A természet kalendáriuma (DXXV.)

Augusztusi csillaglesre hívogatlak ezen a héten, kedves Olvasóm.

Csillagok pázsitján legelész az éjjel,

a Tejút tejében megcsillan egy csillag.

Liszt-zenére leng az égi szénaillat,

s hullócsillag nyoma fröccsen szerte széjjel.

Csak az égre figyelek, maradok veszteg.

Rossz a csillagállás, a bársony ég sátrán

holdfény-lova hátán érkezik a sámán.

Jobb kezében kardot hoz, balban keresztet.

Mérhetetlen sötétség, rég nem idegen.

Nem ellenségem többé, nem is barátom.

Távcsövem van hozzá s mérhető tudásom.

Játszik vélem Isten ismerős idegen.

Úgy érsz valamit, kiismerhetetlenül,

te csillag, ha túlélt téged önnön fényed

s már csak emlék lesz nekem örök törvényed:

mire fényed ideér, lázad rég kihűl.

Az év legnagyobb hullócsillagzápora a héten éri el a maximumát, várhatóan augusztus 13-án hajnalban lehet részünk a legszebb látványban, bár idén némileg gyengíteni fogja a láthatóságát a telihold. Így is varázslatos élményre lehet számítani. A meteorrajt a 109P/Swift-Tuttle üstökös hozza létre. A Föld minden évben találkozik az égitest törmeléksávjával, ilyenkor a légkörbe belépő apró darabkák elégésük során hoznak létre látványos fényjelenségeket. A meteorraj a Perzeusz csillagkép felől érkezik. A sikeres megfigyeléshez érdemes elvonulni a fényszennyezéstől, és türelmesen várni, hiszen az emberi szemnek 20 percbe is beletelhet, hogy alkalmazkodjon a sötétséghez. Augusztus első két hetében más égi jelenségeket is megfigyelhetünk: az óriásbolygók mellett szemet gyönyörködtető mélyégobjektumok színesítik az éjszakai égboltot.

Most pedig szálljunk az égről alá a vizekre!

1948. augusztus 18-án Belgrádban Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, a Szovjetunió képviselői aláírták az új Duna-egyezményt, megalapítva a Duna Bizottságot. (Az első Duna Bizottság 1856. március 30-án alakult meg, a krími háborút lezáró párizsi békeszerződés megkötése során. Ez a békeszerződés kimondta a Dunán való szabad hajózás elvét.) Az egyezmény szerint a kabotázs (a külföldiek fuvarozó tevékenysége) forgalmat minden ország magának tarthatja fenn. Minden ország köteles a területéhez tartozó folyószakaszt karbantartani, s vám- és egészségügyi ellenőrzési és folyamrendészeti feladatokat ellátni. Ausztria 1960 óta tagja a szervezetnek, amelynek székhelye 1953 óta Budapest. 1994-ben Szófiában aláírták a Duna védelméről és fenntartható használatáról szóló egyezményt. 1998-ban csatlakozott Németország és a Szovjetunió helyett Oroszország, Ukrajna és Moldova, Jugoszlávia helyett Szerbia és Horvátország, Csehszlovákia helyett Szlovákia lett még tagja a bizottságnak. De a bizottsághoz nem part menti államok is csatlakozhatnak mint megfigyelők: Csehország, Hollandia, Franciaország, Törökország, Grúzia, Észak-Macedónia és Montenegró.

Ma? Az ukrajnai háború fókuszba helyezte a Duna-egyezményt is:

 „A dunai államok környezetét, gazdaságát és jólétét hosszabb vagy rövidebb távon érő kedvezőtlen hatások előfordulása és fenyegetései miatt, amelyek a Duna-medence vízfolyásai állapotának változásaiból származnak”, a környezetszennyezést is monitorozzák.

Környezetszennyezés, környezet- és természetvédelem, Duna-delta, Kiss J. Botond volt környezetvédelmi államtitkár. Egy 2017-ben, Székely Ferenccel folytatott, a Háromszék napilapban (…) a pelikán jegyében a Duna-deltában címmel megjelent beszélgetés zárómondatai csengenek vissza:

„… a delta érintetlenségének földarabolása, a titkon fölhúzott halásztanyák, törvénytelenül besettenkedő remetelakok, turisztikai objektumok, az aggasztó méretű orvhalászat meg a vadkempingezés. Nem a természetes vízháztartás érdekében, hanem turisztikai meggondolásból végzett mederkotrások, a lecsapolt, alacsonyan fekvő területek mezőgazdasági területté való átalakítása (…), a védett madártelepek turisztikai objektummá való átalakítása. (…) A politika a gazdasági érdekek emanációja, a törvényhozó politikus pedig az üzletember kreatúrája. Ismét a pusztába kiáltott szó parabolája: a kilátástalanság.

Nos, ebben a helyzetben kell a pelikán jegyéből visszahúzódnom megint a jó öreg oroszlánéba, amely alatt születtem, és örülnöm, hogy vénségemre nem érem meg szeretett Duna-deltám végnapjait…”

Az Oroszlán jegyében született, nyolcvanegy éves Kiss János Szabolcs Botond (Magyardécse, 1941. augusztus 3.) biológust, ornitológust, Duna-delta-kutatót, természettudományi szakírót Cselényi Béla így köszöntötte a Káfé Főnix irodalmi és fotóművészeti lapban, a Nagybátyám nyolcvanegyedik születésnapjára címet viselő szonettjében:

Zöldesbarna madarak, fémeszöld légy,

sás és suhogó, nagy kákabutyokó,

mediterrán csőrű bagoly, huhogó,

és nyikorgó csónak, ahol ügyes légy…

Ez a környezeted, nem egy rokokó,

cifra várkastély, mit nehogy tönkre tégy.

Nem a várfokra, barna mocsárba mégy,

az idő lehet derűs vagy borongó.

Több Tímea hagyott el fanyalogva,

mert a legtöbb iszap nem kozmetikum.

Noémi kellett neked: bennszülött nő.

Vackod magasles, mindened sarokba’;

csak ember van, madár, semmi etnikum.

Oda kellett volna neked születni.

A Dés környéki színmagyar faluban született biológus élettörténete belevegyül a deltatörténelembe. Kolozsváron, a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, Gyurkó István tanítványaként szerzett biológia-földrajz szakos diplomát 1964-ben. Tanári kihelyezést kapott Havadra, majd 1965-ben versenyvizsgát nyert egy kutatóbiológusi állásra a brăilai Erdő- és Vadkutató Állomás Tulcea városában lévő laboratóriumába. Innen két év múlva átkerült a Tulceán működő deltamúzeumhoz mint muzeográfus, majd 1974-ben a Duna-delta tröszt erdő- és vadkutató részlegébe. Ez lett a magja a megalakuló Duna-delta Nemzeti Kutatási-Fejlesztési Intézetnek. A Ceauşescu-időben közel három évre kényszerkihelyezettségre került Letea szigetére. Röviddel 1989 decembere után visszakerül a Tulceai Erdő- és Vadkutató Állomás Kutatóintézetébe. Tagja lett annak a munkacsoportnak, amelyik kidolgozta a Duna-delta Bioszféra Rezervátum létrehozását szabályozó törvénytervezetet. 1990-ben megalapította, szervezte és vezette a Duna-delta Bioszféra Rezervátum Őr- és Ellenőrtestületét.

1997 januárja – 1998 májusa között Románia első Vízügyi, Erdészeti és Környezetvédelmi Minisztériumának államtitkáraként a Környezetügyi Főigazgatóság munkáját koordinálja. A határokon átnyúló, regionális környezetvédelem elhivatottja, az öt országon átívelő, a Duna „zöld folyosója” projekt megálmodója.

1998. május 9-én Bogotában (Kolumbia), Románia államtitkáraként aláírta a III. Környezetvédelmi Bűnmegelőzési Program Konferencia (ECPP) záródokumentumát, és elérte, hogy a következő ülésszak 2000 márciusában Bukarestben kerüljön megszervezésére. De „Mire hazatért, az RMDSZ beleegyezésével másnak ajándékozták az ő székét egy másik minisztérium másik államtitkári széke fejében (…) Hogy ne mondjuk: félredobták, mint a banánhéjat.” (Zsehránszky István: Szaggatott vallomás, Székelyföld folyóirat, 1998/8.). A bukaresti konferencia pedig elmaradt.

Mai napig Tulceán él. Hat madárfajt írt le először Romániából, négynek az első országos fészkelését dokumentálta, valamint a hód, nyest és nyuszt deltai megjelenését. A gödények első hazai műholdas követése szintén úttörő jellegű tevékenysége volt.

Tudományos szakdolgozatainak, ismeretterjesztő esszéinek, szakjelentéseinek száma közel 400. Négy könyve közül A Delta könyve öt kiadást ért meg, s román és német fordításban is megjelent.

Hadd fejezzem be mai szellemi sétánkat a Háromszék napilapban megjelent interjú néhány mondatával:

„Szeretném hinni: annak (biológusnak) születtem. Édesanyám fejlesztette ki bennem a természetszeretetet. A magyardécsei templom 1765-ös építésű szószékkoronáján – amely alól egy igaz ember, édesapám 46 évig hirdette az Igét – ott a mellét föltépő, faragott pelikán három fiókájával. Gyermekként ez ragadott meg, nem az átvitt, szimbolikus értelme, hanem a madár különössége. Utánaolvastam, néztem a kevés dokumentumfilmet, ami élőhelyéről, a Duna-deltáról készült, kerestem a találkozást. Aztán megkaptam a lehetőséget, otthagytam a katedrát meg Erdélyországot, és életem a pelikán jegyébe fordult. Olyannyira, hogy a kutatóintézet címerén – ahonnan kiöregedtem – ott van a gödény. A később megszülető Őr- és Ellenőrtestületnek én terveztem a szolgálati jelvényét. Ez egy, a delta fölött átrepülő pelikán.”

Maradok kiváló tisztelettel. 

Kelt 2022. augusztus 12-én, csillaghullások idején