Csütörtöki igaz történet
... És akkor a Port aux Prince-i homokpadon, a legelegánsabb strand napozójában M. Ági odafordult a mellette fekvő hölgyhöz, akiről úgy sejti, hogy körülbelül egyívásúak lehetnek, és megkérdi tőle, mióta nyaral ezen a tündéri helyen. Természetesen angolul, napszemüvegben, elbűvölően szép fürdőruhában, ami pont ott szorítja össze a kiterjedéseket, ahol azoknak nem kellene létezniük, olyan egyrészes, amit az ember nem kap meg minden noném nagyáruházban. Tündéri fürdőkosztüm. Egyáltalán minden tündéri, csodás és elragadó. M. Ági nagyon elégedett, fia mérnök a Ford műveknél, kiemelt tervezőmérnök, lánya nagyon jól ment férjhez, igaz, hogy nem zsidóhoz, de mégis vezető nőgyógyász a Mount Sinai kórház traumatológiai osztályán. Vagy hol. Szerencsére neki még nem voltak komoly komplikációi. Egy-két kórházi befekvés, de semmi tragikus, pedig már 76 éves. Senki nem mondaná meg a korát. Na ne is mondja. Aktív, benne van a WIZO-ban, a helyi nőbizottságban, évente kétszer partit ad, Ági napján és hálaadáskor (Thanksgiving day).
A mellette fekvő csinos, de szerényebb kiadású hölgy elárulja, hogy ő szinte egész évben itt van. Máskor télire Floridába költözik át, de az idén úgy jött ki a lépés, hogy itt marad januárig. Ez más január, mint az európai. Trópusi vagy még csak szubtrópusi lenne? Egy elit főiskolán tanított háztartástant és filozófiát. Ja, Amerikában mindenre el kell készülnöd, drágám. A legvadabb társításokra. Annak idején angolt tanult egy nem túl híres egyetemen, egy másik, jóval kisebb, de a nagy léptékű világtérképre azért felkerült országban. Férje Libanonból származik. Maronita család. Menekülniük kellett, amikor kitört a polgárháború. Bár az az ország előtte maga volt a földi paradicsom. Neki elhihetik, mert éveket élt ott. Férje nemrég halt meg infarktusban, orvos volt, vesespecialista. Két fia ki tudja, hol tekereg, behajózták már a világóceán összes öblét, felhajóztak a legveszedelmesebb deltákba, és lecsorogtak a Mississippin, meg egy olyan folyón végig eveztek, amit az ő dédapja mindenképpen hajózhatóvá akart tenni, de aztán a dolgok anyagiak hiányában elsivárosodtak.
Maga, kedves, itt ismerős a viszonyokkal. Van itt egyáltalán valamilyen európai étterem, étlap?
Nem sok, sajnos csak thai meg kínai, rengeteg mexikói és talán izlandi zuzmóleves, szalonnával és vereshagymával (bacon and red onion).
Már ekkor gyanút kellett volna fognia. De valahogy akkor elengedte a füle mellett. Talán a nap, a tenger isteni csillogása, a halk zene tette, ami távolról a nyugágyakig szűrődött. Port aux Prince. Hercegi, felséges, tényleg.
Olyan különös a kiejtése, mondta M. Ági, aki legkevesebb negyven éve élt New Yorkban. Tökéletes fehér amerikai hangsúly, szófűzése a keleti partra utal.
Igen, mondta a nő, aki kissé felült, és szemügyre vette társnőjét. Valahonnan ismerősnek tűnt. De nem Atlantából, nem Bejrútból. Valahonnan jóval távolabbról. A múltból. A hátrahagyott korok valamelyikéből. Az a vöröshagyma és szalonna akaratlanul csúszott ki a száján. Maga sem érti, miért.
Igen, asszonyom, én egy kis városból jövök, egy európai kis városból.
Mégis honnan?
Hát, habozott, hogy elárulja-e. Rendszerint Libanont jelölte meg, de most valahogy az a másik forrásvidék tolakodott előtérbe, az kívánkozott ki belőle. Visszafogta magát. Úgy sem ismeri, soha nem hallott arról a városról.
Transylvaniából – mondta bátran, azt remélve hogy majd mindenki nevetésbe tör ki. Még hogy vámpíriából.
De M. Ági azt mondta: én is.
Erre nem számított. Mégis honnan? Kolozsvár, Brassó, Nagyvárad? Pontosan úgy ejtette azokat a városneveket, ahogy azok ejtik, csak azok, akik ott születtek.
Nem. Vásárhelyről.
Kézdi vagy Maros?
Ekkor mind a ketten felültek. Egyiknek a szemét ellepte a könny, a másik remegve azt kérdezte a Port aux Prince strand számára teljesen idegen nyelven:
Hogy hívnak, édesem? A Bolyaiba jártál vagy a Leánylíceumba?
A másik csak bólintott és felkelt. Összepakolt, és visszaszólt rekedtes hangon: viszontlátásra, Ági. Márton Ági.
Éva, kiáltott utána percek múlva M. Á. a felismerés döbbenetében. De É. eltűnt a strandkabinok között. Elfedték lányos vékony alakját a napernyők széles szoknyái...
