Állategészségügyi ellenőrzések

Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság körlevélben értesítette a megyei igazgatóságokat, hogy a húsvét közeledtével március 3. és április 7. között fokozottabban ellenőrizzék az állatvásárokat, vágópontokat, a húsfeldolgozó, raktározó és közélelmezési áruházakat (hentesboltokat). A felhívás a községekben levő állatorvosoknak is szól, akiknek ilyenkor kötelességük követni a folyamatot. 

A hatósági rendelet szerint az említett időszakban szombaton és vasárnap is szolgálatot kell biztosítani a körzeti állatorvosi rendelőkben, ahol látható helyen ki kell függeszteni a szolgálatos állatorvos nevét és telefonszámát, hogy bárki értesíthesse a szakembert, amennyiben élelmiszer-biztonság terén szabálysértést tapasztal. Ezeket az információkat közzéteszik a megyei állategészségügyi igazgatóságok honlapján. Azokon a piacokon, ahol állati eredetű termékeket, húst forgalmaznak, hétvégente is jelen kell legyen állategészségügyi szakember. 

Amennyiben szükségesnek tartják, az állategészségügyi igazgatóságok közös ellenőrző akciókat szervezhetnek – egy, az erre vonatkozó együttműködési szerződés alapján, az adott intézmények jogkörének tiszteletben tartásával – a polgármesteri hivatalok, a megyei tanács, a prefektúra alárendeltségébe tartozó közhivatalok (pénzügy, rendőrség stb.) képviselőivel. 

A vágásra szánt állatok bejegyzett, engedéllyel rendelkező, egészséges, fertőző betegségektől mentes környezetben levő farmokról kell származzanak. Az állatokat az erre vonatkozó törvényeknek, az állatjóléti szabályoknak megfelelően, engedélyezett, állategészségügyi igazolvánnyal, valamint menetlevéllel (mozgatást igazoló okirattal) kísért okmányokkal, illetve gépkocsikkal lehet szállítani, és kizárólag engedélyezett helyiségekben lehet levágni. Húsvét előtt – a törvénynek megfelelő állategészségügyi és állatjóléti szabályok betartásával – időszakos vágópontokat is fel lehet állítani. Ezek csak március 30-a és április 15-e között működhetnek, naponta 6 és 17 óra között. 

Az ideiglenes vágópontokon jelen kell legyen egy állatorvos, aki vágás előtt és után megvizsgálja az állatot, és felügyeli, hogy a művelet szabályosan történjen. 

Ez az elmélet, azonban a gyakorlatban, mint minden évben, minden másként van – teszi hozzá dr. Kincses Sándor, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője. Megyénkben jelenleg csak a marosvásárhelyi nagypiacon (Cuza Vodă utca) levő vágópont felel meg az állategészségügyi szabályoknak. Más, ideiglenes vágópont megnyitását eddig még nem kérvényezték. Az igazgató markáns véleménye, hogy „véget kell vetni ennek a balkanizmusnak”, ami nálunk tapasztalható. Tavaly egy országos állatvédő egyesület értesítette az országos hatóságot, hogy főleg a bukaresti piacokon milyen kegyetlen körülmények között viszik a bárányokat a vágópontokhoz. Az igazgató szerint ez a „valós kép” megyénkben is. De ez ellen a hatóság nem tud fellépni, mivel ez „civilizáció” kérdése. Ha valaki úgy kezeli az állatot, mint egy tárgyat – a bárányt összekötött lábakkal lelógatják a kerékpár kormányán – akkor ez a szállító civilizáltságát tükrözi. Ami pedig az állatvágásokat illeti, tavaly Segesváron megdöbbentő látványban volt része. Egy teherautó pótkocsiján vágták a bárányokat, közben az emberek sorban álltak, és mindenkinek végig kellett nézni a nem kiskorúaknak való látványt. Az, hogy milyen körülmények között tartják az állatokat a piacon vágás előtt, a piacigazgatóságok felelőssége. Amennyiben a kereskedők, illetve a mészárosok nem tartják be a szabályokat, egyszerűen „nem kell őket beengedni a piacra” – mondta az igazgató, aki azzal sem ért egyet, hogy ilyenkor biztosítsanak „ideiglenes vágópontokat”. Hozzátette, az idén is az állategészségügyi igazgatóságon, illetve az állatorvosi rendelőkben ugyanannyi a személyzet, mint tavaly, így csak ennek megfelelően tudják biztosítani a szolgálatot és végeznek majd ellenőrzéseket. Azonban nem ez oldja meg az ilyenkor felmerülő gondokat. 

– Véget kell már vetni ennek a sajátos romániai helyzetnek, ha már beléptünk az Európai Unióba. Aki bárányhúst akar vásárolni, vegye meg a húsboltokból, ahol megfelelő egészségügyi körülmények vannak, és ne a piacról az élő állatot, amelyet kétes körülmények között vágnak le. Tavaly láttam a hiányosságokat, feljegyeztük, értesítettük az érintetteket. Amennyiben az idén ezeket kiküszöbölik, megoldják mind a piacokon, mind a vágópontokon, és teljesítik a jogszabályok szerinti feltételeket, akkor adunk engedélyt állatforgalmazásra és vágásra, ha pedig nem, akkor NEM – mondta az igazgató, majd hozzátette: aki őrizni akarja a hagyományt, az falun a háztáji gazdaságokból vásároljon, és az udvaron vágja le a bárányt, majd a húst saját felelősségére fogyassza.