Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Belenézek a nagy éjszakába,
Alszik a föld, maga árnyékába;
Itt vagy amott csillagok röppennek:
Gondolatim is úgy jönnek-mennek.
Gondolatom szappanbuboréki
csillogók, mint odafenn az égi:
De töredék mindkettőnek útja –
Mind szétpattan, mielőtt megfutja.
Augusztusi csillaghullások idején, Meddő órán nézem az eget, mint tette azt Arany János is – 1877. augusztus 9-én keltezett verse tanú reá. Akkoriban még sokkal bővebb volt az emberek égboltismerete. Herman Ottó behatóan tanulmányozta az általa ősfoglalkozásnak nevezett pásztorkodást és halászatot, az 1914-ben megjelent A magyar pásztorok nyelvkicsében külön fejezetet szentelt a pásztorcsillagászatnak. Hazánkban a népi csillagnevek, csillagmondák rendszeres gyűjtését az 1830-as években még Lugossy József kezdte el, adatait a magyar mitológiakutatás doyenje, Ipolyi Arnold tette közzé az 1854-ben kiadott Magyar Mythologiájában. Herman összegzése 91 csillag-, illetve csillaghalmaznevet tartalmaz. Göncölszekér (Nagy Medve törzse), Keresztcsillag (Hattyú), Hadak útja (Tejút), Esthajnalcsillag (Vénusz), Sarkcsillag (a Kis Göncöl rúdjának vége), Kaszáscsillag (Orion), Fiastyúk (Plejádok), Sánta Kata (Szíriusz), Béres (Alcor) – íme néhány ezek közül.
Geográfia és csillagászat. A XVII. században még közel álltak egymáshoz. 1669-ben festette meg a holland Jan Vermeer híres kettős képét, A geográfust és Az asztronómust. A csillagászat felvirágzásának korszaka ez, meg a nagy földrajzi felfedezéseké. A tulipántermesztő és gyémántcsiszoló holland aranykor sodorvizén született a távcső s ikertestvére, a mikroszkóp is. A természetes fényben úszó képek (pre)impresszionizmusba hajlanak. A geográfus kezében körző, a szekrény tetején földgömb, a falitérkép részletén Dél-Amerika partvonala sejlik fel. A csillagász éppen Jodocus Hondius 1600-as kiadású éggömbjét tanulmányozza, asztrolábium hever az asztalon, s Adrien Metius 1621-ben megjelent A csillagok vizsgálatáról illetve megfigyeléséről című könyve pihen kinyitva, a szekrényen egy csillagtérkép lóg. Vitatott, de egyesek szerint a két festményhez az első mikroszkópok készítője, Antonie van Leeuwenhoek – a Vermeer-hagyaték későbbi gondnoka – állt modellt.
156 évvel ezelőtt, 1865. augusztus 13-án halt meg Semmelweis Ignác Fülöp, a sebészeti aszeptikus elv első képviselője, a klóros vízzel történő kézmosás bevezetője. Az anyák megmentőjének nevét ma a budapesti orvosi és gyógyszerészeti egyetem viseli.
98 éve, 1923. augusztus 14-én halt meg Semsey Andor mineralógus. Ő rendezte és szerkesztette a Nemzeti Múzeum meteoritgyűjteményét, 1866-ban erről írta egyik jelentős tanulmányát. Hazai és külföldi útjain szenvedélyesen gyűjtötte az ásványokat, és azokat kivétel nélkül a múzeumnak ajándékozta. Kora legnagyobb mecénása volt; gyakorlatilag teljes vagyonát, több mint 2 millió aranykoronát áldozott a magyar tudományos élet támogatására. A világ leghíresebb ásványgyűjteményei közül hármat megvásárolt a Nemzeti Múzeum számára. Az őslénytár ritka példányait szintén ő vásárolta. Műszereket szerzett be, tanulmányutakat finanszírozott, hozzájárult a könyvbeszerzésekhez. Az 1895-ben létesült Eötvös Collegium alaptőkéjéhez jelentős összeggel járult hozzá. Legjelentősebb adománya az a hatalmas – 200.000 koronás – összeg volt, amelyet a Tudományos Akadémia rendelkezésére bocsátott tíz elmaradott területet érintő tíz kézikönyv megíratása céljára. Alapelvét szerény szavakkal fogalmazta meg: Mindnyájunk kötelessége, hogy hazánk előrehaladásán közremunkálkodjunk. Emlékét a semseyt és az andorit nevű ásványok is őrzik.
Augusztus 15-én emlékezzünk meg Balogh János zoológusról. Húsz évvel ezelőtt, 2002-ben e napon esett ki a toll a kezéből. Egyike volt azon keveseknek, akik az új tudományos eredményeket a nagyközönség számára szórakoztatóan, érthetően tudták továbbadni. A Tolnai Világlapnál – több mint száz évvel ezelőtt – szívta magába az ismeretterjesztés alapjait. A Pázmány Péter Tudományegyetemen, a Dudich Endre vezette Állatrendszertani és Ökológiai Tanszéken dolgozott; 1960-ban megalapította a Talajzoológiai Kutatócsoportot. Több mint ezer új állatfajt (pókokat és atkákat) fedezett fel a világ minden tájáról. Az 1953-ban megjelent A zoocönológia alapjai könyve tette világhírűvé.
Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz.
Annál többet, annál szebbet mondasz.
Sinkovits Imre hangjával indította a ’70-es évek közepétől legendás rádióműsor-sorozatait (Magnóval a világ körül, Muzsikáló természet, Bioszféra expedíció). Jómagam Szőkefalván tanítottam akkoriban, s esténként Grundig rádiómagnómmal vadásztam a Kossuth rádióban elhangzó műsorokra, hogy aztán az ökológiaórákon forgassam le a felvetteket.
Csak ötvenéves korától, 1963-tól adatott meg neki, hogy elkezdje a világjárást, s olyan tudománynépszerűsítő sorozatokat szerkesszen, tudományos munkássága mellett, mint a Duna Televízióból is ismert A napsugár nyomában vagy A megsebzett bolygó. Ha szerencsésebb országba születik, népszerűsége ma világszerte David Attenborough-éval, Gerald Durrellével, Jacques Cousteau-éval vetekedne.
101 éve, 1920. augusztus 16-án halt meg Joseph Norman Lockyer angol csillagász. A Royal College of Science tanára és a napfizikai obszervatórium vezetőjeként 1866-ban kezdte meg a napfoltok spektroszkópiai megfigyelését, 1868-ban fedezte fel, hogy a kitörések a Nap körüli rétegben mennek végbe, ezt a réteget ő nevezte el kromoszférának. A Nap színképében azonosított egy, a Földön addig nem ismert elemet, a héliumot, amit csak 27 évvel később mutattak ki a Föld légkörében. 1870 és 1905 között nyolc expedíciót vezetett a napfogyatkozások megfigyelésére. Ő ismerte fel, hogy egyes ókori és őskori építmények (Stonehenge, egyiptomi, görög építmények) csillagászati eseményekhez tájolva épültek. Ezzel megvetette az asztroarcheológia tudományának alapjait. 1869-ben megalapította a Nature c. tudományos folyóiratot, majd egészen a halálát megelőző néhány hónapig szerkesztette a lapot.
…fő, hogy dolgozzanak – 92 évvel ezelőtt, 1929. augusztus 17-én írta volt le utolsó sorát Benedek Elek. Az Öreg faültető énekének két sora motoszkál bennem:
Mi hasznom benne? – én nem kérdezem,
Csak ültetek a jövő nemzedéknek!
Elek apó mesefája ma is virágot bontó, gyümölcsöt ontó, megízlelése nemzetmegtartó.
Szent István napján, 1968. augusztus 20-án halt meg Vértes László ősrégész. Kutatásaival, a világon elsők között alkalmazva matematikai módszereket, módosította a pattintott kőkorszak addig elfogadott kronológiáját. 1965. augusztus 21-én, Sámuel napján tárta fel a vértesszőlősi mésztufabányában az első Kárpát-medencei előemberleletet. Ezért kapta a 350.000 évvel ezelőtt itt élt Homo erectus seu sapiens paleohungaricus a Samu becenevet.
1989-ben e napon elefántcsontcsempészek meggyilkolták George Adamsont, aki (1939-től) a kenyai Vadvédelmi Hivatal természetőreként ismerte meg feleségét, Joy Adamsont, az Elza és kölykei világhírű szerzőjét. 1956-ban egy nőstény oroszlán tartott rettegésben több falut, és neki nem volt más választása, le kellett lőnie. Később megtalálták ennek az oroszlánnak a három kölykét, a legkisebbet Elzának nevezték el. Amint a kölykök nagyobbak lettek, a két nagyobbikat egy holland állatkertbe adták, Elzát pedig sikerült visszavadítani a természetbe. Joy az árván maradt oroszlánkölyök örökbefogadásáról, felneveléséről és a vadonba való visszaszoktatásáról szóló történetet írta meg első nagy sikerű könyvében, az Oroszlánhűségben. 1961-ben létrehozta az Elsa Wild Animal Appeal nemzetközi vadvédő alapítványt. Joy nemcsak az oroszlánokról, hanem a gepárdokról is írt könyvet. A pettyes szfinx nyomában című, 1972-ben írt mű főszereplője Pippa, a nőstény gepárd. E könyvek és az Elzáról készült film ismertette meg velünk a vadvédelem jelentőségét s a nézetet: minden fogságba került állatot meg kell próbálni visszaszoktatni saját, természetes közegébe. Joyt 1980. január 3-án a Shaba Nemzeti Parkban holtan találták. Bár először oroszlántámadásnak tartották az esetet, később nyilvánvalóvá vált, hogy meggyilkolták. Joy hamvainak egy részét Elza és Pippa sírján szórták szét.
Hullócsillagoktól, ásványtanon keresztül, az ökológia és az etológia néhány emlékét felelevenítve, cammogtunk mai sétánkon Benedek Elek hitvallásáig, melyhez tartani szeretném magamat az elkövetkezendőkben is, kedves Olvasóm.
Maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2021-ben, 172 évvel az aradi fegyverletétel után