Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Még egy hét, s növekedni kezdenek a nappalok.
Adventi elcsendesedés. A Borbála-ág már hete a meleg szobából kandikál ki az ablakon át. S nini, duzzadnak rügyei, hét se kell, hogy kipattanjanak.
A parkot járva fehér fagyöngy hullatta elém terméseit. Egy rigó sertepertélt arra, s fosztogatta bokrát. De lám, ugyancsak meggyűlt a baja a csőrére ragadó léppel. Pár fával arrébb rebbenve fente is csőrét nagy igyekezettel egy kiálló ág kérgéhez. Madárlép. Palocsay Zsigmond, a természetről talán legtöbbet tudó poéta-zenész, Palocsay Rudolf világhírű növénynemesítő fia, nemegyszer megverselte, mi több, Szilágyi Domokossal közös kötetük címéül is a Fagyöngyöt tették.
A madárlép alig látszik;
színtelenke semmit játszik.
Maró fagyban puha marad
– kutyád lehe beleragad.
Ezenkívül? – Fog az mást is.
Gyűl az ég madara máris
víg bogyóra, burjánmagra.
Pacsirta sem vágy’ ma zabra.
Akad bodza és hecserli.
Ki mit szeret – azt szemeli.
Ingyenkökény! Galagonya!
Lett berkenye, van borbolya.
S még mi minden terem erre.
Cintos Jani hason fekve
mezgerel egy nyírágseprűt
– széjjelválaszt minden vesszőt.
Hí, de kutyául ragadnak.
Cseszlét, futrinkát nem hagynak
továbbjutni – elrepülni.
Cefet dolog nyákban ülni.
Ősz van. Ködloncos késő ősz.
Tanyán, birtokon ő a csősz.
Elnéző, hisz Janit hagyja,
hogy a lépvesszőt kirakja.
Bokorra, zuzmarás ágra,
s ráfüttyent egy kalitkára,
amiben tengelic táncol…
DÚDOLJ, HÍVÓ! – halkan rászól.
Mesél a tengelic – zeneg.
Sarkantyúm úgy cineg-peneg.
Holdezüstből készült hajdan.
Emlegeti fájós sarkam – – –
Ez a hang varázsos – sajgó.
Hívogató, messzehangzó.
Jön a vendégnép dumálni…
Kezdenek már lépre szállni.
Erre, mármint madarat fogni léppel, senkit nem biztatok, ám nekem is volt egykoron léppel fogott havasi süvöltőm. Egykori barátom, Ambrus István, remélem, megbocsát, ha lenéz az egekből, hogy nevét is elárulom az akkori adományozónak. (Akkor még éppen édesanyám tanítványa volt a Bolyaiban a későbbi jó hírű biológiatanár.)
Magam is használtam egykoron egész fagyöngybokrot a nagyszoba díszítésére, s megtörtént, hogy a szilveszterre összegyűlt vendégsereg alaposan beletaposta a lehulló gyöngyeit szőnyegünkbe. Hónapnyi időt takarítottuk. Ó, bárha lenne még alkalma az embernek ilyesmikkel elbíbelődni…
Gyógynövénynek sem utolsó. A bogyók vizes-alkoholos kivonata az ingadozó vérnyomás helyrebillentésére alkalmas, szívritmuszavar kezelésére használják mások. Érelmeszesedés, fülzúgás, szédülés ellen javallt a teája. De csínján kell vele bánni.
Tegnap még Luca napja volt. A Lucia jelentése fényhozó. Szent Lucához imádkoztak a vakok, a szembetegek, de a párnakészítők s a varrónők is.
Az év legsötétebb időszakára esik Luca napja.
Az ötszög alakú lucaszék faragása e nap kezdődik. Kilencféle fából készül: kökény, boróka, juhar, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser s rózsafa kell hozzá. Karácsonyra – se előbb, se később! – el kellett készülnie. Mindennap csak egy műveletet szabad rajta végezni. Innen ered a mondás is, miszerint „Lassan készül, mint a Luca széke”.
Békésebbek búzát csíráztattak, s közepébe illő volt gyertyát is szúrni. A búza zöldje az adventi remény beteljesülése, fénye a Megváltó érkezése, a búza az élő kenyér – Jézus maga.
A Luca utáni 12 nap időjárásjósló. Amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, s így tovább. Ez a Luca kalendáriuma.
A termékenységvarázsló rigmusokat a kotyolók – hagyományosan fiúk – mondták, segítendő a bő termést s a jószág bő szaporulatát. Lopott szalmára térdepelve fenyegetőztek – „Egy csibéjük legyen, az is vak legyen!” –, s azt aztán a gazdasszony a tyúkok alá tette.
Luca napján készítették el a hajadon lányok a jóslási cédulákat, 12 legény nevével. Mindennap a tűzbe vetettek egyet, s akinek a neve utolsóra megmaradt, az lett a jósolt vőlegény.
Luca dologtiltó nap. Tilos volt minden asszonyi tevékenység, a fonás s a varrás, mert bevarrták volna a tyúk fenekét, a mosás, főzés, kenyérsütés… Akit Luca tilalomszegésen kapott, akár kővé is válhatott.
Luca-napi népszokások. Alapjuk semmi. Mint ahogyan Nostradamus jóslásainak sincs.
Az 1502. december 14-én született Michel de Nostredame orvos, képzett csillagász s gyógyszerész volt.
„Nostradamus talán az egyik legrejtélyesebb ember, aki valaha élt: előre kell bocsátanom, hogy Nostradamus nem volt csillagjós. Ámbár tudományosan képzett csillagász volt, a számításokat úgyszólván csak keretként használta fel, és kitöltötte hozzájuk kapcsolódó látomásaival” – írta volt róla Ráth-Végh István kultúrtörténész.
Nostradamus mindkét nagyatyja orvos volt. Anyai nagyapja, aki képzett csillagász is volt, avatta be érdeklődő unokáját a csillagok tudományába. Ezért folytatta nagyapja tudományos-orvosi pályáját. Montpellier – az akkori Franciaország leghíresebb – orvosi egyetemére került. Ennek az intézetnek különleges előjoga volt, hogy az ott tanuló medikusok évenként felboncolhatták egy kivégzett gyilkos hulláját. A boncolás abban az időben rendkívüli volt. Érthetően az anatómiát itt magasabb színvonalon oktatták, mint az ország többi egyetemén. Az 1520-as pestisjárvány kitörésekor Nostredame vállalta a „pestisdoktor” nem mindennapi bátorságot igénylő szerepét. Feladata elsősorban a felvilágosítás volt – a közegészségügyi intézkedések javaslása a kór további terjedésének megakadályozása végett. Ekkoriban szerezte hírnevét, kortársai közül sokan csodadoktornak tartották. 1529-től orvosprofesszor volt Montpellier-ben. De irigy társai s a kari konkurencia sandasága elűzte innen. Hosszú, viszontagságos évek után azonban az 1544-ben Marseille-ben kitörő pestis hazavitte, a járvány csillapulta után otthon maradt. 1561-ben jelent meg a Traité des fardemens, melyben a pestisjárványok elleni küzdelem során tapasztaltakat, egyes alkalmazott „gyógymódok” hiábavalóságát írja le. Mint csillagász, részt vett egy kalendárium szerkesztésében, mely 1555-től kezdve minden évben megjelent. A neves orvosokat abban az időben messze földről keresték fel a gyógyulni vágyók. Tisztelték. Az emberek ügyes-bajos mindennapi dolgaikkal is hozzá fordultak.
Jósolni abban az időben kezdett, mikor letelepedett Salonban. Csillagászati ismeretei s műveltsége segítségével megpróbálta kitalálni a jövőt, ez vált szabadidejét kitöltő kikapcsolódásává – mai szóhasználattal élve: hobbijává. Mint a fiának és II. Henriknek szóló leveleiben maga is írta, találgatásainak nem kell feltétlenül hitelt adni, mivel az asztrológia a tévedni képes „természetes értelem” része. A próféciák (Les propheties) műve, mely ezeket a látomásokat versekké feldolgozott formában tartalmazta, először 1555-ben jelent meg. A kozmetika terén is járatos Nostradamus hamar elnyerte a művészet- és kultúrakedvelő humanista-reneszánsz ember Medici Katalinnak, a király szépítőszerek iránt is rajongó olasz feleségének tetszését.
Anekdoták s feljegyzések – véletlen egybeesések s utólagos hamisítványok. Így vált lassan egy kor önfeláldozó uomo universaléja a leghíresebb/leghírhedtebb jóssá. Emberi gyarlóság társadalmi szinten. Máig hatoló tudatlanság győzelme a tudás felett.
Mi inkább térjünk vissza december 14-re. 1882-ben e napon született Kodály Zoltán.
„Semmi sem jellemző annyira a nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messziről, mikor a szót még nem is értjük.”
Szava a természetet (is) értő zeneköltő szava. Intelem. Így, december derekán.
Így, december derekán „Ki gondol a virággal, akit pünkösd havában, amikor ünnepre készülőben egész pompáját kinyitja a világnak, alattomos hóharmat csípi halálra?”
Ezt már az egy évre rá, az 1883-ban született Kós Károly írta volt. Meg ezt is:
„Megtanultam megelégedni azzal, amit a sors számomra juttatott: az egészséget, a családomat és az Úristennek azt a sok-sok szépségét, amit az emberek nem tudnak elrontani és megcsúfolni, s ami ingyen ajándékként jut minden embernek, csak a szemét kell kinyitni a látásra, fülét a hallásra és lelkét a befogadásra.”
Fentiek reményével, maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2018-ban, egy nappal Luca után