Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Ákosfalva központjában, a 13-as országút és a 151D megyei út kereszteződésében a tavalyi jelzőlámpás korszerűsítés ellenére is nehézkes az áthaladás. A nagy teherforgalom miatt az átadást követően folyamatosan megrongálódnak a jelzőlámpák, -táblák, oszlopok, mivel körülményes az országútról a megyei útra való be- és kitérés, a sávelválasztók takarása miatt pedig gyakori a koccanás.
Osváth Csaba polgármester továbbra is nehezményezi, hogy az országutakat ügykezelő társaság elvetette az eredeti tervet, a körforgalom kiépítését, mivel a községközponton áthaladó és időnként feltorlódó nagy teherforgalom tönkreteszi az ingatlanokat, utakat, hidakat, beállókat. Mint kifejtette, könnyítés helyett balesetveszélyessé tették az útkereszteződést, a sávelválasztó oszlopok akadályozzák a közlekedő járművek bemérését, ami főként a személyautók esetében okoz nehézséget és gyakori koccanást. Május 21-én, pénteken délelőtt is újabb helyreállítási munkálatokat végeztek a megyei útügyisek a községközpont útkereszteződésében. Évekig késett a tervezett körforgalom megépítése, és amikor úgy tűnt, elfogadták, az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság hirtelen változtatott a terven, körforgalom helyett villanyrendőrt szerelt és sávelválasztókat. Párszor kísérleti jelleggel működésbe is helyezték, azonban mindannyiszor torlódás alakult ki, a községközponti útkereszteződésben egyértelműen nem életképes a jelzőlámpás forgalomirányítás. Az elégedetlenség egyik forrása, hogy az önkormányzat nem leszűkített jelzőlámpás közlekedést, hanem körforgalom kiépítését szorgalmazta. Ehhez tanácsi határozattal megszavazták az önkormányzat szomszédságában lévő kultúrotthon lebontását is. Az elöljáró hangsúlyozta, hogy az a terület elegendő lett volna a szükséges körív kialakítására, meggyőződésük, hogy nem kellett volna más épületet kisajátítani és lebontani, amint azt megkeresésünkre az útügyi hatóság állítja. Az átadás óta a Nyárádtő irányába kanyarodó szakaszon jelentős károk keletkeztek, díszkorlátokat törtek le, egyértelmű, hogy nem a legjobb megoldás született, és nem mentesítették a községet a nehézgépjárművek által okozott kellemetlen- ségektől sem – mondta a polgármester. A marosvásárhelyi bíróságról pedig több átiratot is kaptak a balesetekben kárt szenvedett ügyfelek miatt, amelyekben magyarázatot kérnek az önkormányzattól, hogy milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy az útkereszteződésben az ismétlődő közúti baleseteket megakadályozza. Amint kifejtette, az évek során több kezdeményezést, civil megmozdulást, autószámlálást is szerveztek, de sok eredménye nem volt, mindannyiszor háttérbe szorult a helyi közösség érdeke. A többféle változat közül a kerülőút lett volna a legmegfelelőbb, amely a házak mögött, a város felőli részen haladt volna. A levelezések a minisztériummal nem vezettek eredményre, a megyei tanács és a kormány által támogatott terv azonban rendre meghiúsult. A Cioloş-kormány idején akadt el a körforgalom terve is pénzügyminisztériumi szinten. A nagy átmérőjű körforgalom és a leágazó sávok egy része átkerült volna a megyei útra, az országos érdekeltségű útügy azonban nem ruházhat a megyei útba, és túl költségesnek találták az országúttá való nyilvánítás miatti beruházásokat is. Általuk korszerűnek mondott útkereszteződést építettek ki, hogy felgyorsuljon a forgalom, de egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – fejtette ki az elöljáró.
– Van-e arra vonatkozó terv, hogy az Ákosfalva központjában lévő útkereszteződésen az áthaladást megkönnyítsék? Miért nem építettek ki körforgalmat, amint azt tervezték? – kérdeztük a Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság vezetőségét.
– Egy szabványos körforgalomhoz nem lett volna elegendő a kultúrház lebontása, hanem másik két, magántulajdonban lévő ingatlant is le kellett volna bontani, mivel a nyergesvontatók befordulásához jóval nagyobb szöget kell kiépíteni. A tanulmányok nyomán több változatot is terveztek, amelyekkel a kisajátításokat el lehetett kerülni, Ákosfalva központja azonban egyetlen nagy körforgalommá alakult volna. A körforgalom kiépítése érdekében a magántulajdonban lévő ingatlanok kisajátítási eljárása és az azzal járó kiadások is az útügyi igazgatóságot terhelték volna. A jelenlegi útkereszteződést az 1997. évi 43-as számú kormányrendelet előírásai szerint alakították ki, ennek értelmében kettőnél több út kereszteződését úgy kell kialakítani, hogy a magasabb kategóriába tartozó út forgalmi rendje, jelen esetben az országút elsőbbsége megmaradjon – fejtették ki. A beruházás költségeit az út- és hídügyi igazgatóság állta, annak ellenére, hogy a rendelet 26. cikkelye értelmében a módosítást igénylőt terhelné a beruházás. „Olyan gazdasági vagy más jellegű létesítmények esetében, amelyekhez az útszakaszt kell megváltoztatni, esetleg a geometriai alakzata vagy az út szerkezete, szilárdsága változik, az illető út ügykezelőjének beleegyezésével lehet végezni, a változtatással járó kiadásokat azonban az igénylő – jelen esetben a megyei utat ügykezelő megyei tanács – kellene finanszírozza, az építési engedélyezés tiszteletben tartásával” – áll a rendeletben. Tisztában voltunk azzal, hogy nem helyi, hanem áthaladó forgalomról van szó, ezért is vállaltuk fel a beruházást. Azért valamelyest mégiscsak javult a helyzet, mert eddig egy sávon zajlott a forgalom, most azonban két-két sávon. A forgalom ennek ellenére nő, és mindenki tudatában van annak, hogy a községek úthálózata egyre nehezebben birkózik meg az áthaladó járműforgalommal. Ebben az esetben ez bizonyult a leggyorsabban kivitelezhető és anyagilag is kedvezőbb megoldásnak – tájékoztatott Elekes Róbert sajtóképviselő.
Amint az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság felméréséből kiderült, naponta több mint 5141 gépjármű halad át az Ákosfalva–Nyárádtő közötti 151D megyei úton, ezek 35%-a nyergesvontató, 60%-a személyautó, a többi személyforgalmat bonyolít le.
Három éve az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság felmérést készített a Maros megyei 151D út forgalmasabb csomópontjaiban, ahol minden irányban mérték az áthaladó forgalmat. A hétköznap és hétvégeken, nappal és éjszaka egyaránt készített felmérést nyolc csomópontban végezték, egyrészt a megyei út megterheltségének elemzése érdekében, másrészt az épülő A3-as erdélyi autópálya végett. A tanulmány szerint Ákosfalva, Nyárádkarácson és Dózsa György községek járműforgalmának 90%-át a településeken áthaladó forgalom képezi. Az Ákosfalva felé haladó járművek esetében az úti cél Segesvár, a Nyárádtő felé haladóké pedig Kolozsvár irányába mutatott. A Nyárádtő irányából érkező járművek 76%-a Segesvár felé tartott, a nyergesvontatók 91%-a is az ákosfalvi útkereszteződésnél a Segesvárra vezető útra kanyarodott.
Az előző felmérésekkel összehasonlítva 2010–2015 között 35%-kal nőtt a gépjárműforgalom, a felmérés nyomán készített előrejelzés szerint évente 6,1%-kal nőhet a közúti forgalom a 151D megyei úton. 2025-re elméletileg naponta 15.000 áthaladó járműre lehet számítani az Ákosfalvát Nyárádtővel összekötő szakaszon. Az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság által elrendelt felmérés valójában azt jelzi, hogy országos érdekeltségű úttá kellene nyilvánítani ezt a megyei utat. Erre azonban a fővárosi vezetőség ellenérve, hogy ahhoz teljesen újjá kellene építeni, korszerűsíteni, kiszélesíteni az útszakaszt, amire jelen körülmények között nincs anyagi fedezet. Ha az országos útügyi igazgatóság ügykezelésbe venné a 151D megyei utat, annak az átépítésével sem végeznének gyorsabban, mint ahogy megépülne az autópálya, amely már lassan, de biztosan jelét mutatja annak, hogy mégiscsak elkészül – válaszolták az országos hatóság illetékesei.