A hónap neve latin-görög eredetű. A régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt a nyolcadik hónap. A görög „ogkosz” halott kampót jelent – a jobb kéz középső ujja csakugyan ilyen kampóhoz hasonlatos – írja Supka Géza a Kalandozások a kalendáriumban és más érdekességek című könyvében.
Amellett, hogy október 1. a zene világnapja, 1991-ben az ENSZ e napot az idősek világnapjává is nyilvánította. Ma körülbelül másfél milliárd 60 év feletti ember él a Földön. Reményik Sándor Végrendelete akár az öregek üzenete is lehet:
Fáradtságom adom az esti árnynak,
Színeimet vissza a szivárványnak.
Megnyugvásom a tiszta, csöndes égnek,
Mosolygásom az őszi verőfénynek.
Sok sötét titkom rábízom a szélre,
Semmit se várva és semmit se kérve.
Kik üldöztek át tüskén, vad bozóton:
Kétségeim az örvényekbe szórom.
A holtom után ne keressetek,
Leszek sehol – és mindenütt leszek.
Október elsején, 1945-ben halt meg Ernyey József gyógyszerész- és botanikatörténész. Gyógyszerészi vizsgát Kolozsvárott tett, 1903-tól a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, 1934-től kezdve a Természettudományi Múzeum első főigazgatója volt. Szerkesztője volt a kiadásukban megjelent botanikai, ásványtani és zoológiai periodikának. 1937-től a Magyar Biológiai Kutatóintézet tagja. Sokoldalú tudománytörténész volt. Nevét viseli a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumhoz tartozó önálló Ernyey József Gyógyszerészettörténeti Könyvtár.
Lépdeljünk tovább az őszi verőfényben!
Október másodikán Petra osztozik Leodegárral. Az előkelő frank családból származó püspököt, mert bátran támadta a nagyurak túlkapásait és erkölcstelenségeit, a frank király először száműzte, majd a király majordomusa elfogatta, megkínoztatta, végül Kr. u. 679. október 2-án lefejeztette. Neve a magyar népi regulák között is helyet kapott:
Leodegár ha lombhullató,
Örülj, a jövő év páratlan jó!
Október első hétvégéjén – az őszi madárvonulás időszakának közepén – a BirdLife International kezdeményezésére 1992-től szervezik meg Európa-szerte a nemzetközi madármegfigyelő napokat.
A tó vizébe nyírfaág
vetíti sápadt sudarát.
A sáté kókadt. Rozsdamart,
tört kardok halma fent a part.
Az égen szürke fellegek,
a szélben hulló lomb lebeg.
Piros csokrocska tapsikol,
sikongás kél a nyír alól.
Pöttömnyi kislány kérkedik,
most kezdi első lépteit.
S mégis ereje féktelen.
Kacag a hulló levelen.
Horváth István A tó vizében nyírfaág… című verse az RNK Írószövetségének lapjában, az Irodalmi Almanachban 1952-ben jelent meg.
Nyolcszáz éve, Kr. u. 1226. október 3-án költözött át a mennyei hazába Assisi Szent Ferenc, a minorita rend alapítója. A gubbiói farkast megszelídítő, a madaraknak prédikáló „Isten szegénykéje”, az állatok védőszentjének emlékére október 4. az állatok világnapja. 1991 óta ünnepeljük.
Október 4. idén a hónap első vasárnapja, 1931-től a háziállatok világnapja. Szellemiségét az 1869. október 2-án született Mahatma Gandhinak köszönheti; ő mondta volt, hogy: Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik.
1884. október 3-án született Kolozsvárt Ditrói Gábor szemészorvos. Orvosi oklevelet és szemész szakképesítést Budapesten szerzett. 1909–1913-ban a budapesti, 1913–1920-ban a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem orvosi karán tanársegéd volt. Trianon után követte egyetemét Szegedre, ahol tanszékvezető, az orvostudományi kar dékánja, majd az egyetem rektora volt. A Szemészet című szaklap szerkesztőbizottsági tagja volt. Fő kutatási területei a szem egyensúlyzavarának, proteinterápiájának, a kamilla hatóanyaga gyógyászati alkalmazásának, a retina betegségeinek témakörét ölelték fel. Számos szakközleménye jelent meg a hazai és külföldi folyóiratokban.
Az október negyedikével kezdődő hét nap a világűr hete. 1957. október 4-én indult útjára az első ember készítette műhold, a Szputnyik I., 1967. október 10-én pedig hatályba lépett az a megállapodás, amely az űrkutatás békés felhasználásáról nyilatkozott.
Október 6-án, 1841-ben született és 1895. október 8-án halt meg Szécsi Zsigmond erdőmérnök, az erdészeti szakkifejezések magyarításának tevékeny kezdeményezője. Tanulmányait Selmecbányán 1862-ben végezte, majd ugyanitt segédtanárként, tanárként dolgozott. Az erdőhasználattant, köz-, víz- és útépítést adta elő. Neves erdészeti és vadászati szakíró volt, a Budapesten 1884-ben megjelent Az erdőhasználattan kézikönyve az erdészek oktatásának fontos segédeszköze volt hosszú időn keresztül. Részt vett Selmecbányán az új erdészeti akadémia épületének tervezésében és kivitelezésében.
1849. október 6-án az orosz segítséggel levert szabadságharcot követő császári megtorlás során Pesten kivégezték gr. Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt. Ugyanezen a napon a szabadságharc 12 tábornoka (Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly) és egy főtisztje (Lázár Vilmos ezredes) szenvedett vértanúhalált Aradon. Gróf Batthyány Lajost csak 1870. június 9-én temethették el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyezték el a Kerepesi temető mauzóleumában. Kivégzésének helyén 1926-ban avatták fel az örökmécsest. A véres megtorlásnak összesen 157 hazafi esett áldozatul, és számosan kényszerültek hosszú évekre belső vagy külső emigrációba. Az aradi vértanúk kivégzésének napját 2001-ben nemzeti gyásznappá nyilvánították.
Lennék kövesebb
sósabb lágyabb
esőburka a zuhanásnak
rézpénzre váltott utakon
bolyong egy kihagyott nyugalom
akár az almák tévedése
parázslóm hited telébe
lennék a homok dermedése
a kicsapottak vesztesége
kedvem lugassá nyúlhatna
fürtök nem férnének rajta
nem nőne szemembe árnyék
– hűlt borok őszévé válnék.
Adonyi Nagy Mária Első kívánság című verse még 1972-ben jelent meg a Dolgozó Nő egyik őszi számában. Finom természeti képekbe burkolt utalásai az akkori cenzornak nem tűntek fel.
Aranyszőnyeget terít a sárga avar
2008. október 7-én halt meg Kaliforniában George Emil Palade. A Jászvárosban született biokémikus 1940-ben szerzett diplomát Bukarestben. 1946-tól a New York-i egyetemen folytatta tanulmányait. Itt tanárával, Albert Claude-dal tökéletesítették az elektronmikroszkópos szövetfixálást. Ő írta le először a mitokondriumok és az endoplazmatikus retikulum finomszerkezetét, és felfedezte a riboszómákat, amelyeket kezdetben Paladetesteknek neveztek. 1974-ben volt tanárával és Cristian de Duve-vel kaptak orvosi-élettani Nobel-díjat a sejtek szervezeti és működési szerveződésének területén tett felfedezéseikért.
Számomra érthetetlen, hogy miért nem a Jászvárosi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem viseli a nevét…
2001. október 7-én költözött az örök vadászmezőkre Mikó István topográfus mérnök, vadászati szakíró. Középiskolai tanulmányait a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnáziumban végezte (1939–48). Az OGYI orvostanhallgatója, ahonnan másodévről exmatrikulálták mint osztályidegent (1949). A Bihar megyei rizstelep-létesítési munkáknál kapott állást. A kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán szerzett kataszteri földmérői képesítést (1951). Pályáját Nagyszalontán kezdte mint a mezőgazdasági szakközépiskola helyettes tanára (1951–57). Az argeşi vízierőmű földmérője (1962–66), 1973-tól a marosvásárhelyi vízügyi igazgatóságon mérnök. 1989-től Magyarországon élt. Vadászati szaktanulmányait a Nimród, az Erdélyi Tudósítások, A Hét közölte. Az 1984-ben Bukarestben megjelent Vadászkönyve ma már szakmai ritkaság, és forrása az erdélyi magyar nyelvű vadászirodalmat és vadászatot kutatóknak. Szépirodalmi írásai szintén a vadászélethez kapcsolódtak: Ahogy lehetett… – Vadászemlékek Erdélyből (Bp., 1994); Vadászkalandok a Csodák országában (Csíkszereda, 1997).
A Kolozsváron 1996-ban megjelent Vár állott, most kőhalom című könyvének alcíme – Emlékképek, gondolatok az erdélyi magyar földbirtokosok életéről – magát magyarázza.
Gyöngyágak lepték el a jegenyét.
Gyilkos törpék a sudár, büszke fát.
Láttam, amint a lombja halványult.
S hittem: halódva megadja magát.
Május látta még pár zöld levelét.
A nyár csak azt, hogy szárazon zörög.
Akik rajta és belőle éltek,
Már csak ők voltak rajta zöldellők.
Én még hallottam, amint utolszor,
Ősszel a szélben nyögve felsuhog.
Aztán lezuhant, rájuk reccsenve:
Ti is zuhantok velem – gyilkosok!
Mintha Horváth István A jegenye posztumusz verse is október 6-ról szólna.
Maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2026-ban, mindenszentek havának második napján
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
