A tarlótüzek veszélye

Az utóbbi időszakban nagyon sok olyan tűzesetről érkezett jelentés

a Maros Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség tűzoltóegységétől, amit a növényzet égetése vagy az abból származó szikra okozott. Ennek kapcsán kérdeztük a Maros megyei Horea Katasztrófavédelmi Felügyelőség sajtószóvivőjét, Virag Cristiant.

Múlt pénteken, március 8-án csupán a megyében hat alkalommal riasztották a tűzoltókat tarlóégetés miatt: Szászrégenben, Marosludason, Dicsőszentmártonban két alkalommal is, Csüdőtelke és Vámos- gálfalva között, családi házak oltásához péntektől hétfőig a megyében három alkalommal kellett házak tetőzetének, kéményének az oltásához siessenek: Mezőszentmargitára, Körtvélyfájára, Sóváradra, Dicsőszentmártonban pedig hétfőn ugyancsak száraz növényzet égetése miatti tűz terjedését kellett megakadályozzák a tűzoltók.

Mint megkeresésünkre a sajtószóvivő elmondta, két veszélyes időszak van. Az egyik kora tavasszal a kerti és mezőgazdasági tevékenységekhez köthető. A második tűzkockázatú időszak júliustól augusztus végéig tart. A két kiemelten tűzveszélyes időszakban keletkezik az erdő- és tarlótüzek 70-75 százaléka, amelyek esetenként gazdasági melléképületek, lakóházak, kémények, tetőzetek kigyúlását okozhatják, mindezt egy kis óvatossággal meg lehetne előzni.

A tarlótüzek gyorsan átterjedhetnek, sok kellemetlenséget és anyagi kárt okozva. A tűzesetek nagy részének kiváltó oka, hogy az emberek nem tartják be a biztonsági távolságot a tűz és a gazdasági épületek, lakóházak, takarmánytárolók, továbbá az erdő, a villany-, telefon-, gázhálózatok vagy az utak között, ami igencsak veszélyes, hiszen jelentős anyagi károk keletkeznek, s hosszabb-rövidebb időre szünetelnek a szolgáltatások.

A megelőzés érdekében a tűzoltóság időnként közleményben is felhívja a lakosság figyelmét, hogy tartsák be a törvényes előírásokat. Ne dobjanak el égő szivarcsikket, főleg a száraz növényzet vagy a takarmánytárolók közelében. Ne tároljanak faanyagot, takarmányt vagy gyúlékony anyagokat az épületek padlásterében. Tilos a gyufa, gyertya, petróleumlámpa használata a takarmányraktárakban, istállókban, padlásokon. A száraz növényzet közelében, ahol fennáll a veszély, hogy a tűz gyorsan tovaterjed, valamint szeles időben tilos nyílt tüzet rakni. Robbanásveszélyes anyagoktól (gáz és folyékony üzemanyag) csak 40 méternél nagyobb távolságra, nem megfelelően tárolt gyúlékony anyagoktól – fa, papír, textil, kátrány, olaj – pedig legkevesebb 10 méterre ajánlott nyílt tüzet rakni. Növényzetet égetni csak nappal ajánlatos úgy, hogy mindig legyen kéznél tűzoltáshoz megfelelő eszköz. A tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, csak akkor lehet elhagyni a terepet, ha a lángok teljesen kialudtak. Vasutak mentén a száraz és korhadt növényzetet kötelező módon a terület tulajdonosa kell eltakarítsa. Úgyszintén az utak mentén is az útkezelő és az útkarbantartók, illetve a területek tulajdonosai felelnek a takarításért. A felnőttek felelőssége megakadályozni, hogy a gyermekek tűzzel játsszanak. 

A száraz növényi hulladék, avar, szemét engedély és óvintézkedés nélküli, illetve épületekhez, mezőgazdasági területekhez, erdőkhöz, ültetvényekhez közeli égetése a kormány 2007. évi 537-es határozatának értelmében kihágásnak minősül, és 1000 lejtől 2500 lejig terjedő bírsággal sújtható. 

Amint kérdésünkre Virag Cristian sajtószóvivő hangsúlyozta, abban az esetben, ha nyílt területen száraz növényzetet akarnak meggyújtani, engedélyt kell kérni, melyet az illetékes polgármesteri hivatal fennhatósága alá tartozó önkéntes tűzoltóalakulat vezetője kell láttamozzon.