Álmok álmodói

A magyar fővárosban, Budán, a Millenárisban februárban megnyílt, és egész évben látogatható az Álmok álmodói 20 – Világraszóló magyarok, magyar találmányok című tudománytörténeti kiállítás. A tárlat az eredeti Álmok álmodói kiállítás és a Millenáris megnyitásának 20. évfordulójára készült. Két évtizeddel ezelőtt ugyanis a Ganz gyár szocializmusban elhasznált épületéből egy új közpark és közösségi tér született, a Millenáris, ahol az akkoriban itt létrejött magyar tudománytörténeti kiállítást egy év alatt közel egymillióan nézték meg.

A nemrég megnyílt látványos, interaktív tárlat mintegy hatszáz magyar tudós, felfedező munkásságát és találmányait mutatja be. A hatezer négyzetméteres területen összesen hét tudományterületet dolgoz fel, melyek a mobilitás, az orvoslás, az ipar, az agrárium, az infokommunikáció, a tér tudománya és a hely szelleme. A kiállítás legfőbb célja a tudomány világának népszerűsítése mindannyiunk számára közérthető formában, egyúttal szórakoztatóan. A közel másfél kilométernyi látogatói útvonalon folyamatosan váltják egymást az interaktív elemek: sétálhatunk egy óriási agyban, repülőgépbe szállhatunk, a Marson kalandozhatunk, vagy éppen a Hold felszínéről csodálhatjuk meg a Földet.

 „A történelem során bármikor és bármilyen területen tudtunk innovatív megoldást adni. A legaktuálisabb példa erre Karikó Katalin, akit szintén bemutat a kiállítás. Nem is gondolnánk, hogy a minket körülvevő világban, a hétköznapokban mennyi mindenben van magyar hozzájárulás, mi magyarok mennyi mindent adtunk a világnak” – idézem Dankó Virágot, a kiállítást megvalósító Millenáris ügyvezető igazgatóját. De nemcsak a tárlaton ismerkedhetünk Karikó Katalin biokémikus, a szintetikus MRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója munkásságával, arcképével óriási falfestményen is „találkoztam” a Krisztina körúton, a Püski könyvesbolt szomszédságában. „A jövőt magyarok írják” – hirdette a felirat.

„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn” – biztat ma is „a legnagyobb magyar”, Széchenyi István, számos álomnak a megálmodója és megvalósítója. Amúgy a Hídember egyik fő műve, a róla elnevezett Lánchíd éppen felújítás alatt áll, hogy nemsokára új fényében köthesse össze Budát Pesttel. A múltunkra mi magunk, erdélyi magyarok is büszkék vagyunk. A híres magyar matematikusok sorában ugyanis kiemelt helyet foglal el „a semmiből egy új, más világot” teremtő Bolyai János és polihisztor édesapja, Bolyai Farkas. Misztótfalusi Kis Miklós magyar nyomdász és könyvkiadó nyomdokában jár Pápai Páriz Ferenc, akinek magyar nyelvű orvosi könyve, a Pax corporis a Teleki Tékában fellelhető. Megismerkedhetünk a csíkkarcfalvi születésű, a hálózatelmélet alapjait letevő, világszinten elismert Barabási Albert-László ízhálózati modelljével is.

Saját tudományterületemre térve, az orvoslást és élettudományokat bemutató kiállítási részleg felidézi a nagy magyar orvosegyéniségeket. Nagy teret szentel a járványoknak, megszólaltatja Fodor Józsefet, a közegészségtan atyját, és részletesen bemutatja Semmelweis Ignác, az anyák megmentője felfedezését a klóros vízzel való kézmosás szükségességéről. A neves magyar orvosok arcképcsarnokában Miskolczy Dezső (1894–1978) ideg- és elmegyógyász portréjával is találkozhatunk, aki marosvásárhelyi orvosegyetemünk neves professzoraként akár annak egyik névadója lehetne…

Egy másik, szakmailag elismert, tanítványai körében közkedvelt professzornak, egykori tanárunknak, Módy Jenőnek is szerepe van az álmok álmodói közösségében. Még ha közvetett módon is, hiszen fia arcképével és életpályájával ismerkedhetünk a kiállításon a hatszáz híres magyar tudós között: „A marosvásárhelyi orvosi egyetem után Módy István a világ megannyi vezető egyetemén és kutatóintézetében tanult, oktatott és kutatott.” Az erdélyi származású amerikai agykutató 1988 óta az Egyesült Államokban dolgozik, jelenleg a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem és a Bonni Egyetem neurológia- és fiziológiaprofesszora. Öt évvel ezelőtt Marosvásárhelyen tartott előadást az orvosegyetem dísztermében, ő volt abban az évben a Miskolczy Dezső-emlékelőadásra felkért tudós. 

A magyar agykutatók egyébként a világ minden táján a legnagyobb megbecsülésnek örvendenek. Elég megemlítenünk az Agy díjas Somogyi Péter, az Oxfordi Egyetem professzora, valamint Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nevét. Mindketten jeles támogatói a határon túli, az erdélyi tudományosságnak, kutatói ösztöndíjak biztosításával számos fiatal orvosnak nyújtottak lehetőséget szakmai kiteljesedésükhöz. Akárcsak Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, akinek az Aranybánya ez az ország című könyvéből idézek néhány gondolatot: „Még mindig aranybánya ez az ország. Bárhol járok a világban, mindenhol fiatal kutatókat kérnek tőlem. Ugyanis jó hírünk van. Tudják, hogy a magyarok kreatívak, kötelességtudóak, nagy munkabírásúak. Büszkék lehetünk arra, hogy ez a kis ország 13 Nobel-díjast adott a világnak, és rajtuk kívül még nagyon sok híres tudóst, művészt, sportolót. Szóval sikerült a tudomány, a művészetek, a sport zászlaját olyan magasra emelnünk, hogy azt mások is meglátják.”