2021. március 7., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ismeretlen elkövetők festékspray-vel fújták le a Görgényi-havasokban, a Jódtelep és Szalárd között található turistajelzések magyar feliratait. Az esetet arra járó turisták észlelték, lefotózták, és azonnal közzétették a közösségi oldalakon. 

Korábban „csupán” a helységnévtáblákat festegették a „magyarok barátai”, most képesek voltak festékszóróval „felfegyverkezve” hegyet mászni, hogy újabb jelét adják nacionalizmusuknak. 

Emlékeztetünk, hogy február elején ismeretlen tettesek nemzeti színekkel mázolták le a marosvásárhelyi Székely vértanúk emlékművét. A Maros megyei rendőrség vizsgálatot indított az emlékmű megrongálásának ügyében. Az emlékművet a polgármesteri hivatal letisztíttatta, a tetteseket azóta is keresik. Az RMDSZ elítélte a szélsőséges megnyilvánulást, és arra kérte Marosvásárhely lakóit, hogy ne dőljenek be a provokációnak, maradjanak higgadtak. 

Visszatérve a Görgényi-havasokban történtekhez, köztudott, hogy Romániában nincs olyan törvény, amely bár kihágásnak minősítené a turisztikai jelzések megrongálását. Civil szervezeteknek voltak már ilyen irányú kezdeményezéseik, ezek a próbálkozások azonban egyelőre nem jártak sikerrel.

Mit tehetnénk hozzá? 

Romániában sohasem tűnt el a nacionalizmus. A rendszerváltás óta számtalanszor voltunk tanúi nemtelen támadásoknak, a szélsőséges nacionalizmus megnyilvánulásainak. Elég, ha csupán a HarKov-jelentést, vagy Marosvásárhely fekete márciusát említjük. 

De hogyan várhatnánk pozitív változást, amikor a politikusok, élükön az államfővel, a kormánnyal és a parlamenttel nem győzik ismételgetni, hogy az ország egyetlen hivatalos nyelve a román?

Tegnapelőtt, február 21-én – amelyet az ENSZ közgyűlése 2002-ben nyilvánított az anyanyelv napjává – a belügyminisztérium a közösségi oldalán egy költői idézettel emlékeztette a román népet a nap fontosságára. „Ne feledjük, hogy örömünket és bánatunkat mindig anyanyelvünkön fejezzük ki, bárhol is legyünk ezen a földön! És ha érzelmeinket így éljük meg, jó lenne, ha így írnánk és beszélnénk is.” 

A következő mondatok azonban teljesen másként hangzanak: „Jó reggelt, Románia! Jó reggelt mindenkinek, aki románul beszél!” Vagyis a belügyminiszter szerint az országban élő nemzeti kisebbségek – romániai magyarok, cigányok, szászok, ukránok, szerbek, lipovánok stb. – örüljenek, hogy az anyanyelv napján románul beszélhetnek. Romániában bármilyen nemzetiségnek csak a román lehet az anyanyelve?