Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2023-06-06 16:00:00
A május 22-én általános sztrájkba lépett tanügyi alkalmazottak közül mintegy 15 ezren felvették a munkát, miután múlt héten a kormány a pedagógusoknak havi 1000 lej, a tanügyi kisegítő személyzetnek pedig 400 lej bruttó béremelést bevezető sürgősségi rendeletet fogadott el – közölte kedden Ligia Deca oktatási miniszter.
A tárcavezető szerint több mint 10 ezer tanár tért vissza a katedrára, így a sztrájkoló tanárok aránya a múlt szerdai 64 százalékról 59,5 százalékra csökkent. Az iskolai kisegítő személyzetet is beleszámolva a közoktatásban a sztrájkolók aránya 58-ról 52,9 százalékra csökkent – ismertette a miniszter.
Deca szerint egyelőre tartható az érettségi vizsgák menetrendje, de azt csak a hét vége felé tudják felmérni, hogy lesz-e elég tanár az érettségi lebonyolításához, vagy át kell ütemezni a vizsgaidőszakot. Jövő héten a szóbeli vizsgákat és digitális kompetenciák felmérését kellene megkezdeni. A tárcavezető a lehetséges forgatókönyvek között említette, hogy ezeknél a vizsgáknál a 12. osztályban elért érdemjegyeket vegyék figyelembe.
A miniszter szerint a kormánykoalíció egyértelműen kötelezettséget vállalt arra, hogy nemzeti prioritásként kezeli az oktatást, elfogadta az oktatási törvényeket, és megtette az első lépéseket a sztrájkolók által követelt méltó bérezések bevezetésre. Deca szerint mindez a jövő nemzedék érdekeit szolgálja, ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy most már a tanárok is elsősorban a diákjaik érdekeit fogják szem előtt tartani, és felhagynak a harmadik hete tartó sztrájkkal, hogy ne veszélyeztessék a záróvizsgák lebonyolítását, a fiatalok továbbtanulását.
A kormány a csütörtökön elfogadott sürgősségi rendelet után befejezettnek nyilvánította a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokat, mert úgy értékelte: teljesítette a pedagógusok 25 százalékos bérkövetelését, és – a rendelet indoklásában, amely része a közlönyben megjelent jogszabálynak – vállalta, hogy a 2024-től hatályba lépő új közalkalmazotti bértörvényben a tanári bértábla az országos átlagbérnél fog kezdődni.
A tanügyi szakszervezetek azonban a rendelet megjelenése napján és vasárnap is azt közölték, hogy folytatják a sztrájkot, mert az idei béremelés a kezdő tanárok esetében sem éri el a 25 százalékot, az új törvény által előirányzott emelést, amely az átlagnál jobban keresők közé emelné a pedagógustársadalmat, a kormány januártól nem azonnal, hanem három év alatt akarja gyakorlatba ültetni, amit nem tudnak elfogadni. (MTI)