A természet kalendáriuma (CDXVII.)

Július eleje. Szeszélyes időjárás. mintha csak áprilisi tréfálkozás lenne…

Tegnap 20 foknyi lehűlés, ma megint kánikula.

Margitsziget, kutya meleg. A kútból jót lehet inni. A zenélő kútból. A székely ezermester legjelentősebb alkotása a zenélő kút volt, messzi földről csodájára jártak. 1820 és 1822 között készült a kupolával lezárt építmény egy már létező vízvezetékrendszer felhasználásával. Különlegessége az a szerkezet volt, amely minden hat órában különböző zenedarabokat játszott a víz hajtóerejének felhasználásával. A kupola tetején Apolló-szobor arccal a Nap állását követte nap nap után. A szerkezetet és a szobrot 1836-ban egy hatalmas hóvihar tönkretette. A zenélő kút másolatát 1936-ban a Margitszigeten állították fel, és többszöri felújítás után ma is működik. A nevezetes zenélő kúton kívül számos – falusi templomok számára készült – orgona építése fűződik nevéhez; ezek közül kettő ma is áll: a kibédi és a vámosgálfalvi. Míg előbbi felújítva ma is működik, az utóbbi rendbetételére nem kerül pénz. S ma már nem nagyon tudni helyét sem annak a 8 méter széles s 63 méter hosszú Maros-hídnak, amely teljes egészében fából készült, a fáma szerint egyetlen vasszeg felhasználása nélkül. Jómagam még látni véltem annak a hídnak levert cölöpeit a mostani nagy híd felett, alacsony vízálláskor ki-kilátszottak még az ötvenes évek végén, hatvanas évek elején a folyó által rájuk hordott iszap s homok alól. S a régi városháza padlásán, a Bolyaiak tere sarkán ott porosodott még a régi kútszerkezet maradványa is. Június végén múlt 232 éve, hogy világra jött Erdőszentgyörgyön Bodor Péter. 1848–49-ben sokoldalú tehetségét a szabadságharc szolgálatába állította. Sokcsövű orgonaágyút szerkesztett láncos golyókkal. Gyutacsgyárat működtetett városunkban. Egy új típusú gyutacs bemutatása során, Bem József tábornok fogadószobájában érte a halál. Kolozsváron a Házsongárd árkába temették 171 éve, augusztus elején, már a fehéregyházi csata után… Sírhelye ismeretlen. De ha netán felmégy a Vártemplom tornyába, tudd, kedves Olvasóm, hogy azt a lépcsőt is ő építette, s talán egypár gerendája emlékezik még keze nyomára.

Vártemplom tornyában haranghoz menet

lépcsőd nyikordul, kezedet dicséri.

(Gálfalvi orgonád hangja nem éri

el fülem. Játszik velem a képzelet

s a kétely: sárkányodat legyőzöd-e?)

Te égi lékbe, magasságos kútba

építél hangokból hidat. Azúrba

vágytál…

Június végén, 1825-ben született a Kőrösi Csoma-kutatás első nagy alakja is, Duka Tivadar. A szabadságharc alatt Görgey Artúr titkáraként és hadsegédjeként szolgált. A világosi fegyverletétel után Angliába emigrált, ott 1853-ban orvosi diplomát szerzett. Mint a Brit Kelet-Indiai Társaság orvosa, Kalkuttában, majd Moghir körzetében teljesített szolgálatot. Itt kezdett el behatóan foglalkozni Kőrösi Csoma Sándor munkásságával. 1855-ben elzarándokolt Dardzsilingbe, Csoma sírjához, és elkezdte hagyatékának összegyűjtését. Munkája eredményeként adta ki a máig alapműnek számító Life and Works of Alexander Csoma de Körös, illetve magyarul Kőrösi Csoma Sándor dolgozatai című könyvét (Londonban, illetve Budapesten egyaránt 1885-ben jelent meg).

A Múzeumok éjszakáját – 2003 óta Magyarországon is – Szent Iván napja, az év leghosszabb napja közelében rendezik meg. Budapest és az ország számos városának múzeumai és gyűjteményei várják a látogatókat éjjel is. Fél évtizede az egész Kárpát-medence magyarlakta területeinek számos múzeuma csatlakozott: Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Alsócsernáton – hogy csak mutatóba álljon itt néhány közülük. Az idén javarészt online tárlatvezetések, virtuális túrák vártak. Ilyen a nemsokára a partiumi határ mellé, Debrecenbe költöző Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) virtuális térbe költözött 2020. Az év fajai kiállítása.

Magyarországon – ma már bizton mondhatjuk így: a Kárpát-medence magyarlakta területein – évről évre megválasztják (mi magunk megválaszthatjuk) az év élőlényeit és természeti képződményeit. A különböző szakmai szervezetek által meghirdetett szavazásokkal az a cél, hogy felhívják a figyelmet a természet szépségeire, a biológiai sokféleségre, ezek megőrzésére és folyamatos védelmére. Az MTM az elmúlt években összefogta ezeket a törekvéseket, és gyűjteményeit, valamint tudásbázisát felhasználva időszaki kiállításon mutatta be az év fajait. Idén újdonságként összegyűjtötték és bemutatják, hogyan járulnak hozzá gyűjteményei és kutatásai a biodiverzitás megismeréséhez, megőrzéséhez.

Az idén a tatár juhar, a vidra, a keresztes vipera, a megalodon, a süllő, a tavaszi álganéjtúró, a csoportos csészegomba, az erdei fülesbagoly, a májvirág, a turmalin – mind-mind az egész Kárpát-medencében fellelhető növények, állatok, kövületek és ásványok – láthatók itt.

Mellette, több más virtuális kiállítással egyetemben, egy másik kiállítás – a Trianon, Természetrajz a Kárpátoktól az Adriáig címet viselő – is a Kárpát-medence egységes élő- és élettelen természeti világáról szól. A múzeum virtuális kiállítás keretében emlékezik meg a trianoni diktátum aláírásának 100. évfordulójáról. A Magyar Királyság természetrajzi kutatásait az I. világháború előtt a gyarapodás, fejlődés, a Kárpát-medencei és egzotikus gyűjtőutak jellemezték, több városban múzeumok, tudományos társulatok, szellemi műhelyek alakultak. Budapest után a leghíresebb az 1859-ben alakult (kolozsvári székhelyű) Erdélyi Múzeum Egyesület és múzeuma volt. A múzeumok intenzíven gyarapították gyűjteményeiket. A Nemzeti Múzeumon belül működő természettudományos gyűjtemények ekkor kerültek a világ élvonalába. Ennek a lendületes fejlődésnek vetett véget az I. világháború, majd a trianoni békediktátum okozta országcsonkítás és következményei. A társadalmi és gazdasági veszteségek mellett a magyar tudományos életet is súlyos csapás érte: a kutatók kisebbségi élethelyzetbe vagy szülőhelyük elhagyására kényszerültek. Becslések szerint összesen 400–500 ezer ember érkezett az elcsatolt területekről a hétmilliósra fogyatkozott csonka Magyarországra. A kiállítás a természetrajzon keresztül mutatja be a trianoni döntésnek az élet minden területére kiterjedő hatását: hogy mi jellemezte a Trianon előtti természetrajzi kutatásokat, hogyan befolyásolták a döntés következményei a kutatói és intézményi sorsokat. Ezeréves otthonunk, a Kárpát-medence bio- és geodiverzitása páratlan természeti érték. A térség tudományos kutatásának eredményei természetes módon csak Kárpát-medencei kontextusban értékelhetőek. Ma már a Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei is, akárcsak korábban, számos határon túli természettudományos kutatási programban vesznek részt, s ez fordítottan igaz az elcsatolt területeken élő kutatókra.

Íme, az összetartozás egyik hiteles, le nem tagadható példája.

Maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2020 nyarán, 106 évvel a szarajevói gyilkosság és 100 évvel Trianon után