Advent

Esős, hideg időben gyülekeztek az érdeklődők szombaton délután a Deus Providebit Ház és a Keresztelő Szent János plébánia udvarán, hogy immár a hetedik alkalommal legyenek részesei a sok-sok kéréssel és felajánlással „terhes” adventi óriáskoszorú megfonásának és az első gyertya meggyújtásának. 

A marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat munkatársai nevében Szász Anna tanárnő köszöntötte a megjelenteket, akik „a hagyománnyá nemesült adventikoszorú-készítéshez és az első gyertyagyújtáshoz tiszta lélekkel csatlakoztak”.

Elmondta, hogy az adventi időszak a Szent András napjához legközelebb eső vasárnap kezdődik, és karácsonyig tart. Eredete a 4. századig nyúlik vissza, VII. Gergely pápa idejéig. „Advent eljövetelt jelent. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Elszántnak és odaadónak kell lennünk. Az advent számunkra is a várakozást, az elcsendesedést jelenti” – mondta egyebek mellett. 

Tulit János, a Máltai Segélyszolgálat vezetője elmondta: „Ez a nagy adventi koszorú nem nagyzási mániából született, hanem azért, hogy minél többen köréje gyűlhessenek. A máltaiaknál ezt a gyerekekkel felkaroltuk, és nagyszerűen sikerült, mert mindenki elmondhatta a leghőbb óhaját. Még olyan is elhangzott: szeretném, ha a tanító néni mindig tízest adna. Tehát a gyermeknek abban a pillanatban az volt a legfontosabb. Itt viszont megváltozik egy kissé a dolog: mi a város lelkiségi szempontból meghatározó személyiségeit várjuk, nem csak a katolikusoktól. Átvesszük a fenyőcsokrokat, odavisszük a nagy koszorúhoz, és felajánlunk egy gondolatot. Ezek a felajánlások nagyon változatosak lehetnek, tudniillik az a lényege az egésznek, hogy mi ezt a sok imát, ezt a sok felajánlást szépen bekötjük az adventi koszorúba, és ebből látszik majd, hogy tulajdonképpen ki mit vár, miért is jött ide, és ebből a következtetést is le lehet vonni, hogy volt értelme vagy nem volt értelme” – nyilatkozta Tulit János. 

Az egybegyűltek fenyőgallyakba foglalt kéréseit, felajánlásait belefonták a nagy koszorúba. A gyermekekért, a Máltai Segélyszolgálatért, a tisztítótűzben szenvedő lelkekért, az emberek közti megértésért, családjaik egészségéért és boldogulásáért, a világbékéért imádkoztak, és minden felajánlás után közösen mondták: „Kérünk téged, hallgass meg minket!” 

Miután elkészült a koszorú, felkötötték az adventi csokrokat, Tulit János meggyújtotta az első gyertyát. A következő vasárnapokon gyújtják meg a többit, ami azt jelképezi, hogy a karácsony közeledtével mind nagyobb lesz a fény és a világosság a földön.

A koszorúra és az egybegyűltekre Palkó Ágoston járai lelkész, a máltaiak szellemi vezetője és Ferencz István, a Keresztelő Szent János-plébániatemplom kisegítő lelkésze mondott áldást.