Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
…Hóba bújt hegyek felől
hűs ködök zavarnak.
Otthagyod a kertedet
télnek és viharnak.
Áprily Lajos Otthagyod a házadat versének második strófájával indulok neki e hétvégi kalandozásaimnak. Kedves olvasóm, tarts velem ma is!
A távoli hegyek már hótakaróba bújtak, a ködöt néha felszakítja egy-egy széllökés, s lám, a Szent Miklós-nap környéki melegebb napok incselgése virágzásba csalta a park hormon(túl)kezelt díszcseresznyefáját. A nedves köd ma még óvja a sok-sok apró virágot. Csalóka köd. Ha egyszer felenged, fagy gyötri majd halálra a kis tüllruhásokat. Magam is somágat virágoztatnék egy pohárban az asztalon, duzzadnak is rügyei, de óvatos, még nem pattintja semmisárga kelyhét. (Jut eszembe: vajon e két viszonyulás közül melyik lesz szimbóluma az öt nappal ezelőtti választásoknak…)
December 11-én, 1865-ben avatták fel a Magyar Tudományos Akadémia székházát, az új főtitkári lakásba először Arany János költözött be, aki 1870-től ‘79-ig volt főtitkár, de ezt követően is, haláláig ott lakott.
Lelkem pusztaságos éjjelén keresztül
Kétes ködvilággal egy sugárka rezdül.
Csillag-é vajon, mely, mint vezérszövétnek,
Üdvözítőt hirdet az emberiségnek?
Vagy csak földi hitvány pára, mely föllángol
S éji táncaikhoz rémeknek világol?
– írta volt Karácsonyi éjszakán, 1849. december 25-én, Arany –
Akár csillag legyen, biztos éji lámpa,
Akár bujdosó láng – én megyek utána! (…)
Bizony kevés a fény, s a nap is egyre rövidíti karácsonyig égi útját.
Éppen 120 esztendeje, 1900. december 12-én született a napenergia-hasznosítás kutatója, az első napház tervezője, Telkes Mária. 1924-től az USA-ban kutatott. A clevelandi városi klinikán fényelektromos készüléket szerkesztett, amely alkalmas volt az emberi agy energiakisugárzásait regisztrálni. 1939-től a Massachusettsi Műszaki Egyetem (Technológiai Intézet) tanáraként a nap energiájának hasznosításával foglalkozott. 1948-ban tervei alapján építették fel az első napenergiával fűtött kísérleti házat Doverben, Boston közelében. A ház 3 méteres üvegfala mentén a nap felmelegítette a levegőt, amelyet azután glaubersót (nátrium-szulfátot) tartalmazó tartályok közé fúvattak. A só elnyeli a hőt, és amikor hőmérséklete meghaladja a 32,38°C-t, a kristályok megolvadnak. Lehűléskor az olvadék újrakristályosodik, és a felvett olvadási hő úgynevezett kristályosodási hőként felszabadul. Napenergiával működő desztilláló berendezést is szerkesztett, amellyel a tengervizet ivóvízzé lehetett alakítani. Az épületek klimatizálásánál a hőtárolás elvét alkalmazta. 39 szabadalma volt; az utolsót 90 éves korában jegyezték be. Meghalni hazajött – 95 éves korában hunyt el.
December 12-én, 1993-ban hunyt el Antall József miniszterelnök, orvostörténész. 1964-től kutatott a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban, amelynek 1974-től 1990-ig volt igazgatója. Orvostörténeti munkásságán túl sokat tett a gyógyszerészettörténet kutatásáért is.
Decemberre esik az esztendő legrövidebb napja. A Gergely-féle naptár bevezetése előtt ez a nap december 13-ára, Szent Lucia napjára esett. Hegynyi babona kötődik Luca napjához. A lányok úgy tudakolják meg jövendőbelijük nevét vagy legalábbis foglalkozását, hogy különböző fafélékből ötágú csillag alakúra faragott székre ülnek. Egy másik hiedelem szerint Luca-nap éjjelén a szellemek csöndes, remegő fénykévék formájában suhannak a házak fölött, de ezt a fényt csak a kiválasztottak láthatják meg, akiknek a Luca fénye megmutatja, hol vannak kincsek a föld méhébe rejtve.
Hanem hát jó lenne már egy kis hó is errefelé. Egykor még lovas szánon siklottam a kis szerpentinen a kadétiskola – ma orvosi egyetem – épülete alatt.
(…) mire vágyom: azt kívánom,
hogy bundába burkolózva
üljünk tarka, könnyű szánon,
szélkavarta hóviharban,
hangos csengők hangja szálljon,
úgy suhanjunk, úgy repüljünk
át a réten, át a tájon.
– ezzel a képpel fejezi be Holdezüstös hársvirágok című versét az 1797-es esztendő Luca napján született, csapongó képzeletű Heinrich Heine, aki ezt a versét is májusi képpel kezdi.
Holdezüstös hársvirágok
részeg illatot lehelnek,
fenn a légben és a lomb közt
fülemülék énekelnek
Ugye, kedves, milyen jó a
hársak alján ülni, hogyha
lombjukat a telehold-fény
sugarasan átragyogja (…)
–, hogy végül eljusson a decemberi szánkóút dicsőítéséhez.
1546. december 14-én született Tycho Brahe dán csillagász. A fiatal jogász érdeklődését a csillagászat felé az 1560. évi teljes napfogyatkozás fordította. 1565–1570 között Rostockban, Wittenbergben, Bázelben és Augsburgban végzett csillagászati tanulmányokat. Első obszervatóriumát Augsburgban rendezte be, majd visszatért Dániába. 1572-ben elsőként írta le szupernóva észlelését, ezzel az égbolt változatlanságába vetett hitet alapvetően rendítette meg. 1597-ben elhagyta venti obszervatóriumát, rövid hamburgi kitérő után, 1599-ben Prágában II. Rudolf császár udvari csillagásza lett. Itt volt tanítványa Johannes Kepler, neki adta át mérési adatait és táblázatait. Ő már elfogadta a kopernikuszi világkép bizonyos elemeit, így felfogása átmenet volt a geocentrikus és heliocentrikus világkép között. Katalógusa csaknem 800 csillagról tartalmaz adatokat. Halála után az ő adataival dolgozta ki Kepler a Naprendszer mozgástörvényeit.
December 14-én, 1989-ben halt meg Andrej Dmitrijevics Szaharov Nobel-díjas atomfizikus. Az 1940-es évek második felében az ő irányításával kezdődött a szovjet hidrogénbomba előállítása. A bomba 1953-ban készült el, és Szaharov akadémikus lett. Már 1951-ben támogatta a politikai elnyomás áldozatait. 1968-ban a New York Timesban publikált egy esszét, melyben az atomfegyverek leszerelése és a Nyugattal való együttműködés mellett foglalt állást. 1970-ben lett a szerveződő emberi jogi mozgalom tagja. 1975-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki. Mivel 1979-ben helytelenítette a szovjet csapatok bevonulását Afganisztánba, 1980 elején Gorkijba száműzték. Csak 1986-ban, Gorbacsov hívására térhetett vissza Moszkvába.
December 15-én, 1802-ben született Kolozsvárott a mai napig legismertebb magyar tudós, Bolyai János.
1890-ben ugyane napon halt meg James Croll skót tudós. A Föld pályaelemeinek ingadozásaira próbálta visszavezetni a Föld éghajlatának változásait, a jégkorszakok periodicitását. Sokan vitatták elméletét. Elképzelései Milutin Milankovic elméletében születtek újjá a huszadik században.
Ugyane nap, 1852-ben született Antoine Henri Becquerel francia fizikus. Amikor 1896-ban tudomást szerzett Röntgen felfedezéséről, rögtön azt kezdte kutatni, hogy az általa vizsgált anyagok bocsátanak-e ki láthatatlan sugárzást. Alapos, körültekintő vizsgálatok során fedezte fel, hogy az uránsók képesek megfeketíteni a fényérzékeny fotolemezeket. Így talált rá a radioaktív sugárzásra, amit eleinte Becquerel sugaraknak neveztek, miután sikerült kísérletileg bebizonyítania, hogy nem röntgensugarakról van szó. Tanítványaival, Pierre és Marie Curie-vel közösen végzett alapvető kutatásaikért közösen kaptak 1903-ban fizikai Nobel-díjat.
Az atomerőművekben előállított villamos energia nélkül elképzelhetetlen a jövő. A megújuló energia elengedhetetlenül fontos a klímaváltozás lassítására, hiszen az éghajlatváltozásért felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését csakis tiszta energia előállításával lehet megcélozni. Ugyanakkor napszak-, évszak- és időjárásfüggő, önállóan nem biztosíthatja a folyamatos áramellátást. Ezt kibocsátásmentesen, nagy mennyiségben, megbízhatóan és biztonságosan csak atomerőmű képes megtenni.
Maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2020-ban, a nemzetközi hegynapon