A Székelyföld jövőjét a biogazdálkodás jelenti

Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke szerint a székelyföldi mezőgazdaság jövőjét a biogazdálkodás fellendítése jelentené. Gazdag tápértékű, vegyszermentes környezetben gazdálkodhatnak a székelyföldi farmerek. A környezetkímélő gazdálkodás életbe ültetésére stratégiát dolgozott ki az egyesület, amelyet megyénkben is népszerűsítenek.

– A Székely Gazdaszervezetek Egyesületének egyik kiemelt irányvonala a „bioszékely” program, amelynek célja a biogazdálkodás fellendítése a Székelyföldön, hiszen a három székelyföldi megye összterületének 35%-a Natura 2000-es tájvédelmi terület. Arra gondoltunk, hogy ha már ezeken a területen több környezetvédelmi megkötés is van, ezt miért ne fordítanánk a mezőgazdászok hasznára, hiszen ezeken a területeken magas hozzáadott értékű termékeket tudnak előállítani. Közismert például a magashegyi legelők, kaszálók vegyszermentes flórájának gazdagsága, tápértéke. Nemrég elindítottunk egy fórumsorozatot, amelyen tájékoztatjuk a gazdákat, hogy miként lehetnek biogazdák, mik a követelmények, mi a jogi eljárás, s mire kell odafigyelni a termelésnél. Mindezeket nemcsak elmondjuk a gazdáknak, hanem segítünk is abban, hogy biogazdálkodók legyenek. Távlati terv, hogy létrehoznak a Székelyföldön egy biominősítő intézményt.

Itt nem lehet kiépíteni az intenzív mezőgazdálkodási rendszert, a kisebb, családi gazdaságoké a jövő, ha ehhez megfelelő körülményeket teremtünk. Ez ellentétben áll azzal a tendenciával, ami a román alföldön kialakult, ahol több százezer hektáros nagy gazdaságok prosperálnak. Nem sokan tudják, hogy azokon a településeken, ahol ilyen nagy gazdaságok jöttek létre, az emberek elszegényedtek, a fiatalok külföldre költöztek. Konkrét eset, hogy az új „földesúr” naponta ingyenebédet ad a nyugdíjasoknak, hogy ne haljanak éhen. A székelyföldi megyékben mintegy 20.000-25.000 gazda részesül földalapú támogatásban. Ez jövedelmet, megélhetést biztosít számukra. Jól működik a közbirtokosság is, ahol szintén a közösségek részesülnek a megtermelt javakból. Azt gondoljuk, hogy Székelyföldön olyan gazdaságokat kell létrehozni, amelyekben egy-egy család el tudja végezni a munkát, és akkora jövedelemre tesznek szert, amiből kényelmesen megélhetnek. Ezért is igyekeztünk meghonosítani, népszerűsíteni a biogazdálkodást, mert olyan termékeket állíthatnak elő, amelyekért a kisgazdaságok esetén is megfelelő árat fizet a vásárló. Egy 20-50 állományból álló, gépesített szarvasmarha-tenyésztő farm saját munkaerővel egy négytagú család számára elegendő jövedelmet hoz. A mi érdemünk az is, hogy sikerült a székelyföldi közbirtokosságokat leültetni egy asztalhoz, létrehoztunk egy közös fórumot, elindítottunk egy beszélgetést, aminek célja, hogy a közbirtokosságok társuljanak, és hozzanak létre egy közös fafeldolgozó egységet és egy erdeigyümölcs-, valamint gombaértékesítési hálózatot. Arra is nyitottak voltak a közbirtokosságok képviselői, hogy biominősítsék a legelőket, ezáltal minél több gazdát szeretnénk bevonni a biogazdálkodásba, mert ez a székelyföldi mezőgazdaság jövője. Közel egymillió hektár legelőt és kaszálót tudnánk minősíteni. Az a hosszú távú célunk, hogy néhány év múlva a nemzetközi biokiállításokon a Székelyföldet biorégióként képviseljük. 

Nem utolsósorban erősítenünk kell a „Székely termék” mozgalmat. Létre akarunk hozni ezen belül egy prémium termékcsoportot, amely arról szól, hogy nagyon szigorúan ellenőrzünk minden, e védjeggyel forgalmazott terméket, a termelőtől a fogyasztóig. Ezt természetesen összekötjük a biominősítéssel. Jelenleg vannak olyan hústermékek, amelyek ezzel a névjeggyel kerülnek a polcokra, de nem lehet tudni, honnan származnak. Vannak már olyan, minőségi szolgáltatást nyújtó vendéglátóipari egységek, ahol kizárólag helyi kézműves termékeket, sajtokat kínálnak, például a háromszéki kastélypanziók. A kettőt összekapcsolva a „Székely termék” nem csak élelmiszeripari, hanem minőségi idegenforgalmi védjegy is lehet – fejtette ki véleményét lapunknak Becze István.