A dohányzásmentes világnap különös hangsúllyal vetette fel mind a tüdőrák, mind az obstruktív tüdőbetegség (COPD) kockázatát. Az Erdélyi Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület ötvenedik továbbképző ülésszakán az egyéb tüdőbántalmak mellett e témák is fő helyen szerepeltek dr. Somfay Attila professzor, a Szegedi Tudományegyetem Tüdőgyógyászati Tanszéke vezetőjének gazdag és érdekes előadás-sorozatában, amelyet népes diákság hallgatott. A szegedi orvosprofesszor, aki jelentős mértékben járult hozzá a tüdőgyógyászati rehabilitáció elterjedéséhez Magyarországon, két népszerű kötet – Pulmonológia a háziorvosi gyakorlatban, Fulladok, köhögök, CPOD-s vagyok? – szerkesztője, szerzője.
– Miért kötelezte el magát a tüdőgyó-gyászat mellett? Gondolom, abban az időben sem tartozott a divatos szakok közé, amikor ezen az úton elindult? – kérdeztem Somfay professzortól.
– 1978-ban végeztem a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Karán. Kezdetben a Kórélettani Intézetben dolgoztam, ahova korábban diákkörösként is bejártam. A kórélettant a későbbi klinikai munka megalapozása érdekében választottam, s négy év elmúltával egy laboratóriumi orvosi szakvizsgát letéve a deszki kardiológiai rehabilitációs osztályra kerültem. Ezt követően belgyógyászatból, majd kardiológiából szakvizsgáztam. Mivel az osztály a megyei tüdőgyógyintézetben működött, a tüdőgyó-gyászati tanszék alapító professzora – miután megtudta, hogy laboratóriumi szakvizsgával rendelkezem – meghívott, hogy legyek a munkatársa. A laboratórium mellett a légzésfunkciós tevékenységet bízta rám, s a három szakvizsga birtokában kezdtem el a tapasztalatszerzést a tüdőgyógyászat területén.
– Akkoriban már azt hangoztatták, hogy sikerült felszámolni a tuberkulózist, aztán kiderült, hogy mégsem. Ma milyen arányban fordul elő Magyarországon?
– 1970-ig nálunk is népbetegségnek számított, de az 50-es években kialakított tüdőgondozói hálózat és a tüdőszűrés következtében 1970 után meredeken csökkent a betegek száma. Százezer lakosra számítva 30-40 eset volt akkoriban, s ez a tendencia – a rendszerváltást követő némi szaporodástól eltekintve – folytatódott. 2013-ban a tízmilliós Magyarországon ezer új tbc-s beteget fedeztünk fel. Ezzel európai szinten is az élmezőnyt közelítjük. A tbc népbetegség jellege megszűnt, s új területek kerülnek a klinikum előterébe, mint az obstruktív tüdőbetegség (COPD) és a tüdőrák.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
– A családorvosoknak íródott könyvben az obstruktív tüdőbetegségekről (COPD) készült fejezet szerzője, olvastam, hogy kutatási területe is ehhez a betegséghez kapcsolódik. Mi az előzménye?
– A tanszékalapító professzor, aki elcsábított a tüdőgyógyászat mezsgyéjére, egy nagyon jól felszerelt légzésfunkciós laboratóriummal várt, s terheléses egységet is vásárolva azt mondta, hogy minden lehetőséget rendelkezésemre bocsát a tüdő funkcionális diagnosztikájában, javasolta, hogy foglalkozzam a COPD-vel, mert az tudományos szempontból is egy „kincsesbánya”. Akkoriban még nem tudtam értékelni, de egyre jobban megismerve a szakterület ezen részét, rájöttem, hogy nagyon jó érzékkel tette ezt a javaslatát. Amit azon túlmenően, hogy egy érdekes területről van szó, alátámaszt az óriási betegszám nemcsak Magyarországon, világszerte is. Az egyik megbízható nagy nemzetközi epidemiológiai tanulmány azt mutatja, hogy 2020-ban a harmadik leggyakoribb halálokká fog válni. A dohányzás mellett az életkor növekedése miatt nő a betegek száma. A krónikus betegségek megszaporodása szintén a magasabb életkorhoz köthető, a COPD és a tüdőrák mellett például a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a zsíranyagcsere-zavar is. A COPD-t kínkeservesen lehet gyógyszeres kezeléssel javítani. Ezért fontos a rehabilitáció és különösképpen a megelőzés.
– Alattomos betegségnek tartják.
– Kezdetben valóban az. A Mindentudás egyetemén a COPD-ről tartott előadásomban alattomos gyilkosnak neveztem. Sokáig a betegségnek nincsen semmilyen figyelemfelhívó tünete, amiért orvoshoz fordulna a beteg. A köhögést, a köpetürítést az egyén a dohányzás természetes velejárójának vagy a kórral járó tünetnek tekinti, s amikor terhelésre fulladni kezd, a légúti tartalékok fele már elveszett, s gyógyszeres kezeléssel is csak részlegesen lehet javítani a helyzetén.
– Mi a fulladás oka?
– A CPOD-ben beszűkül a légút, s kevesebb levegőt tud átáramoltatni, mint ami a gázcseréhez, az oxigén felvételéhez és a szén-dioxid leadásához szükséges lenne. Emiatt terhelésre, amikor megnőne a légzésigény, nem tudja befogadni azt a nagyobb kívánalmat, amit ilyen esetben a szervezet igényelne. Ha mozog a beteg, akkor fullad, nyugalomban nem. Ha inaktív életet élne, fel sem tűnne, hogy egyre szűkebbek a légútjai, de mivel el akarja hagyni a lakását, az unokákkal szeretne játszani vagy egyszerűen a hobbijának élni, lépcsőre felmászni, ez mind nagyon nehezen megy. Akkor fordul orvoshoz, akkor fúj bele az egyszerű légzésvizsgáló készülékbe, amikor a szűkület már csak kismértékben javítható. A romlás általában halad tovább, ezért folyamatos hörgőtágító kezelést igényel, hogy ezt az állapotot lassítani tudja.
– Melyik az a pont, amikor még hatékonyan be lehet avatkozni?
– Amikor egy dohányos negyvenéves kor körül bármilyen légúti, mellkasi panasszal az orvoshoz fordul, nagyon fontos arra gondolni, hogy a légútjaival baj lehet. Ha az a panasza, hogy feszül a mellkasa, általában szívérrendszeri ártalomra gondolnak, s vérnyomást, vércukor- és koleszterinszintet mérnek, esetleg készül egy szívultrahang-vizsgálat, majd erre a „sínre” rákerül a beteg, anélkül hogy egy légzésfunkció- vagy egy véroxigénszint-mérés történne. Előfordul, hogy 10-15 évig is csupán a szívérrendszeri vonalon kezelik, pedig, ha ilyenkor megfújná az egyszerű spirográfot, kiderülne, hogy bár panaszt még nem okoz, már nem áramlik annyi levegő. A köpés és köhögés gyanút kellene keltsen, hogy baj van a hörgőjével, főleg akkor, ha dohányzik is.
– Marosvásárhelyen a fokozott levegőszennyezés miatt gyakori a hörghurut. Ez a betegség is átalakulhat obstruktív tüdőbetegséggé?
– A hörghurut a laikus közvéleményben is ismert, s a dohányos a köhögést és köpetürítést szerves velejárójának tartja, de ezen csoport 20-30 százalékában elindul az előrehaladó légúti szűkület, ami csak részlegesen fordítható vissza hörgőtágítóval, szemben az asztmával, ahol – főleg a korai szakaszban – a hörgő nagymértékben tágítható. Ezért lenne nagyon fontos ilyenkor abbahagyni a dohányzást, akár 10-20 év után is, mert megállhat egy korai enyhe állapotban. Ha viszont a folyamat beindult, mivel egy állandó, alacsony intenzitású gyulladásról van szó, ami öngerjesztő folyamattá válik, később a dohányzás abbahagyása után is halad tovább. A tartalékok fogytával a lejtőn való megállás egyre nehezebb a szervezet számára.
Baktériumrezisztencia tüdőgyulladásban
– A leggyakoribb tüdőbántalom, amellyel általában még nem fordul tüdőgyógyászhoz a páciens, a tüdőgyulladás. Milyen formái vannak?
– Baktérium vagy vírus hatására alakul ki a légutak végső, a kis léghólyagocskákat érintő szakaszának a gyulladása, ahol egy izzadmány keletkezik. Ez átmenetileg elfoglalja a gázcsere területét, s ebből származik a köhögés, köpetürítés, fulladás, ami jól megválasztott antibiotikus kezeléssel, mivel a tüdőgyulladások jelentős része bakteriális eredetű, meggyógyul. A tüdőgyulladások egy részének olyan kórokozó van a hátterében, ami nem vagy csak ritkábban használt antibiotikumokra reagál, mert ellenállóvá vált a gyakrabban alkalmazott antibiotiku-mokkal szemben. Sok országban recept nélkül lehetett antibiotikumot vásárolni, de gyakran a kezelőorvos is felírja egy banális vírusinfekcióra, amivel hozzájárul a baktérium-rezisztencia kialakulásához. A baktériumok megtanulnak ellenállóvá válni az őket ért ingerekre, megmaradnak, túlnőnek, s egy következő gyulladásban a kórokozó tömeg nagyobb részét alkotják, amelyek ellen egyre nehezebb hatékony gyógyszereket találni. Amikor tüdőgyulladásra gondol az orvos, fontos lenne, hogy a mellkasröntgen készüljön, ami megalapozza a pontos diagnózist. Segítséget jelent a köpet színe is. A sárgászöldes elszíneződésű köpet hátterében majdnem biztos, hogy bakteriális fertőzés van, a színtelen mögött lehet egy egyszerű vírusinfekció is, amire nem hat az antibiotikum. A jól meggondolt antibiotikumos kezeléssel meg lehet előzni az ellenálló baktériumok okozta veszélyes tüdőgyulladások elterjedését. Egyébként eljuthatunk oda, mint a második világháború előtti időszakban, amikor nem volt hatékony antibiotikum, s halálos betegségnek számított a tüdőgyulladás.
A gyógyszergyárak sajnos nem érdekeltek az antibiotikum-fejlesztésben. Több mint 15 éve nem fejlesztettek új, a járóbeteg-gyógyítás keretében tabletta formájában alkalmazható antibiotikumot légúti fertőzések, tüdőgyulladások ellen. Olyan gyógyszerről van szó, amit öt-tíz napig szed a beteg, többet nincsen szükség rá. A krónikus betegségekre viszont mindennap kell gyógyszert bevenni, s erre összpontosít a gyógyszeripar. Ezért nem volt hosszú ideig tuberkulózis elleni új gyógyszer sem. 1966-ban fejlesztették ki az utolsót, s csak most van a befogadás határán egy új szer a polirezisztens, multidrog-rezisztens tbc-re, ami továbbra is népbetegség bizonyos helyeken, ahol azonban nem lehet fizetőképes keresletre számítani.
Tudatos, szervezett szűrés kellene a tüdőrák ellen
– Gyakori kórkép manapság a tüdőrák, s más szervek daganatos betegsége is gyakran képez áttétet a tüdőben. Megkérem, beszéljen az okokról!
– Az esetek 90 százaléka a dohányzással mutat összefüggést, ami 10-20 év után jelentkezik, főként 50-70 éves kor között a leggyakoribb. Évente tízezer új esetet diagnosztizálunk Magyarországon, s ebből nyolcezren halnak meg. Ez egy nagyon kedvezőtlen arány, ami a gyógyítás kudarcát jelzi.
– Említette, hogy nem kerülnek elég korán szakorvoshoz a betegek, miért?
– A tüdőrák kialakulása annyira tünetmentes, hogy csak tudatos, szervezett szűréssel lehetne elébe menni, de igazán hatékony és költségeiben is vállalható szűrővizsgálat ma nem létezik. A CT-nek egy alacsony sugárdózisú formájával próbálkoznak, de nem elég egyértelmű az eredmény ahhoz, hogy szélesebb körben is bevezessék. Maradna a dohányzásról való leszoktatás és a megelőzés. A prevencióban hihetetlen tartalékok vannak, de ha kialakul a betegség, a késői felfedezés miatt a műthetőségnek is komolyak a korlátjai. Az igazolt eseteknek a 15-20 százalékát lehet megoperálni, így valódi gyógyulás a megműtött betegek törtrészénél várható, ezért az ötéves túlélés nem haladja meg a 15-20 százalékot.
Mivel a tüdőrák a leggyakrabban az agyban képez áttétet, sokszor az első komoly tünet a fejfájás, szédülés, rövid eszméletvesztés, bénulás, szótalálási nehézség, s a diagnózist a képalkotó vizsgálat igazolja.
– Az egyéb szervek daganatos megbetegedése viszont a leggyakrabban a tüdőben képez áttétet, miért?
– A keringési rendszer, mint mindent, a daganatsejteket is elhordja a tüdőbe, ezért nagyon fontos, hogy a szövettani vizsgálatoknál a diagnosztikus mintának megnézzék az úgynevezett érinvázióját, azt, hogy mennyire hatolt be az erekbe, ami a daganat metasztatizáló készségét mutatja. Ettől függ, hogy érdemes-e például egy műtéttel eltávolított daganat után kemoterápiát adni a szétszóródott sejtek ellen.
– Az elsődleges daganat eltávolítása befolyásolja-e a tüdőáttét alakulását?
– A primér daganatot szokták kiműteni először, kivéve azokat az eseteket, amikor az agyi áttét vezeti el a beteget az orvoshoz, és az áttétet kell eltávolítani, hogy az idegrendszeri tünetek javuljanak. Ha csak egy áttét van, akkor érdemes eltávolítani, mert éveket lehet nyerni.
– Műtétek esetén gyakran hallunk arról, hogy tüdőembóliát kapott a beteg, ami végzetes lehet. Nem lehetne-e jobban elkerülni?
– De igen, és át is ment köztudatba, hogy a tartós mozdulatlanság, az ágyhoz vagy székhez kötöttség kockázati tényezőt jelent. Lelassul a keringés, ami vérrögök keletkezéséhez vezethet, amelyek bejutnak a tüdőbe. Ezért a repülőgépen utazók tudatosan sétálnak a széksorok között, hogy a hat-nyolc órás utazásból adódó vérrögképződést megelőzzék. A mindennapokra is érvényes, hogy a napi fél–egy órás séta a napi program része kellene legyen, főleg azoknál, akiket munkájuk a székbe, a képernyő elé vagy egyéb statikus helyzetbe kényszerít.
– A tüdőgyógyászat viszonylag új területe az alvás közbeni légzésmegállás kórismézése. Régebben elkönyvelték, hogy valaki horkol, amit csak kellemetlenségnek tekintettek, s nem számoltak a következményekkel.
– Az alvás alatti légzészavarok területe túlmutat az alvás időszakán, és utóhatásként nappal is káros folyamatokat indíthat el. A horkolás csak gyanút kelthet, de akinél napközi aluszékonyság, feledékenység vagy szétszórtság társul az éjszakai horkoláshoz, érdemes az alvás alatti vizsgálatokat elvégezni. Ha az alvás alatti időszak légzésleállással társul, a vérben ilyenkor lecsökken az oxigén mennyisége. Ilyen esetben a túlsúlyos betegnél fogyással, másoknál nyugtatókkal, altatókkal, az esti alkoholfogyasztás kerülésével, az életmód megváltoztatásával javítani lehet a helyzeten, s ha szükséges, légzéstámogató készülékkel kell megszüntetni.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató