Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Augusztus van, csillaghullás hava. Ha felnézünk az éjszakai égre, nehezen tudunk rendszerességet látni a csillagok sziporkáiban, de a hullócsillagok gyakoriságában sem.
…„Mutasd meg a káoszt” mondtam tegnap este
Marx Györgynek, „aztán az evolúciót.”
– írta Juhász Ferenc Játszunk Marx Györggyel című poémájában –
…„Igen” mondta, „Igen.” „De előbb írjuk
le a számokat. Meg azt is: hány csillag van a látott univerzumban?”
„Igen” mondta, s nézett, fejét madárként félrehajtva.
„1000000=106=millió. 1000000000=109=milliárd.
1000000000000=1012=billió. 1018 (18 nulla)=trillió.
1024=kvadrillió. 1030=kvintillió. 1036=sexillió. 1042=septillió.
1048=oktillió. 1054=nonillió.” És a csillagok? A csillagok?
„1 galaxis, amilyen a mi Tejútrendszerünk is, a Galaktika,
kb. 1011 csillag,” „tíz a tizenegyediken=százmilliárd csillag.
Az ismert univerzumban több billió, többször 1012, tíz a tizenkettediken, galaxis van. Tehát a látott univerzumban kb. 1024=1 kvadrillió=10 a huszonnegyediken csillag van!”
Aztán a ceruzát letette. És nézett fejét madárként félrehajtva.
Egy kvadrillió csillag! Egy kvadrillió magány! Egy kvadrillió
árvaság! Egy kvadrillió látott némaság
(…) S hány élőlény halhatott meg máig, hány
élőlény a létkezdet óta? Hány élőlény hal meg most naponta,
hány élőlény árva Földgolyónkon?
Augusztus van, csillaghullás hava. A költő döbbenete.
…A válságokról beszéltünk,
meg a reménytelen reményről, az atom-meghajtású
űrhajókról, az atomhulladék-temetőkről, az óriás agyag-lencsékről
a földben, ahová a sugárzó hulladék betonkoporsóit
süllyeszthetik és a műholdakról beszéltünk és a számítógép-jövőről
és hogy jobb lenne, ha egy tömbben esne le a kis nukleáris erőmű, a nukleáris energia-
töltetű, az atom-meghajtású űrhajó üzemanyag-atomtöltete, az atomreaktor.
„Több-kilós urán-rúd lehet. Azt legalább megtalálná az ember, mint egy
meteoritot.” …És hogy mindezt a
természet bekódolta-e a génjeinkbe? És hogy csinálhatnak-e
szuperlényt, embert, állatot, unterlényt, embert, állatot a
génsebészek?
1983-ban íródtak ezek a sorok. Azóta változott-e, s ha igen, miben a lét?
…„Igen, a káosz”, mondta Marx György.
…Számolt a gép
program szerint. …A kettős egyenesek
pontsorai föl-le, föl-le zuhantak mereven. Előbb spirálködszerű
zöld képlet, aztán zöld ponthalmaz-szétlazulás. Egyre
távolibb zöld fénypontok csipkés összevisszasága. „Sejted
már mi lesz?” Aztán a képernyőn a zöld ponthalmaz teljes
szétlazulása. Már nem keresi pont a pontot. Már beállt
a zöld, pulzáló pontcsönd-zűrzavar. „Ez a káosz. Mint a
csillagos ég!”
Augusztus van, csillaghullás hava. Hatodikán, Donát napján, 1945-ben dobták le az első atombombát. Hirosimára.
Az újságban ma egymás alatt két megemlékezés.
Harminchat éve annak, hogy Hirosimában az amerikaiak ledobták az atombombát. Közlik a hirosimai gyerekek emlékezéseit. Hol van a tacitusi „sine ira et studio” ehhez a gyerekszem-objektivitáshoz képest? A cikk szinte lenézőleg írja, hogy a Hirosimára dobott bomba: potomság. Csak 13 kilotonna volt. Az Olaszországba (és Angliába és Németországba) telepített új rakéták már egyenként 200 kilotonnás fejeket hordoznak.
Alatta a másik cikk: megemlékezés a penicillin áldásairól. Ma száz éve született Alexander Fleming. Életmentő százmilliós nagyságrendben.
– Isten (és ördög) malmairól írta volt e sorokat 1981-ben Hubay Miklós –
A michelangelói nagy örvénylő látomást indítja meg ez a két emlékezés. A Végítélet páternoszterján – az Isten malmain – ugyanannyian szállnak alá a pokol tüzére, ahányan boldogan visszajönnek a halálból…
A Békevilágtanács elnöksége 1978. július 13-i moszkvai ülésszakának javaslatára augusztus 6-át a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánította.
Augusztus van, csillaghullás hava. Egy Hang Indiából. Baktay Ervin ültette magyarba.
Nem hallottad csöndes lépteit?
Jön, jön, mindig jön.
Minden pillanatban és minden korban, minden nap és minden éjszaka – jön, jön, mindig jön.
Sok-sok dalt zengtem én, elmém sokféle hangulatában, de minden hang azt hirdette: jön, jön, mindig jön.
Napsugaras tavasz illatterhes napjaiban az erdei ösvényen: jön, jön, mindig jön.
Nyári éjszakák esős homályában, a felhők mennydörgő szekerén, jön, jön, mindig jön.
…Nem eszméltem a pillanatra, amikor először léptem át az élet küszöbét.
Minő hatalom késztetett arra, hogy létem felnyíljék e nagy misztérium számára, mint a bimbó éjféli erdő mélyén! Midőn éltem reggelén a fényre emeltem szememet, abban a pillanatban megéreztem, hogy nem vagyok idegen e világban, hogy a név és alak nélküli Kifürkészhetetlen karjaiba vett anyámnak képében.
Ugyanez az ismeretlen a halálban éppen így meg fog jelenni számomra: mintha öröktől fogva ismertem volna…
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1941. augusztus 7-én Kalkuttában egy virágokkal borított holttestet vittek a halottégető hely felé: Rabindranath Tagore 80 évet élt.
Augusztus van, csillaghullás hava. Hetedikén e napon, 1862-ben született Lénárd Fülöp. A modern fizika XX. századi forradalmának egyik legnagyobb egyénisége volt, az első magyar Nobel-díjas. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte kémia szakon Than Károly irányításával, matematikát Heidelbergben és Berlinben tanult. Eötvös Loránd hívta vissza a Budapesti Tudományegyetemre dolgozni. 1888-tól Németországban kutatott. Érdeklődését először a lumineszcencia (másodlagos fénykibocsátás valamilyen előzetes besugárzás hatására) és a foszforeszcencia (az elsődleges besugárzás utáni késleltetett fénykibocsátás) jelensége keltette fel. A terület iránti szenvedélye gyerekkorában gyökerezik, amikor rácsodálkozott, hogyan világítanak a sötétben egyes kristályok. (Az alcsíki származású volt tanítványom, a geológushallgató Hegyesi Eszter lumineszkáló ásványaival próbálom szemléletessé tenni ezt a csodavilágot.) Ennek kutatása fordította érdeklődését a fizika felé, és tanulmányozni kezdte a rejtélyes katódsugárzást Heinrich Hertz – az elektromágneses hullámok felfedezője – irányítása mellett. Lénárd fedezte fel, hogy a fémek szerkezete nem homogén, hanem legnagyobb részben üres, és csak egy parányi tartománya nyeli el a katódsugarakat. Ez jelentős lépés volt a Joseph John Thomson által később megfogalmazott atommodell irányába. Ezekért a kutatási eredményekért érdemelte ki Lénárd 1905-ben a fizikai Nobel-díjat.
Augusztus van, csillaghullás hava. Kilencedikén, 76 éve dobták le a második atombombát. Nagaszakira.
Egy napra rá, a több mint 70.000 áldozat egyikeként, meghalt Yosuke Yamamuta 28 éves japán fotós. Halála előtt még öt órán át fotózta a bomba után szülővárosában az embereket…
Augusztus van, csillaghullás hava.
Kr. e. 3114. augusztus 11. – a maja naptár kezdő időpontja. Pontossága 5000 évenként egy nap lett… volna. De túlnépesedésük miatt életterük ökológiailag kimerült (erdőirtás, kukorica-monokultúra), a birodalom összeomlott, az utolsó kőbe vésett feljegyzés Kr. u. 869-ben született Tikalban.
Kr. u. 2000. augusztus 12-én a Barents-tengerben elsüllyedt a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró…
Augusztus van, csillaghullás hava.
Maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2021-ben, Hirosima után 76 évvel.