Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Időnként felröppen a hír, hogy (leginkább a szupermarketekben) különös vegyi anyagokkal kezelt, „felfújt” zöldségek kerülnek a polcra, amelyek károsak az egészségre, ezért is ajánlják a legtöbben, hogy inkább a biotermékeket keressük, ugyanakkor a hazai termést részesítsük előnyben, és ne az importárut. A szakértők azt állítják, hogy a nem környezetkímélő módszerekkel termesztett, „nagyipari” zöldségesekben elkerülhetetlen a permetezés, a növények kezelése. Amennyiben ezt szakszerűen végzik, akkor nincs veszély. Sőt a téma körül „nagyobb a füst, mint a láng”. De azt sem zárták ki, hogy kizárólag „vegytiszta” termék kerül a polcokra. Valamennyien azt tanácsolták: vegyük a hazait, mert jobb.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium a napokban kiadott egy közleményt, amelyben egyebek között az áll, hogy a minisztérium a szakosodott hatóságok által az elkövetkezendő időszakban gyakrabban ellenőrzi a forgalomba hozott zöldségeket és gyümölcsöket, mivel az érést követően egyre több termény jut majd a piacra.
Elsősorban a friss zöldségek és gyümölcsök jogszabályoknak megfelelő szabványminőségét ellenőrzik. 2023 elejétől 2008 forgalmazót, gazdasági egységet – nagykereskedőt, magánszemélyt és termelőt – ellenőriztek, a tapasztalt kihágásokért összesen 172.550 lejre bírságoltak, és 394 esetben figyelmeztették az illetőt a hiányosságok kiküszöbölésére. A tapasztaltak szerint a legtöbb beszállító számláján hiányzott a termék eredete és a minőségi besorolása, hiányosan címkézték fel az árut (hiányzott az eredet megjelölése, a minőségi kategória, a méret és a begyűjtés dátuma). Ugyanakkor az is kiderült, hogy volt olyan zöldség- és gyümölcsszállítmány, amelynek a címkéje más országbeli származást jelölt meg, mint ami a csomagolásban és a fiskális dokumentumokban szerepelt. Több helyen – leginkább a piacokon – nem szabványosan helyezték a polcokra, asztalokra a termékeket; nem volt friss az áru, illetve volt, ahol fonnyadt vagy penészes volt a zöldség, illetve a gyümölcs.
Az ellenőrök arra hívták fel a figyelmet, hogy a nagykereskedők által forgalmazott áru eredetét és a minőségi besorolását tartalmazó címkék hiánya miatt gyakran az EU-ból vagy máshonnan behozott szállítmány hazai (romániai) termékként kerül piacra.
A minisztérium hatáskörébe tartozó szakinspektorok az országban (megyéket lefedő régiónként) jelenleg 45 olyan műszertáskával rendelkeznek, amellyel ellenőrizni tudják a gyümölcsöket és a zöldségeket. A Brix-skálával ellátott, automata hőmérséklet-kompenzációval rendelkező refraktométerrel mérik a gyümölcsökben található cukortartalmat. A penetrométerrel (gyümölcskeménység-mérő) a gyümölcsök és zöldségek terméskeménységét lehet ellenőrizni. Kalibrálással meghatározzák a gyümölcsök, a zöldségek és a burgonya szabványméreteit. Belső hőmérsékleti érzékelővel ellátott digitális hőmérővel ellenőrzik a zöldségek és a gyümölcsök belső hőmérsékletét, ami fontos a tárolási szempontok miatt. A sajátos színskálával pedig megállapítható a termések érettségi állapota (szín-kód rendszer alapján). Az uniós jogszabály mind a zöldségek, mind a gyümölcsök forgalmazására meghatároz egy általános minőségi szabványt, ezenkívül tíz friss zöldségre és gyümölcsre vonatkozóan is kiemel néhány sajátosságot. A legfontosabb a vizuális aspektus, ami a formára, méretre, színre és alakra vonatkozik, illetve a szag- és ízbeli jellegzetességek. Ezeket figyelembe véve csomagoláskor jelezni kell a minőségi besorolást. A címkének tartalmaznia kell a forgalmazott zöldség vagy gyümölcs származási helyét, a típusokat (kategória), a csomagolt termék nettó súlyát, a termesztő (mind a magánszemély, mind valamely gazdasági társaság) és a csomagoló, valamint a szállító nevét és címét. A zöldségek és a gyümölcsök frissességére vonatkozó jellegzetességeket tartalmazó szabványok (standardok) az előállítási technológiáktól, a helyszíntől és a kultúráktól függetlenül egységesek – áll a minisztérium tájékoztatójában.
Az Európai Parlament 1107/2009-es szabályzata leszögezi a növényvédő szerek használatára vonatkozó feltételeket. Románia, mint az EU tagja, ennek alapján közel 50 olyan jogszabályt, törvényt, kormány- és minisztériumi rendeletet foganatosított, ami erre a területre vonatkozik. A legfontosabb azonban a néhány éve kötelezővé tett permetezési napló vezetése. A zöldség- és gyümölcstermesztők kötelesek ezekbe bevezetni, hogy milyen vegyszert, mikor és mennyit használtak az adott növénykultúrához. A szabványok figyelembe veszik a termesztési hely földtani és időjárási (pedológiai és klíma-) viszonyait, az invazív növénytípusokat és sok mást. A növényvédő szerek forgalmazását, használatát, illetve az anyagok semlegesítését a mezőgazdasági minisztérium hatáskörébe tartozó növényvédő hivatalok követik, ellenőrzik.
A Maros megyei egység vezetője, Marian Pogăcian mérnök a felvetett témával kapcsolatban elmondta, hogy az említett szabványok régiónként, országonként, eltérőek, hiszen más-más adottságokkal rendelkezik az a terület, ahol a forgalmazásra kerülő zöldséget és gyümölcsöt termesztik. Ezért uniós szinten sem tudnak felállítani egységes standardot. Mi több, vannak országok, ahol bizonyos fajta vegyszer használata megengedett, máshol tiltott és fordítva. Az évek során is változott a hatóanyagok minősége, illetve vannak olyanok is, amelyeket 10-20 évvel ezelőtt még kiszórhattak, ma már nem. Nagyipari termesztés esetén – de akár kisgazdaságokban is – nélkülözhetetlen a vegyszer használata, attól függetlenül, hogy gépi vagy ún. kézi vegyszerezésről van szó. A kérdés az, hogy MIKÉNT használják ezeket az anyagokat. A szakintézetek, kísérleti állomások nagyon pontosan meghatározhatják, hogy az adott körülményeknek (talaj, időjárás, káros növények) megfelelően mit, hogyan, milyen mennyiségben lehet használni, hogy ez elérje az eredményt, és ne károsítsa a gazdanövényt.
Az „álhírekkel” ellentétben a minisztérium csúcstechnológiával felszerelt biológiai laboratóriumokkal rendelkezik, ahol az EU elvárásainak megfelelő vizsgálatokat végezhetnek. Az adatok elektronikus tárba kerülnek, és bármikor ellenőrizhetők. Egy laboratóriumhoz több megyéből hoznak mintát, így a megyénkből gyűjtöttek mellett még 13-ból származókat dolgoznak fel. A mérnök szerint megyénkben mintegy 24.000 termesztő van, köztük az 1 hektár alatti háztáji gazdaságoktól a több száz hektáros mezőgazdasági egységekig. A hivatal szúrópróbaszerű ellenőrzést végez, hiszen kevés a személyzete. A növényvédő hivatal a permetezési napló vezetését, a növényvédő szerek használatát, tárolását, raktározását a gazdánál ellenőrzi. Tavaly a szakemberek 500 farmot látogattak meg. Ez kevésnek tűnik, de ilyenkor alaposan átvizsgálják a gazdaságokat, ami hosszabb folyamat. A piacokon és a kereskedelmi hálózatban az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóságok szakértői követik a zöldségek és gyümölcsök minőségét.
Marian Pogăcian mérnök kifejtette: jó jel, hogy évről évre csökken a növényvédő szereket használók száma, igaz, a biogazdák még nem termelnek annyit, hogy ez lefedje a piaci szükségletet, azonban tény, hogy egyre kevesebben igénylik a növényvédő szereket forgalmazó üzletek működési engedélyét. És az is tény, hogy amióta Románia tagja az Európai Uniónak, az országban egyre kevesebb növényvédő szert használnak, hiszen elég szigorúak a környezetvédelmi feltételek. Ezért is fontos, hogy a növénytermesztők folyamatosan képezzék magukat ezen a téren. Az igazgató azt is kifejtette, hogy az álhírek néha kereskedelmi, politikai érdekekből születnek. Románia az Európai Unióban jelentős mezőgazdasági potenciállal rendelkezik, és az utóbbi időben rohamosan fejlődik, emiatt a közös piac fontos tényezője lehet. Ez is egyfajta mentalitásváltást jelent mind a termesztő, mind a fogyasztó részéről, az utóbbi pedig úgy segítheti az előbbit, hogy a megbízható forrásból származó hazai terméket vásárolja meg.
Dr. Mihály Zoltán, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság igazgatója elmondta: a hatáskörükbe tartozó laboratóriumban időszakosan, negyedévenként a kijelölt zöldségeket és gyümölcsöket ellenőrzik. Végeznek szúrópróbaszerű vizsgálatokat is piacokon és élelmiszerüzletekben, de ritkábban, mert a kötelező ellenőrzés felemészti a költségvetést. Eddig leginkább az importált termést vizsgálták, tavalytól (valószínűleg a tapasztaltak miatt) az őstermelőket is célkeresztbe állították, és emiatt is gyakoribbak lesznek az ellenőrzések. Elsősorban a vegyszerezést, a radioaktív elemek és a nehézfémek jelenlétét tudják kimutatni. Nem mindegyik vizsgálatot végzik el a Maros megyében, ugyanis a különböző megyékben levő laboratóriumok szakosodtak, így megtörténik, hogy egy-egy mintát több helyre is elküldenek. Az igazgató szerint inkább a kistermelők hajlamosak arra, hogy több vegyszert használjanak a kelleténél, a nagyobbak anyagiak hiánya miatt nem permeteznek kétszer-háromszor. Mivel sok a gazda és kevés az ellenőr, illetve a kötelező vizsgálatokon kívül nem igazán tudják szem előtt tartani a piacot, előfordulhat, hogy egy-egy zöldségben vagy gyümölcsben a bizonyos vegyszerek koncentrációja meghaladja a megengedett értéket. De ennek a jelenléte a betakarítást követően csökkenhet, így, ahogy telnek a napok, az érték „beszorulhat a megengedett keretek közé”. Az igazgató nem zárta ki azt, hogy olyan zöldség is forgalomba kerül, ami sok vegyszert tartalmaz, és ezek hosszú távú fogyasztása akár egészségkárosodást is okozhat, de megyénkben nem volt olyan eset, amikor ezért vissza kellett vonni az árut a polcról vagy a piacról. És ez érvényes a külföldről behozott termékekre is. Mihály Zoltán is hangsúlyozta, keressük a nyárádmenti, az Alsó- és Kis-Küküllő mentéről származó zöldségeket és gyümölcsöket, mert azok a biztosak. Valószínű, vannak kivételek, de mifelénk a gazdák becsületesek, hiszen előbb-utóbb ők is azt fogyasztják, ami a mi asztalunkra kerül, így nekik sem érdekük a „mesterséges” termesztés.
Az Országos Fogyasztóvédő Hatóság regionális kirendeltségénél arról érdeklődtünk, hogy tettek-e panaszt a fogyasztók vegyszerrel kezelt, vagy nem megfelelő minőségű, piacról vagy szupermarketből származó zöldség vagy gyümölcs miatt.
Onica Csaba, a hat megyét (Maros, Hargita, Kovászna, Szeben, Brassó, Fehér) magába foglaló hivatal vezetője elmondta, hogy az utóbbi időszakban egy személy érdeklődött hivatalosan arról, hogy megvizsgálja-e a fogyasztóvédő hivatal azt, hogy a szupermarketekben biotermékként polcra helyezett áru valóban az-e? A zöldségek vagy a gyümölcsök minőségével kapcsolatban évente egy-két panaszt fogalmaznak meg a fogyasztók az egész régióból. A hivatalvezető hozzátette, nincs a hatóságnak olyan laboratóriuma, ahol a zöldségeket és a gyümölcsöket megvizsgálnák. A panaszosok által küldött vagy jelzett mintákat Bukarestbe küldik, tudomása szerint ezek csak az élelmiszer-biztonsági hatóságok laboratóriumába kerülnek. Így a reklamációkkal kapcsolatosan analízissel alátámasztott eredményeik sincsenek. Az említett fogyasztó panaszát továbbították Bukarestbe, hogy a következő években a hatóság költségvetésében különítsenek el keretet egy olyan saját laboratórium felszerelésére, ahol zöldségeket és gyümölcsöket is megvizsgálhatnak, így adott esetben a biotermékeket is elemezni tudják majd. Egy ehhez kapcsolódó példát is említett a kirendeltség vezetője. Nemrég a méz minőségét vizsgálták egy bizonyos területen, és kiderült, hogy vegyszerezett. Miután sikerült a méhészekkel is beszélni ez ügyben, kiderült, hogy a kaptárt óvták meg a kórokozók ellen, és az ide szórt vegyszer került a mézbe, és nem a mezőn gyűjtött virágokról, ahogy egyesek tévesen állítják.
Ez példázza azt is, hogy a zöldségek és a gyümölcsök esetében is miért kell elővigyázatosnak lenni, ugyanakkor álhíreket sem szabad terjeszteni.
Dr. Nyárádi Imrét, a Sapientia EMTE docensét arról kérdeztük, hogy növényegészségügyi szempontból mennyire befolyásolhatja a vegyi anyagok használata a növénytermesztést?
A szakember kifejtette: úgy, ahogy az emberi teljesítmény fokozható bizonyos szerekkel, ez a növényeknél is lehetséges. Azonban a termesztőnek néhány szempontot figyelembe kell vennie, és ezek a szaktudás, a korrektség, a felelősségtudat és a nyomonkövethetőség. Ha van szaktudás, akkor a termesztő tudja, hogy melyek azok a határok, szabályok, amelyeket be kell tartania. Azért kell mindezt figyelembe vennie, mert előre meg van határozva, hogy mi a helyes mezőgazdasági gyakorlat, minden ettől eltérő helytelen, esetenként pedig törvénytelen. Ez azt is feltételezi, hogy tudja a gazda, hogy bizonyos vegyi anyagok használatának milyen kockázata van. Lehet, hogy ezzel látványos, gazdaságilag jó hatást ér el, de annak a következménye a környezetre, az emberi egészségre káros. A korrektség azt jelenti, hogy az Európai Unióban – ahol a világon a növénytermesztésre, növényvédő szerek használatára vonatkozó legszigorúbb szabályzat van, és ha tetszik, ha nem, ezt be kell tartani –, permetezési naplót kell vezetni, és mások egészségét kell előtérbe helyezni a saját gazdasági érdekekkel szemben. A nyomonkövethetőség azt jelenti, hogy az említett jogszabályok szerint felépítettek egy rendszert. Lehet követni azt, hogy ki a termesztő, hol forgalmazza a terméket. Ha ezt megfelelő mechanizmussal, akár szúrópróbaszerűen lehet rendszeresen ellenőrizni, akkor ki lehet iktatni a körből a nem megfelelő mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó gazdákat. Természetesen a rendszerben lehetnek akadályok is, olyan helyzetek, amelyeket nem lehet észrevenni vagy megfelelően követni, megtörténhet, hogy olyan terményt fogyasztunk, ami olyan, az egészségre káros vegyszert tartalmaz, ami hosszú távon tönkreteheti a májat.
– Bízom abban, hogy a növénytermesztő igyekszik szakszerűen dolgozni, hiszen nem csak egy évben, hanem hosszú távon szeretne ezzel foglalkozni. És azt is tudja, ha kockáztat, akkor megvan az esélye, hogy bevonják az engedélyét, mi több, ezen a téren a súlyosabb kihágásokért büntetőtörvénykönyvi eljárás is kezdeményezhető. Tapasztalatom szerint nem csak ezért, de a termesztők nagy része szakszerűen állítja elő azt a terményt, amely a piacra kerül. Olyan ez, mint a sportolóknál a doppingozás. Mindig akad, aki használja, és így ér el eredményeket. Ez megvan a növénytermesztésben is, de ha betartják a követelményeket (szaktudás, korrektség, felelősségtudat és nyomonkövethetőség), akkor itt is érvényesül a sportszerűség.
Az országban ma már kialakultak olyan régiók, ahol hagyományosan, akár történelmi időkig visszanyúlóan termesztenek bizonyos növényeket (paradicsom, dinnye, más zöldségek), és az ottani csoportok se vennék jó néven, ha valaki nem megfelelő módszerek használata miatt csorbítaná a hírnevüket – mondta a szakértő, majd kifejtette, az is kimutatott, hogy jóval kevesebb növényvédő szert használnak Romániában, mint az Európai Unió más országaiban. Nálunk 0,6-0,9 kilogramm növényvédő szer kerül egy hektárra, míg vannak olyan EU-s országok, ahol több mint 3 kg. Ennél sajnálatosabb viszont, hogy Romániának a növénytermesztésben és az állattenyésztésben óriási lehetőségei vannak, és ha ezt a fogyasztáshoz mérjük, akkor kiderül, hogy a mezőgazdasági termékek jó részét behozzuk. Biztos, hogy külföldről nem a java jön hozzánk. Egyik kelet-európai ország sem a legjobb minőségű mezőgazdasági terményt importálja, mivel ezt nem tudja megfizetni, nem rendelkezünk fizetőképes kereslettel. Ami idejön, az sokkal intenzívebb termesztési láncolatból származik, mint az, amit mi itt alkalmazunk. Ezért valóban sokkal egészségesebb, fogyaszthatóbb terméket állítanak elő a romániai gazdák, mint az, amit behozunk külföldről. Ez nem jelmondat, hanem kiderül az előállításra fordítandó anyagok használatára vonatkozó statisztikákból is, és az egészséges táplálék előállítása és forgalmazása szempontjából a hazai kifejezetten előnyösebb, egészségesebb az uniós termékekkel szemben – hangsúlyozta a Sapientia EMTE mezőgazdasági tanszékének vezetője.