Állampolgárokhoz közel álló jogszabályok

Kolcsár Károly számvetése

Hétfőn délelőtt a régi Városházán levő képviselőirodában sajtótájékoztatón számolt be egyéves tevékenységéről Kolcsár Károly RMDSZ-es képviselő. A politikus összefoglalta azokat a politikai eseményeket, amelyek az említett időszakban meghatározták a parlamenti munkát, majd néhány szóban részletezte azokat a törvénytervezeteket, amelyek kidolgozásában részt vett. 

Eredményes parlamenti munka 

A rendelkezésünkre bocsátott statisztikai adatok szerint Kolcsár Károly a költségvetési, pénz- és bankügyi, valamint az ifjúsági és sportbizottságban képviseli az RMDSZ-t. 144 alkalommal tartott fogadóórát, 43-szor találkozott az önkormányzatok képviselőivel, 32 eseményen jelent meg, három törvénytervezet kidolgozásában vett részt, és 11-szer szólalt fel a plénumban. 2021-ben nyolc, az RMDSZ által kezdeményezett jogszabály-módosítást fogadott el a parlament, a szövetség politikusai további 16 jogszabály-módosítás társkezdeményezői voltak, négy törvényjavaslatot az RMDSZ részéről nyújtott be a kormány a parlament elé. A politikus többek között elmondta, mandátuma elején viharos volt a román politikai élet, miután kialakult a nagykoalíció, és 2021 februárjában sikerült elfogadni a költségvetést, többé-kevésbé zavartalanul lehetett dolgozni. Az RMDSZ stabil partnernek bizonyult, ezért továbbra is kormányon maradt. Jól teljesítettek a miniszterei, ugyanakkor mind a szenátorok, mind a parlamenti képviselők végezték dolgukat a különböző szakbizottságokban. Az RMDSZ jelentősen hozzájárult az Angel Saligny vidékfejlesztési programcsomag kidolgozásához, hiszen mindenekelőtt a vidéken élő helyi közösségek infrastrukturális beruházásait tekintették elsődlegesnek. Ez robbantotta ki a kormányválságot, mivel a Mentsétek Meg Romániát (USR) politikai szervezetnek nincsenek vidéken polgármesterei.

Kolcsár Károly kiemelt néhány fontos törvénymódosítást, amelyet az RMDSZ nyújtott be, és amelyek kidolgozására javaslatokat tett pl. a szakbizottságokban. Mivel választókerületét, Gernyeszeg községet is érintették a medvetámadások, fontosnak tartotta hozzájárulni ahhoz, hogy a kialakult körülményekhez képest megfelelően kezeljék a medveügyet. Így született meg az a módosító javaslat, hogy a kültelken is kilőhető legyen a veszélyesnek ítélt nagyvad. Hozzátette: az államelnök még nem fogadta el a törvényt, visszaküldte a képviselőházba, „kisebb módosításokért”. Reménye szerint az év elején sikerül kiigazítani a jogszabályt, amiről már egyeztettek a képviselők Tánczos Barna környezetvédelmi miniszterrel, és mielőbb életbe léptethetik a törvényt. 

A költségvetési, pénz- és bankügyi szakbizottság tagjaként fontosnak tartotta, hogy módosították a vendéglátóipari egységeket (HORECA-ágazat) támogató jogszabályt, lehetővé téve, hogy állami támogatásból fedezzék a járvány idején felhalmozott adóhátralékot. A bürokrácia csökkentésére irányul az az intézkedés, amellyel módosították a 282/2021-es törvényt, s így egy megadott bankszámlaszámra kell átutalni a közúti bírságok összegét, nem kell elküldeni a bizonylatot a rendőrségnek, és a polgármesteri hivataloknak sem kell ezzel foglalkozniuk. Módosították a 90/2020. sürgősségi kormányrendeletet a 302/2021-es törvénnyel, ami lehetővé teszi, hogy kistérségenként helyi infrastruktúra-fejlesztési terveket készítsenek, majd ezekkel közvetlenül pályázzanak Brüsszelben, a pályázatokat, illetve a kivitelezést pedig egy regionális közösségfejlesztő egyesület (ADI) kezelje. A javaslat szerint hat erdélyi megyében (Maros, Hargita, Kovászna, Bihar, Szilágy, Szatmár) az adott régió sajátosságait figyelembe véve dolgozzák ki az EU-s forrásokból támogatandó integrált területfejlesztési stratégiákat. A képviselő tudomása szerint már megalakultak a munkacsoportok. Kiegészítették az építkezések engedélyeztetésére vonatkozó 50/1991. számú törvényt, amelynek alapján a települések külterületébe sorolt földeken is lehet mezőgazdasági beruházásokat eszközölni anélkül, hogy ezeket urbanisztikai dokumentációkkal belterületté kellene nyilvánítani. Ezzel gyakorlatilag segítik azokat, akik farmokat, agrárjellegű épületeket szeretnének felhúzni mezőgazdasági területen. Az erre vonatkozó új jogszabály a 2021-ben kibocsátott 303-as törvény. Továbbá elfogadták a 79/2021. számú sürgősségi kormányrendeletet, amely módosítja a 350/2001. számú területrendezési és urbanisztikai törvényt, és egyszerűsítette a főépítészek alkalmazásának módszerét, így a vidéki polgármesteri hivatalok könnyebben szerződtethetik le a szakembereket. Eredménynek tartja azt is, hogy az oktatási intézmények igénylésére a tavaly kísérleti jelleggel bevezetett étkeztetési programot kibővítve folytatják az idei tanévben is, a költségvetésbe is belefoglalták a kiadásokat. 

Idei tervek 

A továbbiakban a képviselő néhány pontban az idei tervekről is beszámolt. Több önkormányzati vezetővel konzultálva szükségesnek tartják módosítani a közbeszerzési törvényt. Az elkövetkezendő időszakban nagyon sok uniós pályázati kiírás lesz, és ha nem hárítják el azokat a gyakorlati akadályokat, amelyek a pályázástól a kivitelezésig tartanak, számos lehetőségről maradnak le a helyi és megyei önkormányzatok. A képviselő szerint egyszerű, átlátható és követhető rendszert kell kialakítani, bizonyos határidők csökkentésével. Szintén az igénylők kérésére szeretnék módosítani a gépkocsik beíratását szabályzó törvényt úgy, hogy a jármű első bejegyzésekor minden műveletet lehessen elvégezni a gépjármű-lajstromozási hivatalban (RAR). Továbbá szeretné, hogy kisebb városokban is nyissanak járműnyilvántartó hivatalokat, hogy ne kelljen vidékről a megyeszékhelyre utazni ügyintézésért. Ennek a gyakorlati kivitelezésén dolgozik a képviselő. 

Egy másik jelentős jogszabály-módosítás a vadállatok által okozott károk megterítésére vonatkozik. A károsultak jelezték, hogy nem minden biztosítótársaság fizeti ki a kárt, így a felelősséget a vadállomány tulajdonosára (vadgazdálkodási alap, vadásztársaság stb.) hárítanák. 

A képviselő elmondta, a parlament elé került a sertéstartásra vonatkozó jogszabály is. A vitát, politikai nézeteltérést a háztáji gazdaságokban tartható állatok létszáma váltotta ki. Reméli, hogy hozzájárulásával sikerül dűlőre jutni, és mielőbb kibocsátani a sertéstenyésztők számára fontos előírást. Az állattartáshoz kapcsolódik egy másik jogszabály, amelyet jelenleg készítenek elő. Kolcsár Károly szerint szigorúan szabályozni kell a legeltetést úgy, hogy kizárólag saját tulajdonban vagy érvényes bérleti szerződéssel használt területeken lehessen legeltetni. A tervezet szerint, amennyiben nem tartják be a pásztorok a jogszabályt, a hatóságok akár el is kobozhatják az álla-tokat, amelyeket a bírságok rendezése után válthatnak ki a helységekben erre külön fenntartott helyről. Ha a legelő tulajdonosa azt tapasztalja, hogy más – le nem szerződtetett pásztor – megsérti a tulajdonjogot, az esetet jelezheti a rendőrségen és az adott település polgármesteri hivatalánál, ahol kötelesek lesznek intézkedni – fejtette ki az előkészületek alatt álló jogszabály lényegét a képviselő, hozzátéve: szívesen fogadják az irodában azokat, akik javaslataikkal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az állampolgárokhoz közel álló, sérelmeiket orvosló jogszabályokat hozzanak a parlamentben.