Bár a korábbi években ebben az időszakban már javában tartott a fejtörés, hogy melyik iskola melyik osztályában kezdje az iskolaköteles hatéves kisdiák az első osztályt, a tanfelügyelőség honlapján csupán a tavalyi szabályzat olvasható. Pontosabban az a minisztériumi határozat, amely megpróbált véget vetni annak a helyzetnek, hogy a központi iskolák „felfalják” a kisdiákok többségét, és a városnegyedekben működő tanintézmények egy része a környező falvakból érkező előkészítősökkel pótolhatta ki foghíjas osztályait. Ugyanis már évek óta nem azt nézik a szülők, hogy minél közelebb legyen a tanintézet, ahol előkészítős gyermekük megkezdi az iskolát, és ahova egy idő után önállóan is el tud menni, hanem a tanítónő hozzáértése, népszerűsége a döntő érv, a róla szóló kedvezőtlen megítélés pedig elijesztő tényezőként csökkenti az érdeklődést az adott iskola, osztály iránt.
Az előkészítő osztályokba való beiratkozással kapcsolatos tudnivalók helyett a szaktárca honlapján olvashatjuk, hogy a romániai településekre Ukrajnából érkező és hosszabb ideig itt tartózkodó diákokat „hallgatólagos” jelenléttel be kell fogadniuk az iskoláknak. Arra viszont nem tér ki az utasítás, hogy mi legyen, ha senki sem tud az anyanyelvükön értekezni velük.
Azt viszont már tudni lehet, hogy az idén összesen 5.166 iskolaköteles hatéves gyermek van Maros megyében, 1783-an a magyar tagozaton tervezett 97 osztályban, 3270-en a román tagozat 174 osztályában, 113-an a német tagozat öt előkészítő osztályában kellene hogy megkezdjék az iskolát. A 2019-es adatokhoz képest ez összesen 322, a magyar tagozaton 164 előkészítős diákkal jelent kevesebbet. Ha az osztályok összetételét vesszük szemügyre, még szomorúbb a helyzet, és még elkeserítőbb a fogyás.
Az elmúlt években március elején már készülődtek a szülők a beiratkozási procedúrára, az idén kétséges, hogy a nagyon találékony tárcavezető változatlanul hagyja-e a mostani tanévre érvényes rendeletet. Az előrelátó szülők viszont már keresik az ismerőst, rokont a kiszemelt iskolához közel, ahova, ha szükséges lesz, ideiglenes lakhelyet kérhetnek. Sőt, a jó tanítónőért azt is megteszik, hogy a lakhely igazolása mellett ötévesen beíratják gyermeküket az előkészítő osztályba, amihez az iskolaérettséget felmérő vizsgálat szükséges. Ismerősöm mesélte, hogy unokája, egy talpraesett, cserfes kislány, aki ötévesen remekül „vizsgázott”, amikor kifele tartottak a kabinetből, visszaszaladt, és a pszichológus néni füléhez hajolva rábízta a nagy titkot: – Tudod, én nem abban az utcában lakom, amit mondani kellett. Az a nagyi lakása, ami közel van az iskolához, azért jelentettek be oda, ahova anyuka is kapott valami repülőt, olyan „flotánsot”, ami lehet madár vagy pillangó is. De ez titok, nehogy elmondd valakinek – suttogta az anyuka legnagyobb rémületére.
Bár le lehetett volna bukni, „a pszichológus néni” valószínű, hogy megőrizte a nagy titkot, mert a kislány most is a nagyi lakása melletti iskolába jár. A nagymamánál ebédel, és mire érte megy anyuka, addig meg is tanulják a leckét, ami felmérhetetlen segítség a szülőknek, és gyógyír a nagymamának, aki éveket fiatalodott. A szabályt erősítő kivételként említem a példát, hiszen nagyon ritka manapság, hogy az óhajtott iskola mellett lakjanak a nagyik. Az viszont gyakori, hogy valamelyik szülő idegeskedik az átjárhatatlan városi csúcsforgalomban, amíg összeszedi gyermekeit az iskolákból, amelyek előtt szinte lehetetlen parkolni, majd hazamennek a városszéli vagy még messzebb levő lakótelepre, lakóparkba.
