Álhírnek, összeesküvés-elméletnek, idegengyűlöletnek, gyűlöletszításnak minősítette Klaus Iohannis államelnök tisztségéhez méltatlan, szarkasztikus, a magyar nyelvet kigúnyoló beszédeit Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Olyan gyűlöletkeltésnek, mintha a Nagy-Románia Párt szelleme támadt volna fel, ami 21 évvel ezelőtt a véres marosvásárhelyi eseményekhez vezetett. Miközben van egy népcsoport Romániában, amelynek bíráló megjegyzésekben ki sem szabad ejteni a nevét (ugyanis az európai parlamentig vezet a civil szervezetek felhördülése), a jelek szerint a romániai lakosság hat százalékát kitevő magyarságot a sárba lehet tiporni. A súlyos járványügyi helyzetben olyan tömeghisztéria előidézésének vagyunk a tanúi, amelyben szinte az egyetlen, szakszerűen érvelni is tudó normális hang a többség részéről Smaranda Enache hozzászólása az autonómia kérdésköréhez.
Az államelnök azonban nemcsak a romániai magyarság előtt járatta le magát, a baráti Franciaországban sem fogadták lelkesedéssel, sőt meg is cáfolták a népszerű Libération című lapban például azt a valótlanságot, amellyel az iskolák megnyitásának szeptemberre halasztását indokolta. Nos, hivatkozhatott volna a romániai járványügyi helyzetre, ami még közel sincs leszálló ágban, vagy bármilyen más valós indokra, de a francia példa, amit felhozott, sajnos hazugságnak bizonyult. Az államfő április 27-i beszédében azzal példálózott, hogy Franciaországban kísérleti jelleggel megnyitottak egy vidéki iskolát, ami bukással végződött. Néhány nap elteltével ugyanis több tíz tanulónak pozitív lett a koronavírustesztje, és jó néhány tanár is az intenzív osztályra került.
Mivel nem hallott ilyen kísérletről, a Libération hírellenőrző szolgálata a francia oktatásügyi miniszterhez fordult, aki határozottan kijelentette, hogy egyetlen iskolát sem nyitottak meg kísérleti jelleggel. Az iskolák bezárása óta a betegeket gondozó és a rendfenntartáshoz nélkülözhetetlen személyek gyermekeit fogadó hely az egyetlen, ami működik.
A lap megkeresésére a romániai elnöki hivatal forrásanyagként egy március 30-a és április 4-e között készült tanulmányt jelölt meg, amelyet a Pasteur Intézet, a Párizsi Egyetem és a francia közegészségügyi hatóság végzett az észak-franciaországi Oise megye egyik iskolájában, ahol sokan fertőződtek meg.
Mint kiderült, a valóságban a Pasteur Intézet, Arnaud Fontanet járványügyi professzorral az élen, valóban végzett egy tanulmányt a Crépy-en-Valois-ban levő Jean Monnet líceumban februárban kitört járvánnyal kapcsolatosan. A tanintézményt március kezdetén zárták be, és azóta sem nyitották meg. A március 30. – április 4. között készült tanulmány során a diákoktól, az oktató- és a kisegítő személyzettől februárban vett vérmintákban a fertőzést bizonyító antitestek számát vizsgálták meg, ami kimutatta, hogy az iskola bezárása előtt a diákok, tanárok és a kisegítő személyzet 41 százaléka fertőződött meg, és a későbbiekben a tanulók családtagjainak 11 százaléka kapta el a fertőzést – üzenték a Jacques Perez által írt cikkben az államfői hivatal sajtóosztályának.
Hogy az államfőt tájékoztatták rosszul, vagy ő akarta félreérteni a történteket, nem lehet tudni. A hír azonban jól jött a tényeket elferdítő nagyotmondásban önmagát is túlszárnyaló államfőnek, aki egy olyan népcsoport leszármazottja, amely évszázadokon át élvezte a magyar királyok, fejedelmek részéről a szászoknak biztosított autonómia építő és megtartó erejét Erdélyben.
