Hárs László Októberében járunk, már közel a hónap idusához. Hidegre fordult az idő, fázósan teszem le szalmakalapom a következő tavaszig.
Ám a mi sétánkat még mindig az idei tudományos Nobel-díjak bűvöletében kezdjük.
Ilyen még nem volt a magyar tudomány történetében. Két Nobel-díj egyazon évben!
Éppen tíz napja, 2023. október 3-án hozták nyilvánosságra, hogy az idei fizikai Nobel-díjat Pierre Agostini, Egyesült Államokban tanító francia fizikus, Anne L’Huillier, Svédországban dolgozó, szintén francia fizikus és Krausz Ferenc, Németországban dolgozó magyar fizikus kapja.
Krausz Ferencet a fizika felé fantasztikus tanárai vezették, egyetemi oktatói közül kiemelten Simonyi Károly és Marx György.
A tudomány, a kutatói tevékenység az, amikor elindulunk egy adott úton egy adott cél irányába, majd eljutunk olyan helyekre, ahol újabb kérdések merülnek fel, és megfelelő szelektálással, rendkívüli következetességgel, ha az ember nagy kihívásokat állít maga elé, a nagy célokhoz közelebb lehet jutni – nyilatkozta Krausz Ferenc.
A tudósok az elismerést az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért kapták.
A három díjazott – akik közül Krausz Ferenc és Anne L’Huillier kutatásaikért megkapták tavaly a Wolf-díjat is – kísérleteivel új eszközöket adott az emberiségnek az atomokban és molekulákban lévő elektronok világának felfedezéséhez. Sikerült létrehozniuk olyan, extrém rövid ideig tartó fényimpulzusokat, amelyekkel vizsgálni lehet az elektronok mozgásának vagy energiaváltozásának gyors folyamatait. Az elektronok attoszekundumos időskálán tudják változtatni a helyüket, energiaállapotukat, ha ezeket az elektronfolyamatokat valós időben meg tudjuk jeleníteni – ez az attofizika. Az attoszekundum (10-18”) a másodperc milliárdodrészének milliárdodrésze! Az alapkutatás jelenleg az univerzum megértését célozza, de számos területen – például az elektronikában, a biológiában, így az orvosi diagnosztikában is – van lehetőség a gyakorlati alkalmazására. Az elektronok mozgásával függ össze minden, ami életünk számára fontos. A molekuláris folyamatok, azok rendellenességei, a betegségek kialakulása az elektronok mozgásának megváltozásával kezdődnek. Szent-Györgyi Albert kutatóéveinek utolsó két évtizedét annak szentelte, hogy feltárja az elektronélettan rejtélyeit. Neki még nem sikerült.
Égre nyílik a Svábhegyi Csillagvizsgáló nagykupolája
Magyarországon két attoszekundumos fizikával foglalkozó kutatóhely is működik: a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpont, valamint a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ. Krausz Ferenc az utóbbi egyik főnöke.
„(…) nagyon rövid, gyakorlatilag egy rezgési ciklusból álló infravörös lézerimpulzusokat használunk arra, hogy a vérmintában lévő molekulákat rezgésbe hozzuk, ezután a molekulák infravörös fényt bocsátanak ki, ezt az infravörös fényt nagy érzékenységgel attoszekundumos méréstechnikával tudjuk letapogatni, megmérni, és ezek azok az infravörös jelek, amelyek rendkívül nagy mennyiségű információt szolgáltatnak arról, hogy a vér molekuláris összetétele abban a mintában hogyan néz ki – magyarázta. – Az utóbbi időben nyolc különféle rákfajtát néztünk már meg a molekuláris ujjlenyomat módszerével, és mind a nyolcra valamilyen szinten érzékeny. (…) Ezen felismerések bátorítottak fel bennünket, hogy Magyarországon nagyobb fába vágjuk a fejszénket, és ne csak egyes betegségeket kezdjünk el vizsgálni, hogy érzékeny-e rájuk a módszer vagy sem, hanem próbáljuk meg azt a kérdést megválaszolni, hogy a módszer alkalmazható-e esetleg egy széles körű egészségmegőrzési program alappilléreként, tulajdonképpen az egészségi állapot felügyeletére. (…) A meggyőző bizonyítékok megszerzése hosszú (további 6-8 évig tartó) folyamat.”
A magyar kormány a nehéz gazdasági helyzet ellenére támogatja ezt a hosszú távú programot, lehetővé téve a jövőbeli megelőző orvoslás alapjainak lerakását. Az egész világon elsőként Magyarországon!
Az ősz hangulat-lelke
ködbölcsőből kiszállt,
szederjes szemmel nézi,
mint zuhintják a vízre
aranyukat a fák.
Őszi sorokkal, Gál Irén ötsorosával hangolok a tudománytörténet néhány eseményére.
154 évvel ezelőtt, 1869. október 14-én született Anderkó Aurél meteorológus. A Meteorológiai Intézetnél 1891-től 1922-ig működött. Ő vezette be a széles körben használt úgynevezett Anderkó-féle esőmérőt. Németországi tanulmányútja után Bogdánfi Ödönnel megteremtette a súlyombrográfot, amely a párizsi világkiállításon díjat nyert. Ő volt az első meteorológus, aki Magyarországon egyetemi előadásokat tartott.
Ugyanezen a napon született Tangl Károly fizikus is, a kozmikus sugárzások első magyarországi kutatója. Eötvös Loránd tanársegédjeként kezdte pályáját, aztán a kolozsvári tudományegyetemen tanított, s rektora volt 1915-től. Később Budapesten a kísérleti fizikát oktatta Eötvös tanszéki utódjaként.
177 évvel ezelőtt, 1846. október 15-én született Pantocsek József botanikus, mikropaleontológus, orvos. 1866-tól botanizált, 1872-ben fél évig tanulmányozta Hercegovina, Montenegró és Dalmácia flóráját és faunáját. 1880-tól főleg a kovamoszatok kutatásával foglalkozott, ezen a területen világhírű tudós. Számos új növényt írt le, nevéről több fajt neveztek el. Magyarországon elsőnek ő foglalkozott mikrofotográfiával.
264 évvel ezelőtt, 1759. október 16-án született Nagyenyeden Sipos Pál filozófus, matematikus. Erdélyben, 1805-től pedig a sárospataki református kollégiumban tanított. Kant és Fichte követője volt, tudóstársasági tervezetei is ismeretesek. Szászvárosban érte a halál 1816 szeptemberében.
229 évvel ezelőtt, 1794. október 18-án született Almási Balogh Pál orvos, akadémikus, tudományszervező, Széchenyi Zsigmond és Kossuth Lajos háziorvosa. Ő volt az MTA első folyóiratának, a Tudománytárnak az egyik szerkesztője.
459 évvel ezelőtt, 1564. október 18-án született Beythe András botanikus, református prédikátor. A XVI. századi magyar tudományos élet kevés számú képviselőjének egyik, a korra jellemző tudósi életpályát magáénak mondható alakja. Orvosi használatra szánt füves könyve, a Németújváron 1595-ben megjelent Fives könüv, fiveknek és fáknak nevökről, természetökről és hasznokrul, Melius Juhász Péter Herbariumának átvétele, amelynek néhány tévedését kijavította.
Végezetül egy intézményavató-évforduló. 208 évvel ezelőtt, 1815. október 19-én a Gellért-hegy tetején, a mai Citadella helyén ünnepélyes keretek között, I. Ferenc osztrák császár, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király jelenlétében felavatták a Pest-budai Egyetem csillagvizsgálóját, amely a XIX. század első harmadának egyik legjobban felszerelt, legkorszerűbb intézménye volt. A XIX. század elején kialakult műszertípusokkal előtérbe léptek az égbolt minden irányába állítható eszközök, amelyek forgatható kupolák alatt kaptak helyet. Ennek a modern obszervatórium-típusnak legkorábbi képviselője az 1789-ben alapított gotha-seebergi csillagvizsgáló volt, amelyet a magyarországi születésű Zach Ferenc Xavér tervezett és szerelt fel. A Gellért-hegyi csillagvizsgáló tervezője Zach barátja, Pasquich János volt, vázlatai alapján az épület tervezését Pollack Mihály végezte el. Az Urania névre keresztelt csillagvizsgálót 1849-ben az osztrák ágyútűz súlyosan megrongálta. Az intézmény 1867-ben végleg megszűnt. Utódja az 1922-ben megnyitott Svábhegyi Csillagvizsgáló, ami a Trianonban elszakított Ógyalláról (ott 1871-ben Konkoly Thege Miklós alapított csillagvizsgálót) költözött a csonka országba. Ma is ott látható a híres csillagász 25 cm-es refraktora, amivel elsősorban napfizikai méréseket végeztek, s több, ma is működő lencsés távcsöve. 1928-ban készült el a monumentális kupola, amelybe a 60 cm tükörátmérőjű és 5 méter hosszú Heyde Cassegrain távcső került. Ez ugyanaz a távcső, amit a háború előtt rendelt meg a csillagda. A budapesti csillagvizsgáló ezzel a távcsőóriással újra európai szinten jelentős intézet lett.
Radnóti Miklós Októberi erdőjével búcsúzom egy hétre, kedves Olvasóm.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
