A WWF szerint az életünk a tét

Tizennégy év alatt 4,5 magyarországnyi őserdő pusztult el a világon

43 millió hektárnyi trópusi őserdő pusztult el 2004 és 2018 között, derült ki a Természetvédelmi Világalap jelentéséből. Ez több mint 4,5-szerese Magyarország területének. 

A múlt szerdán ismertetett kutatás szerint az első számú felelős az iparosított mezőgazdaság, ami újabb és újabb legelők és termőföldek feltárását igényli. A bányászati projektek is komoly pusztítással járnak, ahogy az infrastruktúrafejlesztés is.

A WWF-jelentés 2004 és 2018 között készült műholdas felvételeken alapul, és 24 trópusi, illetve szubtrópusi válsággócot jelöl meg, ahol az erdőirtás jelentős méreteket öltött.

A legjelentősebb pusztítást, 18,3 millió hektárral, az Amazonas-őserdő szenvedte el Brazília, Kolumbia, Peru, Bolívia, Venezuela és Guyana területén. Ezt követi az Indonéziához, illetve Malajziához tartozó Borneó szigete 5,8 millió hektár erdőirtással, valamint a Paraguayhoz és Argentínához tartozó Gran Chaco alföld 5,2 millió hektárral. További érintett térségek Szumátra és Madagaszkár.

Környezettudatossá kell tenni az erdőgazdálkodást

A Természetvédelmi Világalap szerint környezettudatossá kell tenni az erdőgazdálkodást és az élelmiszertermelést.

„Az őserdők az ember és a természet egészségbiztosítása. Szén-dioxidot raktároznak, fontos életteret biztosítanak, és járványok ellen védőgátként szolgálnak. Meg kell állítanunk az erdőirtást, mert különben véget ér az élet, ahogy azt ismerjük” – jelentette ki Georg Scattolin, az ausztriai WWF nemzetközi programjának vezetője.

A jelentés szerint a fogyasztók nagy szerepet játszanak az őserdők pusztulásában, ugyanis az így felszabadított területet gyakran takarmányozásra termesztett szója- vagy kakaóültetvényekhez, illetve legelőként használják. 

„Jobban kell védenünk az őserdőket, különben a Covid–19 csak ízelítőt nyújt a jövendőbeli válságokhoz. A természet kizsákmányolásával ugyanis gyakran keletkeznek veszélyes érintkezési pontok, amelyek lehetővé teszik, hogy a vírusok átterjedjenek állatokról az emberre” – figyelmeztetett Georg Scattolin.

A WWF-szakértő ezért egy átfogó természetvédelmi egyezmény kidolgozását követeli az ENSZ biodiverzitással foglalkozó 2021. májusi csúcstalálkozóján.

Eszelős iramban irtják az esőerdőket Amazóniában 

A helyi űrügynökség adatai szerint 11,088 négyzetkilométernyi erdőt vágtak ki Amazóniában 2019 júliusa és 2020 augusztusa között. Ez kétszer akkora terület, mint amelyen Rio de Janeiro fekszik, az előző 12 hónap azonos időszakában mérthez képest több mint 9,5 százalékkal nagyobb.

Az államfő, Jair Bolsonaro évek óta tagadja, hogy irtanák az őserdőt az Amazonas mentén. Az alelnök azonban támogatja a kormány környezetvédelmi erőfeszítéseit. Hamilton Mourao szerint a helyzet valószínűleg még ennél is rosszabb. A növekedés elérheti a 20 százalékot is. Úgyhogy nincs miért örülni az űrügynökség 9,6 százalékos jelentésének. Épp ellenkezőleg, de nem adják fel, küzdenek tovább. A cél az, hogy felszámolják az illegális erdőirtást Amazóniában.

Az amazóniai esőerdőket úgy tartják számon a szakemberek, mint a Föld tüdejét, ezért mindenre, ami ott történik, érzékenyen reagál a nemzetközi közvélemény.

A nemzetközi közösség vezető politikusai időről időre felszólítják a brazil vezetést, hogy vessen véget az erdőirtásnak, de az államfő ezt mindig azzal utasítja vissza, hogy ne avatkozzanak Brazília belügyeibe.

CO2-elnyelőből CO2-kibocsátóvá válnak Brazília erdei 

Szén-dioszid-elnyelőből szénkibocsátóvá kezdett válni a brazil erdők egy része, állítják Minas Gerais szövetségi állam kutatói a lombhullató, félig lombhullató és örökzöld erdőségek 33 éven át tartó tanulmányozására hivatkozva.

Klímakutatók már évek óta jelezték, hogy Brazília erdőségeinek, köztük a trópusi erdőknek egy része hamarosan szénelnyelőből szénkibocsátóvá alakul át, mivel a térségben emelkedik a hőmérséklet, és folytatódik az erdők felégetése.

A délkeleten fekvő Minas Gerais 32 erdőségében 1987 óta elkezdték mérni a szén-dioxid-elnyelést és a szén-dioxid-kibocsátást, a méréseket egészen 2020-ig folytatták.

A Phys.org tudományos oldalon közölt adatokból kiderült, hogy a tanulmányozott térségekben 2020-ban 2,6 százalékkal kevesebb szenet nyeltek el az erdők 2020-ban, mint 1987-ben. Ugyanezen időszakban a térségben mintegy 3,4 százalékkal több szén-dioxidot bocsátottak ki.

Az elnyelés és a kibocsátás teljes mennyiségét tekintve megállapították, hogy ma már a térség több CO2-t bocsát ki a légkörbe, mint amennyit elnyel. Azt is kimutatták, hogy e tekintetben a fordulópontot 2013 jelenti.

Azt is hangsúlyozzák, hogy a problémára van megoldás: még a globális felmelegedés ellenére is vissza lehet fordítani a folyamatot, ha megváltoztatják a földdel, erdőkkel való gazdálkodás módját. Ezért kezdeményezik, hogy a brazil kormány tiltsa be az erdők felégetését, és támogassa az erdőtelepítést.

A latin-amerikai országokkal kötendő szabadkereskedelmi alku felmondását kérik EP-képviselők 

A természetvédő aktivisták és az őslakosok folyamatos veszélyben vannak az Amazonas vidékén. A termőföldek megszerzése miatti erdőirtás lassan kiszorítja őket a saját földjükről, miközben gyakran támadások is érik őket. Azt mondják, a hús, a szójabab és a kukorica importjával az EU a pusztítás 10 százalékáért felel közvetve.

„Engem is megfenyegettek, de így jártak a barátaim és az unokatestvéreim is. Folyamatos félelemben élünk, mert nem kaphatunk védelmet az államtól. Megölték több barátomat is ebben a harcban. Mindig figyelnünk kell, folyamatosan őrségben vagyunk” – mondta egy őslakos aktivista, Dinamam Tuxá.

Egy zöldpárti EP-képviselő szerint az őslakosokat alattomos módszerekkel üldözik el a földjükről.

„A termőföldekhez közel élő őslakosok ellen a növényvédő szereket is bevetik fegyverként. A repülőkből körbepermetezik a falvaikat, és így megbetegszenek, meghalnak vagy elmennek. Nem csak a földeken használják a vegyszereket, hanem az őslakos közösségek ellen is bevetik őket” – mondta Michele Rivasi zöldpárti EP-képviselő.

Több frakció is azt kéri, hogy az Európai Parlament utasítsa el az EU–Mercosur szabadkereskedelmi szerződést. Támogatnák ezt a lépést az Amazonas őslakosai is.

„A nemzetközi közösségnek, különösen Európának nagy szerepe lehet az őslakosok és a területük védelmében. Hiszen mi a klímaváltozás és a felmelegedés ellen küzdünk. Vagyis nemcsak az ott élőkért, hanem az egész emberiségért küzdünk” – mondta a brazil aktivista.

A zöldpárti képviselők azt szeretnék, ha az EU megtiltaná az erdőirtással előállított termékek importját.

(Forrás: euronews)