Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Május 15-én a hatóságok enyhítenek a koronavírus-járvány elterjedésének megakadályozására hozott szigorú intézkedéseken. A világon eddig még soha nem tapasztalt rendkívüli helyzetben a hatóságok, közigazgatási egységek, civil szervezetek, magánszemélyek, talán kevés kivétellel, de igyekeztek összefogni és tenni azért, hogy minél kevesebben betegedjenek meg. Helyi szinten a küzdelemben részt vevő közintézmények és hatóságok tevékenységét a rendkívüli helyzeteket kezelő megyei bizottság koordinálja.
Nagy Zsigmond alprefektust arra kértük meg, hogy a képzeletbeli barikád kevésbé látványos oldaláról világítsa meg a helyzetet.
– Alprefektus úr, tapasztalata szerint a koronavírus-járvány kitörését követő közvetlen időszakban mennyire sikerült a megyei intézményeknek felvenni a küzdelemet a láthatatlan ellenséggel?
– Január végén már értesültünk a sajtóból a vírusjárvány veszélyéről. Mielőtt a köztársasági elnök kihirdette volna a rendkívüli állapotot, és a katonai rendeletek napvilágot láttak volna, február 27-én a rendkívüli helyzeteket kezelő megyei bizottság kibocsátotta az 1-es számú rendeletét, amiben ajánlotta, hogy a fertőtlenítsenek az üzletekben, közösségi tereken. Sokan ellenérzéssel fogadták az intézkedéseket. Ennek ellenére beigazolódott, hogy jó lépést tettünk. Az említett bizottság egyes tagjaiból alakult operatív csoport tagjai éjt nappallá téve azon dolgoztak, hogy megfékezzék a vírus terjedését. A megyei vészhelyzeti bizottság a katonai rendeleteknek megfelelően a mai napig 14 rendelkezést fogadott el, amelyek gyakorlati teendőket irányoztak elő konkrét feladatkörökkel, a felelős intézményvezetők nevesítésével. Március 13-ától működik a bevetést vezető és koordináló megyei központ (ISU, közegészségügyi igazgatóság, rohammentő szolgálat, rendőrség, csendőrség, lakosság-nyilvántartó hivatal stb.) napi 24 órában, amely ellátja az intézkedések gyakorlatba ültetésével kapcsolatos logisztikai feladatokat.
– Sajnos a fertőzöttek számát illetően az országos rangsorban Maros megye az ötödik helyre került. Ez némiképpen azt tükrözi, hogy a hatóságok mégsem álltak a helyzet magaslatán.
– A bizottság jó és időben meghozott döntései következtében nem kellett egyetlen települést vagy valamelyik helység utcáját, lakónegyedét sem vesztegzár alá helyezni. A fokozott rendőri intézkedések, a járőrözések megfelelőeknek bizonyultak. Sikerült lokalizálni és felszámolni a megye területén jelzett három nagyobb fertőzési gócpontot, elvégezni a járványtani vizsgálatot. Sajnos itt-ott adódnak kisebb gócpontok. Mindez számomra azt igazolja, hogy megyénkben a körülményekhez viszonyítva sikerült kordában tartani a fertőzést. Május 15-ét követően újabb helyzet áll elő, bízom benne, hogy a lazítás nyomán nem adódnak majd különösebb gondok.
– Miben különbözik a rendkívüli állapot a május 15-e után érvénybe lépő készenléti állapottól?
– Az alkotmány 53. cikkelye alapján meghirdetett rendkívüli állapotot május 15-én felváltja a készenléti állapot, amelyet az alkotmány nem szabályoz, így az intézkedéseket az országos vészhelyzeti bizottság javaslatára a miniszterelnök rendelheti el és a parlament hagyja jóvá. A készenléti állapotban is olyan szabályokat foganatosíthatnak, amelyeket a rendkívüli állapotban is, így bírságok is kiróhatók, ezért fontos tudni, hogy milyen téren hoztak engedményeket, és mit kell továbbra is szigorúan betartanunk. A készenléti állapotban olyan átmeneti intézkedéscsomagokat hoznak, amelyeknek a célja, hogy fokozatosan helyreállítsák a járvány előtti gazdasági, társadalmi helyzetet. Hogy ez mennyire sikerül, a jövő titka, mert a „lazítás” időszakában is fennáll a fertőzésveszély, továbbra is fokozott elővigyázatosságra van szükség. Nem térhetünk vissza egyik napról a másikra a járvány előtti normális kerékvágásba. Pontosan oda kell figyelni a törvény szövegére.
– Túl a pszichikai hatásán – hiszen elég nehéz hosszú időn át helyhez kötni a embereket –, a lazítást célzó intézkedések gazdasági indíttatásúak is, hiszen minél előbb talpra kell állítani az ipart, a mezőgazdaságot, a közigazgatást, és a helyhatóságokra fokozottabb felelősség hárul.
– Ezen intézkedések betartását is azok a szervek fogják végezni, amelyek a rendkívüli állapotért és a katonai rendeletek betartásáért feleltek, kibővítve azon intézményekkel, amelyek a különböző szakterületen illetékesek. Ugyanakkor a helyi hatóságoknak is fokozottabban kell követniük településeiken a szabályok betartását, nehogy a lazítások újabb fertőzési gócokat eredményezzenek. Az eddigi tapasztalatok igazolják, hogy kevés kivétellel a megyénkben levő 102 közigazgatási egység polgármesterének sikerült helytállni a nehéz időkben, és maximális felelősséggel kezelték a helyzetet. Adott esetben összehívták a sürgősségi helyzetekért felelős helyi bizottságot és jóváhagyták a településre vonatkozó intézkedéseket. Állandó kapcsolatot tartottak a megyei közegészségügyi igazgatósággal, a prefektúrával, a megyi tanáccsal, nemcsak a járvánnyal kapcsolatos rendelkezések alkalmazását illetően, hanem más téren naponta előállt gondok megoldásáért is. Azokban a helységekben, ahol gócpontok alakultak ki, közösen hoztunk döntéseket, mert olyan helyzettel álltunk szemben, amivel még senki nem találkozott korábban. Mind a közigazgatásban, mind szociális téren sürgős megoldásokat kellett találni a fertőzés elterjedésének megakadályozásáért. A vírusjárvány elleni küzdelem mellett – a kialakult körülményekhez igazodva –, a helyi közigazgatási egységeknél el kellett látni az adminisztrációs feladatokat, gondoskodni a rászoruló, otthoni elkülönítésben lévő emberek, a szociálisan rászorulók minimális létfenntartásáról. A katonai rendelkezéseknek megfelelően a polgármesteri hivatalokban meg kellett szüntetni az állampolgárok és a hivatalokban dolgozók közötti közvetlen kapcsolatot, ami egyáltalán nem könnyű feladat. Szerencsére rövid időn belül szinte mindenhol sikerült megoldani az online ügyintézést is. A tavaly elfogadott közigazgatási törvény lehetővé teszi ezt. A polgármesteri hivatalok döntő többségében a helyi tanácsüléseket, miután módosították a testület szabályzatát, internetes alkalmazás segítségével tartották meg. Ahol erre nem volt lehetőség, ott e-mailben küldték el a határozattervezeteket, majd válaszlevélben jegyezhették be a tanácsosok módosító, kiegészítő javaslatait, és szintén levélben történt a szavazás is, vagy a távolságtartásra vonatkozó szabályok betartásával, nagyobb termekben üléseztek. Az online rendszerben tartott tanácsülések határozatai törvényesek. Hangsúlyozom, hogy ebben az időszakban olyan fontos határozatokat kellett elfogadni, mint a helyi költségvetés módosítása, mivel majdnem minden településen fertőtlenítő szereket, védőfelszereléseket kellett vásárolni. A közigazgatási törvény arról is rendelkezik, hogy 2020. január elsejétől a helyi közigazgatási egységek helyi közlönyöket kell kiadjanak az internetes felületükön, ahol közzéteszik a határozatokat, a polgármesteri rendelkezéseket és egyéb közérdekű információkat. Ez idő alatt a kapcsolat a prefektúra és az adminisztrációk között nem szakadt meg, telefonon, interneten megy a kapcsolattartás, és a közigazgatási aktákat e-mailben közlik, a határidők betartásával.
– Május 15-e után bizonyos szolgáltatásokat újraindítanak. A prefektúra hatáskörébe tartozó intézmények nagy részében előre beütemezett ügyfélfogadás van. A szigorú katonai rendelet bevezetésekor sokan előjegyeztették magukat, de nem kerültek sorra. Két hónap alatt mások is igényt tartanak a szolgáltatásra. Hogyan kerülik majd el a torlódást az ügyfélablakoknál?
– A lazító intézkedések életbe lépésével érvényesek lesznek a távolságtartásra vonatkozó szabályok, és továbbra is nagyrészt online előjegyzéssel lehet a hivatalokhoz fordulni. A prefektúra hatáskörébe tartozó útlevélosztályon egyelőre csak különleges esetekben bocsátanak ki úti okmányokat, 15-e után reggel 8 tól este 8-ig tartó szolgálat lesz, két váltásban. A gépkocsibejegyzési és hajtási jogosítványt kibocsátó közszolgálat nem zárta be kapuit a kijárási tilalom idején, itt online bejegyzéssel lehet jelentkezni. Míg a járvány előtt 350-400 aktacsomót intéztek, addig jelenleg kb. 200-250-et. Március 17-étől felfüggesztették a sofőrvizsgákat. Az újraindítást is rendelet fogja szabályozni. Kérünk szépen minden ügyfelet, hogy csak az előre lefoglalt időpontban menjen az ügyét intézni. Valószínű, hogy a távolságtartásra vonatkozó szabályokat itt is be kell tartani, és kötelező lesz a járművek rendszeres fertőtlenítése is. Ha mindezeket tiszteletben tartják, akkor ez a szolgáltatás is biztonságosan újraindítható. A lakosság-nyilvántartó hivatalok működtek, tudomásom szerint nem volt fennakadás az ügyintézésben. A helyi földosztó bizottságok is végezték munkájukat. A helyi közigazgatási egységekben a polgármesterek gondoskodtak arról, hogy a lehetőség szerint az alkalmazottak otthoni munkát végezzenek, és ahol nem lehetett elkerülni a közvetlen kapcsolatot az ügyféllel, ott megfelelő óvintézkedéseket hoztak (fertőtlenítés, maszkviselet stb.). Volt, ahol az alkalmazottak egy része pihenőszabadságra ment, hogy a járványt követő időszakban várhatóan megszaporodó feladatoknak majd eleget tudjanak tenni.
– Az adatok igazolják, hogy nincs okunk arra, hogy kijelentsük: túl vagyunk a nehezén. Ugyanakkor vannak olyanok is, akik azt állítják, hogy a vírusjárványnak nagyobb volt a füstje, mint a lángja.
– Annak ellenére, hogy megyénkben is büntettek, azért nyugodtan kijelenthetjük, hogy az állampolgárok nagy többsége megértette, hogy az intézkedéseket be kell tartani, és így kell ezentúl is felelősségteljesen kell viszonyulni a járványhoz, hiszen fertőzés esetén nemcsak egy személy betegedik meg, tágabb közösséget is veszélybe sodorhat, a felelőtlenség pedig súlyos következményekkel járhat. A prefektúra honlapján ezentúl is minden délben, (az országos adatok közzétételét követően) nyilvánosságra hozzuk a megyei adatokat. Ezek valósak, hiszen intézményes felelősséget vállalunk hitelességükért. Mindenképpen mérvadóak, és tükörképe annak, hogy valójában közösen – a hatóságok és az állampolgárok – hol állunk a járvány leküzdéséért vívott csatában.
– Klaus Iohannis államelnök, Ludovic Orban miniszterelnök és Nelu Tătar egészségügyi miniszter néhány nappal ezelőtt felkereste a MOGYTTE udvarán levő sportcsarnokban rekordidő alatt létesített ideiglenes COVID–19-kórházat, és a prefektúrán is találkoztak a megye vezetőivel. Milyen nem hivatalos következtetéseket vontak le a tapasztaltak alapján?
– A vírusjárványra való tekintettel az előírt szigorú protokollszabályok miatt nem vettem részt a találkozón, a prefektúrát Mara Togănel prefektus képviselte. A magas rangú vendégek példaértékűnek tartották azt, hogy intézményes összefogással, rövid idő alatt sikerült kialakítani az orvosi egyetem sportcsarnokában a mobilkórházat. Ehhez csak annyit fűznék hozzá, visszatekintve az eddigiekre, hogy vírusnak nincs anyanyelve és nemzetisége, ezért ez az időszak tanulságos kellene legyen mindannyiunknak.