Rába György Októberi zizzenetével vágunk neki e hóválasztó hétnek.
Október utolsó napján 1992-ben a katolikus egyház 359 év után rehabilitálta Galileo Galileit.
Október 31-én, vasárnap hajnalban 4:00 órakor 3:00 órára kell visszaállítani az órát, kezdődik a téli időszámítás. Egyes források szerint az óraátállítás ötletét Benjamin Franklin vetette fel először. A világon elsőként 1916-ban az USA vezette be a nyári időszámítást energiatakarékossági okokra hivatkozva. Ezt a Föld számos országa vette át. Európában az unió 1997-ben egységesítette. Mondvacsinált előnyeit és valós előnytelenségeit ma már mindenki érzi. Az emberi szervezetre negatív hatással van az óraátállítás, ezt a fölöslegességet megspórolhatná magának az emberiség…
November első két-három napja a halottak kultuszát szolgálja, nem római hagyaték, hanem kelta eredetű. A november elsejei mindenszentek napját s a másodiki halottak napját csak a X. és XI. század óta ünnepli a katolikus egyház. Angliában, kelta területen már a VIII. században is közünnep volt. November 1. volt a kelta év kezdete.
Mindszentek napján, 1845-ben született gr. Teleki Samu. Debrecenben, Göttingenben és Berlinben tanult természettudományokat. 1886-ban expedíciót szervezett az akkor még nagyrészt ismeretlen Kelet-Afrikába. Zanzibárból indultak Kenya partjai felé 1887 januárjában. Útjuk során mintegy 3.000 kilométeres útszakaszt térképeztek fel, felfedezték a Rudolf- és a Stefánia-tavat és a később róla elnevezett vulkánt. Megmászták az 5310 m-es Kilimandzsárót és a 4680 m magas Kenyát. Addig ismeretlen népcsoportokról adtak hiteles hírt; tekintélyes néprajzi, állatbőr- és trófeagyűjteményt hoztak haza, ez lett az alapja a Néprajzi Múzeum Afrika-gyűjteményének. Világraszóló volt, hogy végig fényképeztek, és így páratlan értékű fotódokumentációs anyagot hoztak létre. Teleki később még két nagyobb utazást tett: 1893-ban Indiában és az indonéz szigetvilágban járt, 1895-ben pedig visszatért Afrikába.
„… a föld sóit megérleli az élőnek”
1907. november 2-án született Fodor István botanikus, az Ungvári Egyetem arborétumának alapítója. Hiába küzdött a Kárpátalja erdeinek esztelen pusztítása ellen a Szovjetunió idején, mi több, felbomlása után a tarra vágás csak fokozódott, hatalmas árvizeket okozva e tájon.
November 3. a magyar tudomány napja. 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen Széchenyi István birtokai egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia (a Magyar Tudós Társaság) létrehozására. 1996-ban, a magyar tudósok világtalálkozóján született meg a döntés; e napot először 1997-ben ünnepelték meg. Majd mindenki így tudja. De ott és akkor egy kettős évforduló kapcsán lett e nap a magyar tudomány napja.
Kár, hogy nincs happy end: azok
számára, akik benne voltak a
világban…
S a teremtő miért is kell hogy
elnyerje makacssága jutalmát!
– jutnak eszembe Lászlóffy Aladár sorai. Bolyaihoz intézett verse az 1823. november 3-án Temesváron Jánosnak apjához írt levelét hozza elém:
„… a parallelákról egy munkát adok ki… ollyan felséges dolgokat hoztam ki, hogy magam el-bámultam… ha meglátja Édes Apám, meg-esmeri; most többet nem szollhatok, tsak annyit, hogy semmiből egy ujj más világot teremtettem: mindaz, valamit eddig küldöttem, tsak kártyaház a’ toronyhoz képest”.
A levelet a nemeuklidészi geometria születési dokumentumának tekintik. Kortársai azonban nem ismerték fel annak korszakalkotó jelentőségét. Mikola Sándor A fizika gondolatvilága című könyvében ezt írja:
„Ha Bolyai János csak logikai-matematikai kérdést oldott volna meg, bizonyára már életében elismerést aratott volna… Minthogy azonban új világfelfogást, új ismeretelméleti meggyőződést, a mindenséget átölelő új geometriai vázlatot alkotott, sorsa az volt, ami az úttörőké lenni szokott: a tekintetbe nem vétel, a lekicsinylés, a lenézés”.
S ím, ma: csak Széchenyi felajánlásáról beszélnek a magyar tudomány napja alkalmából, holott 1997-ben ama világtalálkozón ez a tudománytörténeti esemény éppúgy latba esett e nap kiválasztásakor, mint a tudományos akadémia alapítására tett felajánlás.
… Én most
öreg-Galilei köpenyegemben járok,
jövök-megyek az itt-ott ajtó nélküli
termeiben, könyvtárfaltól könyvtárfalig,
kézirathalmazoktól roskadó rendetlen
öreg asztaltól kézirathalmazoktól
roskadó rendetlen öreg asztalig,
…bokáig érő huzat közepette…
– adja János szájába a szót Lászlóffy Aladár a Bolyai hegedűjében –
Néha visszajárok szellem-Európából,
kő-Európából, kép-Európából, könyv-
Európából, kenyér-Európából, csók-
Európából, harc-Európából gyermeknek.
…sajnálom a fákat, hogy mindig egyazon
tájon állnak, és sajnálom magam, hogy
megint felnövök: felébredek, és
ugyanabba a naprendszerbe omlik
vissza anyagom, ha már ilyen nagyon
kiváltam belőle, ilyen nagyon
kiváltam. Bizony…
Micsoda nap is ez a november 3.! 1507-ben Leonardo da Vinci e napon fejezte be Mona Lisát…
Rá egy napra, de már 1922-ben Howard Carter megtalálta Tutanhamon sírját.
1956-ban pedig a szovjetek megszállták Magyarországot…
1849. november 4-én született Lóczy Lajos geológus, földrajztudós. 1877–1880-ban részt vett gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójában, s beutazta Kína nagy részét. A közép-ázsiai sivatagok eredetéről kimutatta, hogy azok kő- és homokanyaga nem tengerfenék maradványa, hanem évmilliók sivatagi felhalmozódásának következménye. 1883-tól a Földtani Intézet osztálygeológusaként a bánsági hegyvidék geológiai felvételezését végezte, szerkesztette Magyarország földtani térképét. 1891-ben vezetésével alakult meg a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-bizottsága. A tó tudományos kutatását A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei című műben tették közzé. Kezdeményezte az Erdélyi-medence rendszeres geológiai és geomorfológiai feltárását. Jelentős érdemei vannak az erdélyi kősó- és földgázkincs felfedezésében, felmérése és tanulmányai alapján kezdték meg a nagysármási fúrásokat.
Ugyancsak november 4-én, 1873-ban született Papp Károly geológus. Fiatal geológusként, 1898-ban vett részt Déchy Mór VI. kaukázusi expedícióján, 1900-tól a Magyar Királyi Földtani Intézet munkatársaként készítette el az Erdélyi-érchegység és a Bihar-hegység máig használatos földtani térképét. 1908-ban ő tárta fel, eredendően salétromot keresve, Európa akkori legnagyobb földgázlelőhelyét, a kissármási földgázmezőt a Mezőségi-patak völgyében, a Bolygó-réten, melyről 1910-ben számolt be a Földtani Közlönyben. 1916-ban jelent meg összefoglaló munkája A Magyar Birodalom vas- és kőszénkészlete címmel, 1922-ben jelentette meg, Teleki Pállal és Lóczy Lajossal együtt, Magyarország geológiai térképét – az utolsó átfogó geológiai térképet Nagy-Magyarországról…
Maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2021-ben, 115 évvel azután, hogy 1906-ban a kassai dómban örök nyugalomra helyezték Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc Törökországból hazahozott hamvait.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
