2024. november 22., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

 

Addig állt csak ujjaim hegyén

– nem is éreztem finom lábait –,

amíg pöttyös kabátja alatt

elrendezgette hártyaszárnyait,

aztán – váratlan színes villanás –

beletűnt a szikrázó kékségbe.

Igézetten bámultam utána,

megejtett a gondolat szépsége:


... az ég, a lég, a kék, a végtelen

kisebb csoda-e, mióta tudom,

amit az értelem földerített

a lét titkára leső kulcslyukon?

Mi a csoda? amit én nem értek?

Ám ha más érti, hol van a határ?

 

Nekem csoda már az is, hogy élek!

– Én mondtam?

  vagy a katicabogár?


 Lukátsi Vilma Katicabogárának létre csodálkozásáról indulok mai sétámra – Távol-Keletre, arra merre elrepült ujjam begyéről egy katicabogár. Kedves Olvasóm! Tarts velem ezúttal is!

Harmatcseppek a katicabogár pöttyös kabátján

 78 évvel ezelőtt, 1945. augusztus 6-án de. 8.45-kor az USA légi erejének egy B–29-es nehézbombázója ledobta a Little Boyt Hirosimára. Urán 235-ös izotópon alapuló fissziós (maghasadás elvű), 15±20% kT TNT-egyenértékű robbanóerővel rendelkező atomfegyver volt.

 Az amerikaiak a Manhattan-terv keretében 1942 óta dolgoztak a nukleáris fegyver kifejlesztésén. Az első atombombát 1945. július 16-án robbantották fel az új-mexikói Alamogordo mellett. A fegyver éles bevetését a második világháború végén még mindig rendkívül szívósan harcoló Japán ellen augusztus 5-én engedélyezte Harry Truman amerikai elnök.

 Az első három gép a célpontok feletti felhőzetet ellenőrizte, a második hármas egyike – micsoda pimasz lelketlenség! – a robbanást vizsgáló tudósokat vitte, a másik fotózott, a harmadik tartalék volt. Az Enola Gay 9400 méter magasságban oldotta ki a bombát. Parancsnoka, Paul Tibbets a landolás után ott helyben megkapta a Szolgálati Érdemkeresztet; élete végéig nem bánta meg tettét.

 A vakító villanással és jellegzetes formájú, gomba alakú füstfelhő („gombafelhő”) kialakulásával kísért atombomba-robbanás a halottak és a romok városává tette Hirosimát. A robbanás körzetében 1,2 kilométer sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé. Hirosimában azt hitték, vége a világnak. Az atomtámadás az utólagos becslések szerint 90-140 ezer ember életét követelte, 70 ezer ember azonnal meghalt, a többiek pedig később, a sugárzás okozta betegségek következtében vesztették életüket. A többség halálát nem a robbanás okozta, hanem az azt követő tűzvész, épületomlás és pánik. Sokan csak napokkal később, a hőhatás, a lökéshullámok vagy a radioaktív sugárzás következtében, elképzelhetetlen kínok közepette vesztették életüket.

 Augusztus 7. Szent Donát ókeresztény vértanú (†361) napja. Donát, a pogány Vinalia Rustica örökébe lépve, a szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje. Donáthoz különösen villámcsapás, jégeső távoltartásáért imádkoztak. A szőlőkben szobrot, kápolnát állítottak neki; a falvainkban, városainkban a templomok harangjait többnyire neki szentelték. Nyilvánvalóan abban a hitben, hogy a harangzúgás „visszaveri” a mennydörgést, és ami azzal jár: a harang érce felfogja a mennykőcsapást.

 De mi fogja fel az emberi gyarlóságok rombolását? Semmi.

 Augusztus 9. – a második atombombatámadás. Az amerikaiak a Fat Man nevű bombát elsődlegesen Kokura városra dobták volna; az ottani kedvezőtlen időjárás, a vastag felhőréteg miatt választották a másodlagos célt, Nagaszakit. Az első atomtámadás után három nappal ledobott bomba csaknem 80 ezer halálos áldozatot követelt, és további 75 ezren szenvedtek sugársérülést.

 Nukleáris fegyvert háborús körülmények között mindmáig csak e két alkalommal robbantottak fel.

 Hat nappal később, augusztus 15-én Hirohito japán császár rádióbeszédben jelentette be a feltétel nélküli megadást. A döntésben az atombomba elrettentő hatásán kívül az is szerepet játszott, hogy augusztus 8-án a Szovjetunió is hadat üzent Japánnak, végleg kilátástalanná téve a további harcot. A feltétel nélküli kapitulációról szóló dokumentumot szeptember 2-án írták alá, ezzel a csendes-óceáni hadszíntéren is véget ért a második világháború.

 A sugárfertőzés okozta károsodások miatt addig ismeretlen betegségek tűntek fel, a mai napig szedi áldozatait a leukémia, a „hirosimai rák”, és még ma is gyakran születnek gyermekek genetikai torzulásokkal. (A túlélőknek Japánban külön nevük van, ők a hibakusák.)

 Két év múlva, 1947-ben Hirosima polgárai „Soha többé Hirosimát!” jelszóval tartották meg háromnapos békeünnepségüket, ami azóta is a város legnagyobb ünnepe. 1949-ben a kormány a béke és az emlékezés városává nyilvánította Hirosimát, és rendkívüli mértékben támogatta az újjáépítést. II. János Pál pápa 1981-ben látogatta meg az atombomba emlékmúzeumot.

 Az atombomba hatásának demonstrálása a Szovjetuniónak is szólt, része volt a hidegháborús hatalmi játszmának. A két bomba robbanásának hatása óvatosságra késztette a politikusokat, és ezzel mintegy megmentette a világot az atomháború rémétől.

 A vita még napjainkban is folyik arról, hogy szükség volt-e Hirosimában, de főképp három nappal később Nagaszakiban is az atomfegyver bevetésére. Az amerikai vezetés inkább az új fegyver lakott területre gyakorolt hatását akarta felmérni, és már a háború utáni erőviszonyokat szándékozott alakítani. 

 Az emberiség 1945. augusztus 6-án egy új korszakba lépett. Augusztus 6-át a Béke Világtanács elnöksége 1978-ban a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánította. Az ENSZ Közgyűlése 1996. szeptember 10-én fogadta el az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező Átfogó atomcsend szerződést.

 A legfejlettebb országokat tömörítő Hetek csoportja 2016-ban Japánban rendezte csúcstalálkozóját. Május 27-én Barack Obama amerikai elnök felkereste Hirosimát, ahol megkoszorúzta az atomcsapás áldozatainak emléktábláját, és találkozott hibakusákkal is, de nem kért bocsánatot hajdani elődje döntéséért.

 Atombomba, atomerőművek...

 Az 1950 után végzett nukleáris kísérletek olyan egyértelmű változást hoztak az egyik kanadai tó üledékében, hogy a tudósok azt szorgalmazzák, ez az időpont és ez az állóvíz szimbolizálja az új geológiai korszak, az antropocén kezdetét.

 Nagyjából 11 700 évvel ezelőtt a kedvezően változó időjárás miatt új földtörténeti korszak kezdődött, amelyet holocénnak, azaz földtörténeti jelenkornak nevezünk. A holocén fontos jellemzője, hogy alakításában egyre nagyobb szerepet játszott az ember. Mára azonban az emberiség olyannyira átformálta a bolygót, hogy a geológusok szerint új földtörténeti korszakról – az antropocénről – kell beszélnünk. (A kifejezést a görög „ember” és „új” szavakból gyúrták össze.)

... beletűnt a szikrázó kékségbe

 De mikor kezdődött ez az újabb időszak?

 A kutatók először a 2000-es évek elején javasolták az új geológiai korszak bevezetését, miután az 1995-ös kémiai Nobel-díjas holland Paul Crutzen megalkotta az antropocén kifejezést. Ez a korszak az, amikor az ember a globális éghajlat és a környezet meghatározó befolyásoló tényezője lett. Paul Crutzen az ipari forradalmat szabta meg a határként, és azzal érvelt, hogy a gőzgép 1769-es szabadalmaztatása fordulópontot jelentett az emberiség történelmében. De az antropocén ezen kiindulópontja láthatatlan Európán kívül, amely a XVIII. században az iparosodás központja volt. A déli féltekén az üledékek nem mutatnak jelentős változást az ipari forradalom idejéből. Olyan jellemző kell, ami a világ nagy részén egyértelműen jelzi az ember természetátalakító (romboló?) erejét és hatását.

 Az ’50–’60-as években végzett atomfegyvertesztek nyilvánvaló és kitörölhetetlen nyomokat hagytak a Földön, és ezek az események az új geológiai korszak kezdetét jelzik, mondják a geológusok. Nem először. 2016-ban a tekintélyes kutatókból álló Antropocén-munkacsoport (AWG) meg is szavazta az új korszak kezdetét. Eszerint az antropocén 1950-ben kezdődött, a hidegháború elején, amikor először mutatták ki a nukleáris tesztek során keletkezett atomhulladék jelentős növekedését a bolygó megannyi pontján. 

 – A plutónium jelenléte lehetővé teszi számunkra ennek a határnak a kijelölését – mondta Colin Waters, a Leicesteri Egyetem tiszteletbeli professzora, a 2009-ben létrejött AWG elnöke. Az AWG geológusai a Torontó közelében található Crawford-tavat választották az antropocén korszak kezdetének a megjelölésére. A meleg nyári hónapokban a mészkő kőzetekből származó kalcitrészecskék kikristályosodnak és a tó medrébe hullnak, ahol fehér bevonatot képeznek. Ez az üledék hasonlóan használható, mint a fák évgyűrűi. 1950-től a rétegekben megemelkedett a plutónium mennyisége, ez pedig olyan jelzőanyag, amely kizárólag az emberi tevékenységhez kötődik.

*

Most szállt vissza az ujjam begyére a katicabogár. Elröpült Csernobil, Zaporizzsja, Fukusima, a Bikini-szigetek, a Mururoa-korallzátony, a pennsylvaniai Three Mile Island, a Nevada-sivatag fölött. Körbejárta a Földet, üzenetet hozott. Remélem, megértik azok is, akik a pusztítás nyomógombjain tartják ujjukat.

 Maradok kiváló tisztelettel.

 Kelt 2023-ban, Domokos, Domonkos napján


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató