Város a múzeumban, múzeum a városban – akik olvasták a tegnapi lapszámunkban megjelent beharangozót, azok számára ismerős lehet a mottó, akik pedig nem, azoknak eláruljuk: az idei Múzeumok éjszakájának jelmondatáról van szó. Annak az eseménysorozatnak a mottójáról, amely immár igencsak szép hagyománnyal rendelkezik Marosvásárhelyen is, és amely – különlegességével, gazdagságával, változatosságával és a számottevő lélekszámú látogató jelenlétében is családias hangulatával – belopta magát a kultúrát szerető vagy a csupán különleges események iránt érdeklődő tömeg szívébe. Mert a Múzeumok éjszakájának egyedisége éppen a nevében rejlik: a sokak által, hamis előítéletek mentén gyakran enyhén betokosodott, mélységesen konzervatív, a termek és tárlók hűvösségéből előbukkanó, távolságtartó intézménynek tartott múzeumoknak ilyenkor hatványozottan lehetőségük nyílik megváltoztatni a róluk alkotott képet, és bebizonyítani, hogy egy – igazi és mai – múzeum egy élő, lélegző, interaktív, önmagát folyamatosan fejlesztő, tárlatait változtató, életébe a nagyközönséget és a gyerekközönséget is bevonó, eseményeket szervező, a legfrissebb kutatómunkáiról, ásatásairól, felfedezéseiről folyamatosan beszámoló entitás, nem pedig elefántcsonttorony, amelynek megnyitásához akadémiai tudással felvértezett varázskulcs szükséges.
Az éjszaka, amely itt valódi éjszakát is jelöl, ezt segíti: az idén két nap leforgása alatt 41 helyszínen 115 eseménnyel várják a látogatókat, a marosvásárhelyi helyszíneken délelőtt 11-től éjjel 2 óráig, a Kultúrpalotától a váron keresztül az állatkertig. És éppen ez a lényeg: összekapcsolni a sokunk számára nagy fontossággal bíró hétvégi kikapcsolódást a kultúrával, neveléssel, felnőtt- és gyerekprogramokkal, olyan tartalmat és hétvégi estét nyújtani, amelynek köszönhetően mind a legfiatalabbak, mind a kultúra iránt addig kevésbé fogékony idősebbek is emlékeznek majd a hangulatra, a programokra, az érdekességekre, visszatérnek, és talán rendszeres kultúrafogyasztóvá válnak. Mert minden évben jólesett a kellemesen meleg májusi hétvégén, már napnyugta után, jó társaságban meginni egy korsó sört valamelyik főtér környéki, jónevű kocsma teraszán, majd felkerekedni, és késő este végigjárni az épületeket, a tárlatokat, megnézni a kiállításokat, részt venni egy-két interaktív eseményen, fellépni a várba, a Somira, majd vissza a főtérre, meginni egy újabb korsó sört, és végigbeszélni a látottakat. Idén is ezt nyújtja a Múzeumok éjszakája, a hagyományos múzeumi, magyar és román nyelvű tárlatvezetéseket, gyerekfoglalkozásokat, kreatív műhelytevékenységeket, pódiumbeszélgetéseket és koncerteket egyebek mellett táncházzal, állatkerti programokkal, kolbásztöltő foglalkozással, mikházi római gasztronómiai főzőshow-val kibővítve, nappal és éjjel, kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
A tavalyi egynapos és a tavalyelőtti elmaradt múzeumi éjszaka idején, a világjárvány okozta sötét jövőbe tekintve, mennyire örültünk volna egy hasonló eseménynek, egy újabb jelnek, hogy talán mégis visszatért az életünk oda, ahova vissza kellett térnie.
