2019. április 26., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ember és állat harmóniája

Már Erdélyben is megjelentek a Dirofilariák, azaz a szívférgek. Kétéves fiatal kutya rutin térdműtétének indult, a gazdi két hónapja vásárolta Temes megyében. Nem jeleztek semmilyen rendellenességet, műtét közben a szíve kétszer is leállt, azt követően boncoltuk fel – mondta dr. Pálosi Csaba, a Noé Bárkája kisállatklinika vezetője.

Mint elöljáróban megtudtuk, a trópusokról érkezett szívférgesség halálos kimenetelű lehet. Tavaly volt még egy olaszországi páciensük hasonló vastag vércsepp mikroszkópiás lelettel. 

– Mi okozza a szívférgességet? – kérdeztük a szakembert

– A kutyák szívférgességét a Dirofilaria immitis nevű fonálféregfaj okozza, az élősködő szúnyogcsípés által terjed. Ez olyan parazita, ami kutyákat, macskákat, görényeket és más emlősöket fertőz meg. A betegség kutyáról kutyára közvetlen érintkezéssel nem terjed, a vemhes szuka azonban átadhatja kölykeinek a parazitát. A féreg a tüdőbe vándorol, és kerek, tumorszerű elváltozást okoz. Ritka esetben emberek is megfertőződhetnek, de a féreg ilyenkor nem fejlődik ki teljesen. A kifejlett egyedek átlagosan 12–25 cm hosszúak, főként a szívben és a tüdő nagyobb ereiben élősködnek. A betegség korábban jellemzően a trópusi, szubtrópusi területeken volt elterjedt, Magyarországon 2009-ben számoltak be első alkalommal fertőzésről, sajnos a kórokozó már jelen van Romániában is. Az elmúlt két-három évben az előfordulások száma ugrásszerűen megnőtt a Bánságban és Románia déli részén, de Marosvásárhelyen, a Noé Bárkája kisállatklinikán is találkoztunk ilyen esetekkel.

– Milyen szerepe van a szúnyognak a szívféreg fejlődésében?

– A fertőzött kutyában élősködő ivarérett nőstény féreg, amennyiben kifejlett hím is van az adott gazdában, 0,3 mm-es lárvákat, úgynevezett mikrofiláriákat bocsát a véráramba. Ezek önmagukban nem okoznak tüneteket, a kutyában még nem lesz belőlük kifejlett féreg. Ha azonban a fertőzött állatot egy szúnyog megcsípi, és vért szív a testéből, azzal egyidejűleg mikrofiláriákat vesz fel, a lárvák pedig a szúnyog szervezetében fejlődésnek indulnak. Számukra optimális hőmérsékleten két hét alatt két vedlésen esnek át, és fertőzőképes, harmadik stádiumú lárvákká fejlődnek. Ezt követően, ha a szúnyog vért szív egy újabb gazdából vagy akár ugyanabból, ezek a lárvák a szúnyog szájszervein keresztül átvándorolnak az új gazda szervezetébe. A bőr alatti szövetekben vagy az izomszövetben 2-3 nap alatt negyedik, majd két-három, netán több hónap után ötödik stádiumú lárvává alakulnak. Ezek a vérárammal a szívbe és a tüdőartériákba jutnak, és ott újabb három hónap alatt ivaréretté válnak, szaporodni kezdenek. A szúnyogcsípéstől az ivaréretté válásig átlagosan 6-9 hónap telik el. A kifejlett férgek öt–hat, vagy akár több évig is élhetnek, elsősorban a tüdő verőereiben. Nagyszámú féreg esetén a szív jobb kamrájában, a jobb pitvarban, esetleg az ide a test felől vért szállító gyűjtőérben raktározódnak fel. Ezért játszik kulcsszerepet a szúnyog a fejlődési ciklusban, mert nélküle a mikrofiláriák fejlődése megakadna.

Fotó: Pálosi Csaba


– Melyek a szívférgességre jellemző tünetek?

– A fertőzött állatok gyakran tünetmentesek. Megtörténhet, hogy egy nagy testű kutya élettartamát és életminőségét nem befolyásolja két vagy öt kifejlett szívféreg. Enyhébb fertőzöttség esetén mérsékelt fáradékonyság, lesoványodás, alkalmankénti száraz köhögés, nehéz légzés, munka- és sportkutyáknál a teljesítmény csökkenése fordulhat elő. Súlyosabb esetben kifejezett nehézlégzés, makacs száraz köhögés, sápadt nyálkahártyák, fáradékonyság, hasvízkór, a végtagok vizenyője figyelmeztet a betegségre. Azok a kutyák, amelyeknél súlyos tünetek jelentkeznek, gyakran elpusztulnak.

– Az esetleges fertőzöttséget milyen módszerrel lehet kimutatni?

– A kutyák fertőzöttségének megállapítására két módszert alkalmaznak. Egyrészt a vérkenetben mikroszkópos vizsgálattal a kifejlett, megtermékenyített nőstény által a véráramba bocsátott első stádiumú lárvákat, mikrofiláriákat kell keresni. Azokban a napszakokban, amikor várhatóan nagyobb a szúnyogcsípés valószínűsége, ezek a lárvák a hajszálerekbe vándorolnak, hogy minél több esélyük legyen szúnyoggal találkozni, és annak a testébe jutva tovább fejlődni. Ezek a legnagyobb eséllyel az esti órákban vett, hajszálerekből származó vérmintában lelhetők fel. A szívférgesség megállapítását gyorsteszttel is hatékonyan ki lehet mutatni. Ez a vizsgálat az állatorvosi laboratóriumok mellett már a legtöbb rendelőben is elvégezhető. A gyorstesztekhez a kutya egy-két csepp vére szükséges, az eredmény tíz perc alatt megvan. Kétes esetben érdemes lehet másik gyártó gyorstesztjét is igénybe venni, illetve a szívféreg DNS-ét kimutató laboratóriumi PCR-vizsgálatot végeztetni. Ez utóbbi az elérhető legpontosabb, ugyanakkor a legköltségesebb vizsgálati eljárás.

– Milyen káros hatásai lehetnek?

– A szívférges kutya szervezetében több szerv is károsodik a férgek mechanikai és toxikus hatása következtében. Bár a betegségnek szívférgesség a neve, a legfőbb problémát nem a szív üregében, hanem a tüdőartériákban tartózkodó férgek okozzák. A tüdő keringése romlik, légzőfelülete csökken, a szívbillentyűk elégtelenül záródnak, a jobb szívfél kitágul, emellett szívbelhártya-gyulladás, érelmeszesedés, érszűkület, vérrögképződés jelentkezhet. Gyakran károsodik a máj és a vese is.

– Miként lehet megelőzni a fertőzést?

– A bizonyítottan szívférges kutyák kezelése meglehetősen korlátozott, ezért mindenképpen ajánlott az egész éven át tartó, havonkénti lárvaellenes kezelés. Akár spot-onról (rácsepegtető oldat), akár tablettáról van szó, az előírás szerint havonta ismételni kell a kezelést. Ezzel megakadályozható, hogy az esetleges későbbi, szúnyogcsípéssel történő ismételt fertőződésből újabb felnőtt férgek fejlődjenek ki az állat szervezetében. Egyes szerek a mikrofiláriákra is hatással vannak, ezzel a betegség továbbterjedésének kockázata is csökkenthető, az, hogy a szúnyogok a kutyánkból vért szíva más kutyáknak átadhassák a parazitákat. Egy másik ok, ami a folyamatos gyógyszerezés mellett szól, hogy a mai szerek nagy része megelőzi a hengeresférgek, ostorférgek és galandférgek megjelenését is. A megelőzésre alkalmazott szerek biztonsággal alkalmazhatók a kutyákon, azonban a szervezetben tömegesen pusztuló féreglárvák akár a keringés összeomlását is okozhatják. Ezért a szűrővizsgálattal szívférgességre pozitívnak bizonyuló kutyák első lárvaellenes kezelését orvosi felügyelet mellett ajánlott végezni.

– Van-e hatékony gyógymód a szívférgesség kezelésére?

– Létezik ugyan olyan gyógyszer, mely a kifejlett szívférgeket elpusztítja, a probléma ezzel az, hogy a férgek nem tűnnek el 

varázsütésre a szervezetből. Az elpusztult férgek 12-25 cm hosszú teste a vérárammal fog sodródni, és komoly károkat okoz a szervezetben. A kutyák kizárólag kórházi, intenzív körülmények között kezelhetők ilyen szerrel, sajnos a túlélési esélyük csekély. A másik lehetőség a felnőtt férgek eltávolítására egy műtéti eljárás, mely során katéterrel mechanikusan távolíthatók el a szívben található férgek. A probléma az, hogy csak a szívférgek száma csökkenthető az eljárással, a tüdőerekben tartózkodó férgeket nem lehet elérni. Egyik eljárás sem rutinszerű, igen kockázatosak és költségesek, ritkán alkalmazzák őket. Nagyon fontos, hogy bizonyos megelőző gyógyszerkészítményeket sem szabad a kutyának beadni, amíg nem vagyunk 100%-ig biztosak abban, hogy nincs szívférgesség. Ugyanis olyan erős gyógyszerek is forgalomban vannak, amelyek megölhetik a kifejlett férgeket is, azok viszont eltömik az ereket, és ezáltal állatunk trombózist kaphat és elpusztulhat. Ezért, mielőtt bárki megkezdené a megelőzést, ki kell kérni a szakember véleményét.




Kapcsolódó cikkek: