Ápolás és életminőség

A Gyulafehérvári Caritas, a Kinaesthetics Romania és a svájci Stiftung Lebensqualität szervezésében Ápolás és életminőség címmel nemzetközi konferenciára kerül sor november 10–12. között a Sapientia egyetem koronkai campusában. A rangos esemény a szociális és egészségügyi rendszerben, az ápolás, gondozás terén dolgozó szakembereket szólítja meg különböző európai országokból. 

Az egyre öregedő népesség és a kapcsolódó demográfiai eltolódások kihívásai eléggé feszítik az ellátórendszerek keretfeltételeit. Ez megfigyelhető még a komoly szociális hagyományokkal és anyagi forrásokkal rendelkező fejlett piacgazdaságokban is. Romániában, mint a legtöbb posztkommunista országban, a helyzet sokkal rosszabb. A források hiányát súlyosbítja az ezekre a rendszerekre jellemző széles körű közöny, illetve a tisztelet hiánya az ápolásra szorulók, ezek hozzátartozói, illetve az ápolás különböző területein tevékenykedő szakemberek és önkéntesek iránt. A hatékony, emberséges és fenntartható ápolási és szervezési modellek keresése emiatt igen sürgető szükségszerűség minden európai országban. A rendezvény lehetővé teszi az innovatív, sikeresen működő ápolási modellekhez való hozzáférést, például otthoni ápolás, bentlakásos ápolás, kórházi ápolás. Ugyanakkor egy nemzetközi szakmai és együttműködési fórum létrejöttét a meglévő tudás és tapasztalatok gazdagítása, valamint az ápoltak életminőségének javítása érdekében. 

Dr. Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója lapunk érdeklődésére kifejtette, a Caritas létrejötte óta fontos feladatának tekinti az ápolást, annál is inkább, mert az erre rászorulók gondozása kritikán aluli módon történt a ’90-es évek elején, és ma is sok a hiányosság ezen a téren. – Akkoriban Nyugat-Európa felé tekintgettünk, onnan lestünk el jól működő modelleket. De azt be kell látnunk, hogy azt a szintet, ahogyan ők csinálják, talán sosem tudjuk elérni, már csak az anyagiak hiánya miatt sem. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy a nyugat-európai modellek is kezdenek kimerülni, sem anyagi, sem pedig személyzeti szempontból nem tudják már úgy fenntartani ezeket, és tulajdonképpen az a célunk, hogy egy szakmai hálózaton belül szeretnénk összefogni olyanokkal, akik alternatívákat keresnek, annak érdekében, hogy az embereket az adott helyzetükben önellátásra tudjuk ösztönözni, ebben őket megerősíteni, hogy ne a függőséget, hanem az egyén függetlenségét mozdítsuk elő azzal a segítséggel, amit nyújtunk nekik. Az elmúlt 4-5 évtized számos innovációt hozott ezen a téren. A konferenciával az a célunk, hogy egy asztalhoz ültessünk minél több olyan szakembert, aki felel valamilyen szinten az ápolás minőségéért és a betegek életminőségéért, illetve hogy megismertessük az egyes innovatív modelleket. Szerencsére sok neves előadó mondott igent a meghívásunkra, Németországból, Svájcból, Ausztriából is lesznek előadóink, de Kelet-Európából is több előadót várunk, például Moldáviából, Fehéroroszországból, Ukrajnából, Szerbiából, Magyarországról. 

Különböző szakterületekről hívtunk meg szakembereket, például igen megtisztelő számunkra Liliane Juchli jelenléte, ő svájci szakértő, de a teljes német nyelv- területen a szakápolók az általa összeállított tankönyvből tanulnak. Az előadók sorát színesítik ugyanakkor kórházakban, intenzív osztályon, újszülöttosztályon dolgozó szakemberek, szociológusok, ápolási otthonban dolgozók, illetve palliatív gondozásban tevékenykedő, onkológiai otthonban lévő betegeket ellátó szakemberek is. A konferenciával olyan személyeket kívánunk megszólítani, akik valamilyen módon felelnek az ápolás minőségéért valamely szakterületen. Szeretnénk közösen utakat keresni, hogy a betegeket tudjuk megerősíteni saját életkompetenciájukban, illetve rávilágítani arra, hogy milyen szinten javítja az életminőséget az a tevékenység, amit végzünk – mutatott rá a Gyulafehérvári Caritas igazgatója. 

Mint mondta, a kezdeményezés hátteréhez hozzátartozik az is, hogy a Caritas annyi éve építkezik az ápolás terén, számos innovatív kezdeményezése volt, és mindennek eredményeképpen néhány éve külföldi, kelet-európai országokból keresik meg őket, és jelzik, hogy eljönnének megnézni, hogyan sikerült kiépíteni a beteggondozó szolgálatot, illetve az hogyan működik. Tapasztalatszerzésre érkeztek vendégeik Szlovákiából, Szerbiából, Grúziából, Fehéroroszországból és Moldáviából is. – Kissé ez is ösztönzött a konferencia megszervezésére, hiszen látjuk, hogy mindenki keresi az utat, ha együtt keressük, hátha hatékonyabb megoldásokra jutunk – tette hozzá Márton András.