2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Korábbi Harmónia összeállításainkban dr. Albert Kinga sepsiszentgyörgyi allergológus, klinikai immunológus szakorvos előadását foglaltuk össze az allergiás betegségek két típusáról, az élelmiszer-allergiákról és az atópiás dermatitisz elnevezésű krónikus bőrgyulladásról.

Forrás: MTI


Korábbi Harmónia összeállításainkban dr. Albert Kinga sepsiszentgyörgyi allergológus, klinikai immunológus szakorvos előadását foglaltuk össze az allergiás betegségek két típusáról, az élelmiszer-allergiákról és az atópiás dermatitisz elnevezésű krónikus bőrgyulladásról. A marosvásárhelyi VÉDEM Egyesület meghívottjának előadásából ezúttal az allergiás nátháról és az asztmáról mondottakat idézzük és egészítjük ki. Ezt megelőzően hadd ismételjük meg, hogy az allergia szervezetünk védekezőrendszerének ártalmatlan anyagokra, úgynevezett allergénekre adott téves reakciója.

Az orrnyálkahártya gyullad be

A leggyakoribb allergiás bántalom az allergiás rhinitisz, közismert nevén a szénanátha, amely szezonális betegség. Márciustól a virágzó nyírfa, mogyoróbokor és a fűzfa pollenjei váltják ki a tüneteket, nyáron a pázsitfűfélék, ősszel a gyomnövények (parlagfű, fekete üröm) virágpora.

A szénanátha nem évszakhoz kötött típusát a poratkák ürüléke, a háziállatok szőre, nyála, a penészgombák, valamint a csótányok váladéka váltja ki.

Az orrnyálkahártya allergiás reakciója következtében felszabaduló hisztamin a nyálkahártya duzzanatát és fokozott váladéktermelést vált ki az orrban, az arcüregben és a szemben is. Emiatt az érintett személy reggelente tüsszent, folyik az orra, a könnye, bepirosodik a szeme, de a nap további részében jól érzi magát. A nem évszakhoz kötött perrenális rhinitisz tünetei közé tartozik a horkolás, a szájlégzés, a levertség és a fáradtság.

Ha ezek a tünetek fennállnak, szakorvoshoz kell fordulni, hogy megállapítsa a szénanátha típusát és okozóját. A szénanátha fizikális, fül-orr-gégészeti és vérvizsgálattal, valamint bőrpróbával diagnosztizálható. A tünetek enyhítése érdekében az érintett személynek mindenekelőtt kerülnie kell az allergéneket. Ha a tünetek makacsul fennállnak, orrsprayt, szemcseppet kell használni, súlyosabb esetekben szájon keresztül szedhető készítményeket.

A hörgők gyulladásos, krónikus megbetegedése

az asztmakezeléssel kordában tartható. A hörgők fala a gyulladás miatt szűkebb lesz. A tüdőben található sejtek nyákot termelnek, amely a légutakat még nehezebben átjárhatóvá teszi. Tünetei lehetnek enyhébbek és súlyosabbak is. A beteg nehezen lélegzik, sípoló hangot ad, gyakran éri utol a köhögés, éjszaka alvászavarral küzd. Mellkasában szorítást érez, amit rohamok követhetnek, amelyek súlyos esetekben életveszélyesekké válhatnak. A betegség kialakulásában örökletes és környezeti tényezők is közrejátszanak. A már korábban említett allergének mellett a dohányfüst, élelmiszer-tartósító szerek, bizonyos gyógyszerek (bétablokkolók, aszpirin stb.), a reflux-betegség (a gyomorból visszaáramló folyadék miatt, ami bejut a légcsőbe), fizikai megerőltetés, erős stresszhatás, hideg levegő, légúti fertőzések idézik elő a tüneteket. A gyógyszerek a hörgők simaizomzatát lazítva megnyitják a légutakat.

Az asztmáról szóló kitérő után újra Albert Kinga doktornőt idézem, aki felhívta a jelen levő anyukák figyelmét, hogy milyen tünetek észlelésekor kell allergológus szakorvoshoz fordulni: megfázástól független nátha, orrdugulás, orrfolyás, ami elhúzódik, bepirosodott, égő, könnyező szem, hosszú ideig tartó köhögés, fulladási rohamok, visszatérő kiütések.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató