A négysoros címe Mézes kenyér. Ritka alkalom, hogy október közepén ily idillt venne tollvégre a költő. Mégis Kosztolányi DezsőNegyven pillanatképének egyike méltó e naphoz. Tizenkilenc éve, 2001. október közepén a Pékek Világszövetsége október 16-át a kenyér világnapjává nyilvánította.
1992 decemberében az ENSZ közgyűlése a szegénység elleni küzdelem világnapjává nyilvánította október 17-ét.
Olyan most a mező reggelenkint, mintha gyémántos fátyolrongyokkal volna behullatva. A kis mezei pókok hálói azok. A kis mezei pókok is érzik már a kegyetlen hónapok közeledését: nincs hajlék, nincs kályha, nincs éléstár! – Gárdonyi Géza Októberének sorait veszem kölcsön. – A természetnek nyomorult kis mostohagyermekei érzik a közelgő telet: fölmásznak a legmagasabb fűszálak hegyére, föl a napbanézőfű kék virágaira, a bogáncs borzas fejére, a telegráf-oszlopok hideg porcelángombjaira, és ott dermedeznek, töprenkednek, hogyan lehetne menekülni?
Zordul az ősz, öregedik. A kenyérre csorduló fényt, mint aranyló mézet, majszolja a szegény kisgyerek, s az elszállni kívánó ökörnyál hercege – a szegény kis pók – szintén a nyárra, a tavaszra gondol.
A sötét ég tisztára van seperve, a láthatár fakó vonal
Be jó lenne még azt mondani mindig:
Szívem fürösztik tavaszi kegyek,
a napsugár is éget,
virágosak a rétek,
és holnap kirándulásra megyek.
Be jó lenne egy szép kézlegyintéssel
elintézni az egész őszi dolgot:
– Eh, nem fél, aki bátor,
csak rövid nyári zápor,
és boldog marad mindig, aki boldog.
De hiába, már nincs levél a fákon,
halk tűz robogja be a tűzhelyet,
felhők – mint soha régen –
bóbiskolnak az égen,
s már nem lehet, már nem lehet...
Dsida Jenő Öreg októbere még Szatmáron született, 1925. október 19-én. Október közepe. A szakadozó felhőfátyol alig pislogtatja a napot.
A levegő hideg, kék és merev,
S sziszegve metszi éles cirpelés,
Mint bánya mélyén a kék érceret
A zengőfúró. Már a fény kevés.
A sötét ég tisztára van seperve,
A láthatár fakó vonal, üres, –
Vízszintes közönyét ezüst s veres
Tornyok nem gyujtják fel már. Komor este.
Október. Pompa és szín nincs tovább.
Ó, mikor még arany fény lihegett,
S tömör bíbor és roskadó brokát
Fedte a kéjes, ájult ligetet...
Már meztelen az erdő. Végesvégig
A züllött úton roncs, bú és szemét.
Korhadó tönkök. Egy nyirkos, setét
Kórón vén varjú hamvas hasa kéklik.
Ősz, fáradt isten! – csendes és unott,
Kinek halavány ujjaid közül
Arany hullt, s már aranyaid unod,
Szeretsz-e? – lelkem hozzád menekül.
Szemed sárga, hűvös nézését küldd le
A szívemig a hervadt végtelenből,
Ím hozzád búsan és keserűn leng föl
Eltűnődésem lassú tömjénfüstje…
Tóth Árpád Októbere ez, rideg szürkeség.
De éjszakánként a köd néha engedi felcsillanni a kihűlő ég csillagait.
Bandukoltam, kezem szakadt zsebembe vágva,
bizony kabátom is eszményire kopott.
Mentem az ég alatt, ó, Muzsa, lovagod,
hahó, szivemben mily fényes szerelmek álma!
Jókora luk virult nadrágom fenekén.
Ittas Hüvelyk Matyi, morzsolgattam bolyongván,
rímeim. Tulnan a Nagymedve volt a kocsmám,
és fönn csillagaim suhogtak könnyedén.
– írja az 1854. október 20-án született Arthur Rimbaud a Bohémiámban. (Rónay György magyarította zseniálisan.)
S hallgattam őket én az út partján pihenve
szép őszi esteken, mig rászitált fejemre
a harmat, mint a gyöngy, mit újból színe vet;
vagy a fantasztikus árnyak közt zengve rímet,
pengettem, mint a húrt, sebesült lábbelimnek
zsinórját, szivemen nyugtatva térdemet.
E hónapban, 1832. október 21-én született Alfred Nobel is. Minden évben a születésnapja előtti héten hozza nyilvánosságra a Svéd Királyi Tudományos Akadémia a díjazottak névsorát.
Az idei orvosi Nobel-díjon három kutató osztozott a hepatitis C-vírussal kapcsolatos kutatásokért. A krónikus, súlyos károsodást okozó, vér útján terjedő hepatitis egyik kórokozóját, a hepatitis B-vírust a ’60-as években fedezték fel, s 1976-ban jutalmazták a felfedezőt Nobel-díjjal. A felfedezés után a vért már szűrték e vírusra, azonban még így is túl sok fertőzés maradt, ezért feltételezhető volt, hogy van még egy ismeretlen kórokozó, felkutatására nagy erőket összpontosítottak már a ’70-es években. Végül Harvey J. Alter mutatta ki az addig ismeretlen vírust, Michael Houghton különítette el az új vírus örökítőanyagát, Charles M. Rice pedig bebizonyította, hogy ezeket a fertőzéseket egyetlen vírus okozza. A felfedezésnek köszönhetően ma már e vírusra is lehet szűrni véradáskor. Mi több, kifejlesztették a vírus elleni hatékony gyógyszert is.
Az idén a fizikai Nobel-díjat is hárman kapják. A brit Roger Penrose az általános relativitáselmélet és
a fekete lyukak kapcsolatában tett felfedezéseiért, a német Reinhard Genzelt és az amerikai Andrea Ghezt pedig mint az első olyan kutatókat ismerték el, akik szupermasszív objektumot azonosítottak a Tej-útrendszer közepén, vélhetően egy fekete lyukat, amely maga felé húzza a csillagokat, óriási sebességű keringésre késztetve őket. A felfedezés Einstein óta a legnagyobb hozzájárulás az általános relativitáselmélethez. Roger Penrose 1960-as évek óta tett kozmológiai felfedezései bizonyították, hogy a fekete lyukak léte egyenes következménye Einstein elméletének. (Einstein különben nem hitt a fekete lyukak létezésében.)
A kémiai Nobel-díjat a modern génszerkesztési eljárások, azon belül is a CRISPR/Cas9 kifejlesztéséért, ketten kapták. Emmanuelle Charpentier fontos szerepet játszott a bakteriális CRISPR/Cas9 immunrendszer molekuláris mechanizmusainak felismerésében. Jennifer A. Doudna úttörő kutatója a katalitikus ribonukleinsav röntgenvizsgálatának, az RNS-interferenciák felismerésének, valamint a CRISPR (Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeats, azaz a rendszeresen felfűzött térközön belüli, rövid, visszafelé is olvasható ismétlődésű) DNS-szekvenciáknak. Még sosem fordult elő, hogy a megosztott kémiai Nobel-díjat két nő kapta volna. A CRISPR/Cas9 egy, a génszerkesztésben használt genetikai olló. Közös munkájuk során sikerült újraalkotniuk a baktériumok genetikai ollóját in vitro. Bebizonyították, hogy az olló segítségével bármelyik DNS-molekula levágható előre meghatározott helyen. Ezáltal a kutatók sosem látott pontossággal változtathatják meg az állatok, növények és mikroorganizmusok DNS-ét. A 2012-ben bemutatott CRISPR/Cas9 génszerkesztési eljárás hatalmas felfordulást okozott a tudományos világban, hiszen új korszakot nyitott az élettudományban, ami beláthatatlan hasznot hozhat az emberiségnek. A genetikus mérnökök olyan növényeket fejleszthettek ki, amelyek ellenállnak a penésznek, a kártevőknek és az aszálynak is. Az orvostudományban új rákterápiás kísérletek indultak, és hamarosan az örökölt betegségek is gyógyíthatóvá válhatnak.
Az őszről az 1855. október 21-én végleg őszbe költözött Vörösmarty Mihály ezt írta még 1816-ban Székesfehérváron:
Eltűnt a Nyárnak hévséges színe előlünk,
Jól tévőjelei kár, hogy enyészni tudók.
Őszre kerűlünk már, mely csak változni szokott bár,
Mégis hasznos üdő, mert hoza jókat elő.
A szőllőtőkék meg lévén rakva fejekkel,
A vagyonost hozzák nem kis örömbe kivált.
Végre a szőllőlév hordókba töltetik, és itt
Tisztán megforrván, bor nevezetre kerűl (…)
Mint a bor, kiforrja magát e világ is ebből a pandémia sújtotta októberből.
Ennek reményében maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2020-ban, a kenyér világnapján
Még arany fény lihegett, s fedte a kéjes, ájult ligetet
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
