Alkotmányossági kifogás

Előzetes tárgyalást tartottak szerdán délelőtt a Maros Megyei Törvényszéken a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ügyében. Mint ismeretes, 2016 őszén az Országos Korrupcióellenes Ügyészség területi kirendeltsége bűnvádi eljárást indított Someşan Ştefan, a Maros Megyei Tanfelügyelőség akkor még hivatalban levő főtanfelügyelője és Tamási Zsolt-József, az iskola – azóta hivatalából felfüggesztett – igazgatója ellen, akiket folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel és az igazgatói tisztséggel való jogtalan visszaéléssel vádoltak meg. 

A bűnüldöző szervek szerint az iskola alapítása nem legális keretek között történt, annak ellenére, hogy a líceum törvényesen működő oktatási intézményként szerepelt a közoktatási minisztérium országos tájékoztatási útmutatójában. Az első adminisztratív jellegű hibát pedig a helyi tanács és polgármesteri hivatal követte el az iskola megalapítására vonatkozó tanácsi határozat megfogalmazásakor. Szintén a megfogalmazásban tévedett a megyei tanfelügyelőség is, amikor az új jogi személyiséggel rendelkező iskola működésének az egyetértő láttamozás helyett a megalapítás kifejezéssel adott zöld utat. Mindezek ellenére a DNA helyi kirendeltsége megfélemlítő, hosszadalmas nyomozati eljárást indított, s ennek hatására a Maros Megyei Tanfelügyelőség vezetőtanácsa idén februári 70-es számú határozatában megtiltotta a cikluskezdő osztályok indítását, ami ellehetetlenítette az iskola helyzetét, majd iskolakezdéskor a megmaradt osztályokat a Bolyai Farkas középiskolához csatolták. 

A nyomozás lezárultával, amelynek során az oktató személyzetet, a szülőket és a nagykorú diákokat is beidézték, és nyilatkozatot írattak alá velük, a törvényszék bűnügyi tanácsa elé került az ügy. Mint a bevezetőben jeleztük, december 6-án tartották az előzetes tárgyalást, amelynek eljárásjogi szerepe volt, mivel a nyomozati anyag, a nyomozati cselekmény és vádirat törvényességét ellenőrizték. Az előzetes tárgyalásra sértett félként beidézték az iskola tanulóit vagy törvényes képviselőikként a szülőket, akik közül körülbelül ötvenen jelentek meg. Az előzetes ülést vezető bíró kérdésére valamennyien azt válaszolták, hogy nem akarnak károsult félként részt venni az ügyben, és a legtöbbjük azt szerette volna, ha nem kell megjelenniük az elkövetkező tárgyalásokon. A szülők és diákok 80-as csoportjainak képviseletére a törvényszék hivatalból kirendelt ügyvédeket bízott meg. 

A hivatali visszaéléssel gyanúsított két fél jogi képviselői kifogást emeltek a nyomozás, a nyomozati cselekmények és a vádirat ellen bizonyos eljárásjogi, tartalmi és formai elemekre hivatkozva. Someşan Ştefan ügyvédje három paragrafus ellen alkotmányossági kifogást emelt, amiről, ha a bírák megalapozottnak tartják, az Alkotmánybíróságnak kell majd döntést hoznia. 

Ha a vádirat ellen emelt kifogásokat a bírák megalapozottnak tartják, a bírói tanács kizárhat egyes bizonyítékokat, visszaküldheti a nyomozati szakaszba, amit a vádhatóságnak öt napon belül orvosolnia kell úgy, hogy a nyomozást újra lefolytatja, kiegészíti vagy ejti a vádat. 

 A kifogásolt formai és tartalmi elemekkel kapcsolatosan a döntéshozatalt december 20-ra halasztották – tájékoztatott Gogolák Csongor ügyvéd, Tamási Zsolt jogi képviselője.