kellett volna megszerveznie, hiszen a hivatal beleegyezése is kell a terv kivitelezéséhez. Kommunikációs nézeteltérés volt, mert a vízügyi hatóság is támogatja a költség- és környezetkímélő megoldást, de azt is meg kell érteniük a lakosoknak, hogy a jelenlegi helyzetben Romániában nem könnyű előteremteni egy ilyen nagy volumenű munkálathoz szükséges pénzt. Az elv az volt, hogy a 2018-ban rendelkezésre bocsátott pénzösszegből hozzáfognak a kivitelezéshez, és így a továbbiakban a kormány kénytelen lett volna biztosítani a megkezdett projekt kivitelezéséhez szükséges pénzösszeget is. Persze azt senki sem garantálja, hogy ezt milyen ütemben utalják át, bocsátják a kivitelezők rendelkezésére, de így legalább van esély arra, hogy a több mint 30 éve szükséges mederrendezést befejezzék. Azzal is tisztában kell lenni, hogy ekkora pénzösszeget a város saját költségvetéséből nem tudott volna előteremteni, és attól függetlenül, hogy ki a polgármester, a munkálat hasznos a városlakók számára. 

A nyilvános vita nyomán arra a következtetésre jutottak a felek, hogy megalakítanak egy bizottságot, amelyben a tervezők, kivitelezők, a vízügyi hatóságok szakértői mellett jelen lesznek a civil szervezetek képviselői is, és javaslataik alapján újragondolják a tervet. A munkálatokat leállították. Valóban, az országos költségvetés-kiegészítésig nem kapnak újabb finanszírozást a Rózsa-patak és a Malom-árok mederrendezésére, de várhatóan lesz egy környezetkímélőbb megoldás. A vezérigazgató elismerte, hogy az ügy nem mentes a politikai felhangoktól, hiszen az egyik civil szervezet képviselője a város egykori főépítésze, aki kijelentette, hogy ő nem tud együttműködni a polgármester asszonnyal. Egyelőre nem tűztek ki határidőt arra, hogy mikor találkozik először a bizottság, de tény az, hogy a téma napirenden maradt, és valószínű, hogy belátható időn belül asztalhoz ülnek a felek. Csak azokon a helyeken módosítanak a terven, ahol szükséges, és amiért nem kell majd az egészet átgondolni – mondta az igazgató, hiszen ez újabb évekig visszavetné a kivitelezést, nem beszélve a finanszírozásról. 

A szászrégenieknek meg kell érteniük, hogy a terv, amely gyakorlatilag már 2010-ben elkészült, nem ellenük volt. Árvízvédelmi szempontból is fontos beruházás, amelynek elmulasztása egy esetleges áradás miatt komoly gondokat okozhat, hiszen ki lesz majd a felelős, ha anyagi károk keletkeznek, netán emberáldozat is lesz?