Államügy lett a sertéspestis

Petre Daea földművelésügyi miniszter azt nyilatkozta a sajtónak, hogy az afrikai sertéspestis olyan vírus, amelyre „nincs ellenszer, sem oltás, senki nem látja, hogyan terjed. Nehéz helyzet. Több mint 12.000 állami alkalmazott dolgozik az ügyön”. 

Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) tájékoztatása szerint már megérkezett a kártérítés első részlete az afrikai sertéspestis miatt jószágaikat vesztett sertéstenyésztőkhöz. A vírus terjedésének meggátolása céljából számos sertésfarmon le kellett ölni az álla-tokat, a tetemeket elégették, ami jelentős kárt okozott a gazdáknak. Az állataikat vesztett gazdáknak kártérítést szavaztak meg, illetve pénzzel jutalmazzák mindazokat, akik szólnak a hatóságoknak, ha beteg vaddisznót látnak az erdőben, illetve ezek vadászását felvállalják. Az elpusztított sertésekért kilogrammonként a prefektúrákon megalakult bizottságok megítélése szerint 8–12 lejt fizetnek. 

Az év eleje óta 440 afrikai sertéspestises fertőzésgócot mutattak ki, ebből 438 magángazdaságban, kettő pedig kereskedelmi farmon volt, kilátásba helyezték 45.000 állat elpusztítását – tájékoztatott az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság. 

Megyénkben nincs sertéspestis, de óvintézkedésként betiltották az egyetlen engedélyezett állatvásárt a balavásári vásártéren – tájékoztatott dr. Kincses Sándor, a Maros megyei Élelmiszer-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság vezetője. Hozzátette, hozzánk legközelebb Szilágy megyében találtak egy sertéspestissel fertőzött vaddisznót. Az állat valószínűleg Szatmár, Bihar megye irányából migrált. Mint ismeretes, leginkább Tulcea, Ialomiţa, Konstanca és Brăila megyében terjedt el a betegség. A fertőzést a vaddisznók hozhatták át a határon. Elterjedését segíti a nedves, meleg időjárás, amely kedvezően hat a vírus szaporodására. A legtöbb szabadon tartott sertés, amely elkapta a fertőzést, így kerülhetett be a farmokra is. A betegség elterjedése intő jel azok számára is, akik az állataikat nem jelentették be, nem fülszámozták, és így nem követhető az útjuk – mondta az igazgató, majd kifejtette, az állatvásárok, illetve a sertések adásvételének betiltása mellett az igazgatóság szakértői találkoztak a vadásztársaságok, helyhatóságok képviselőivel, gazdákkal, és felvilágosították a vidéken dolgozó kollégáikat is a teendőkről. Megelőzésként azt ajánlotta a gazdáknak, hogy ne etessék konyhai maradékkal a sertéseket, óvakodjanak attól, hogy a mezőről kaszált lucernát, füvet adjanak az állatoknak. A friss szalmát csak 90 nap után használják alomként. Időnként végezzenek az ólak körül rovartalanítást, légyirtást. Disznóvágás esetén ne csak a trichinellózis megállapítására szánt mintát mutassák meg az állatorvosnak, hanem belső szerveket is. Fontos, hogy tartsák be az egészségügyi előírásokat. Az ólból kilépéskor fertőtlenítsék a lábbelit, váltsanak ruhát. És ami nagyon fontos: ha bármilyen gyanús tünetet észlelnek, értesítsék az állatorvost. Az igazgató hangsúlyozta, csak a fülszámozott, nyilvántartott egyedekért fizetnek kártérítést, ha szükséges. Reméli, hogy Maros megyéig nem ér el a járvány. A betegség nem érinti az embereket, de gyors lefolyása miatt rövid idő alatt jelentős kárt okozhat a sertésfarmokon. 

A sertéspestis okán tegnap délután a kormánypalotában egyeztetett Viorica Dăncilă miniszterelnök az Élelmiszer-biztonsági és Állategészségügyi Hatóság képviselőivel, a belügyminiszterrel, a védelmi miniszterrel, a közlekedési, a gazdasági, a környezetvédelmi, illetve a víz- és erdőügyi miniszterrel.

Lapzártáig az egyeztetésről nem kaptunk információt.