A „siralmas helyzet”
2023-01-16 15:00:00
- Kuszálik Péter
Az internet a ’szükséges rossz’ találmányok számát gyarapítja. Sok a hátránya, kevés az előnye. Használom, de közben szidom, mint a bokrot. A számítógépes adatfeldolgozás jellemzője: ha szemetet táplálsz be, az eredmény is szemét lesz. Ha a gonoszság gyökerét keressük, akkor mihamar rájövünk: a ’humán faktor’ a hibás. Az ember, aki nem ért hozzá, vagy lusta jól dolgozni.
Fontosnak tetsző cikket találtam a maszol.ro honlapon (2023. jan. 10.). A címe: „Siralmas helyzet: sereghajtó Románia uniós szinten a diplomások arányát tekintve”. Szerintem így lenne helyes: „Siralmas a helyzet: Románia – uniós szinten – sereghajtó a diplomások arányát tekintve”. – Közbevetőleg egy nosztalgikus megjegyzés: a maszol.ro elődjét – a Romániai Magyar Szót [(1989. dec. 23. – 2005. aug. 1.), utóbb: Új Magyar Szó (2005. szept. 30. – 2012. jún. 29.)] két-három ember is elolvasta, mielőtt nyomdába került, az internetes cikkek viszont kontroll nélkül ömlenek! – A riporter Kovászna megye főtanfelügyelőjét, valamint a kolozsvári egyetem (BBTE) rektorhelyettesét szólaltatta meg. A főtanfelügyelő „Arra is kitért, felvetődik a kérdés, érdemes lenne felsőfokú intézményben folytatni a tanulmányait annak, aki nem készül fel az érettségire.” Előkerestem a maszol.ro levelezési címét, írtam nekik két sort: javítsák ki, mert a mondat értelmetlen. Megtették. Ez lett belőle: „Arra is kitért, felvetődik a kérdés, egyáltalán érdemes lenne-e egyetemen folytatni a tanulmányait annak, aki nem készül fel az érettségire.” A tulajdonképpeni kérdés pedig ez: ’aki nem megy át az érettségin, az mit keres az egyetemi felvételin?’
Az oktatás kérdése korábban is szerepelt a honlapon (maszol.ro; 2022. nov. 1.), ugyanolyan zavaros mondatokkal tarkítva. „Romániában csupán tízből egy első osztályt kezdő diák szerez diplomát.” – „Évente mintegy 100 ezer diák érettségizik sikeresen, az ország egyetemein pedig összesen 64 ezer tandíjmentes helyet tartanak fenn, tehát jók az esélyek arra, hogy államilag támogatott helyre vegyék fel a fiatalokat. Mégis csak tíz első osztályt kezdő tanuló végzi el sikeresen az egyetemi tanulmányait.” A dőlt betűs mondatok döcögősre sikerültek! Így kellett volna írni: „Tíz, első osztályt kezdő diákból csak egy végzi el sikeresen az egyetemet” – avagy: „Az elemi iskolát elkezdő gyermekeknek csupán a tíz százaléka végez majd egyetemet.”
Tulajdonképpen egy globalizációs marhasággal állunk szemben: Európa-szerte az okosodás fontosságát hangsúlyozzák, mondván, hogy az a ’legmenőbb’ nemzet, amelynek a legtöbb, egyetemet végzett polgára van. Kérdem én: ha mindenki diplomát szerez, akkor a kapát, kaszát ki forgatja majd?
A BBTE rektorhelyettese ilyen jövőképet vizionál: „Hangsúlyozta, ez [értsd: a ’kevés az egyetemet végzett ember Romániában’-probléma] nemcsak arról szól, hogy ha valaki egyetemi oklevelet szerez, egy elit részévé válik, hanem egy másik képzési formát, tudásszint-elsajátítást jelent, és nem utolsósorban a látószög tágítását eredményezi. Egy egyetemista általában más városba költözik, egy másfajta közösség részévé válik, új tapasztalatokat szerez a társadalom működéséről, amit másként tud hasznosítani, amikor be kell töltenie egy munkakört. Továbbá az egyetemi képzés innovációs potenciált is jelent, a diákok olyan kérdésekkel, megoldásokkal találkoznak, ami új és releváns tudásgenerálást eredményez.” (maszol.ro; 2023. jan. 10.) – Teljesen elbűvölt az „innovációs potenciál”, de eszembe jutott az a mosdatlan szájú népi mondás, amelyik keresztülhúzza ezt a modern fogalmat: „ha a falusi nem szarik, a városi nem eszik”. Ez azt jelenti: ha András bácsi nem feji meg a tehenét Panitban, és nem hozza el a piacra, akkor kénytelen vagyok Lengyelországból importált, viaszos kartondobozva csomagolt tejet venni. Más példa: Európa (majdnem) minden gyárat áttelepített Kínába, s ha bedugul a Szuezi-csatorna, vagy a covid-járvány miatt nem szállnak fel a repülők, akkor a kerékpáromra nem tudok gumiabroncsot venni, mert Brüsszeltől Jászvásárig már nem gyártanak effélét. Elegáns dolognak tűnik azzal dicsekedni, hogy a tehetősebb országokban csupa diplomás ember üldögél a munkaasztalok mellett, ámde Bajorország példájából tudjuk, hogy mi lett ennek a folyamatnak következménye: 40-50 évvel ezelőtt Törökországból kellett segédmunkásokat betelepíteni. Az ebből fakadó problémákkal köteteket írtak tele.
No de ne menjünk olyan messzire, próbáljuk itthon megtalálni a bajok gyökerét. Én az oktatási rendszerben keresném a hibát, de ennek kifejtése már a jövő hétre marad. – Bocsánat a bőbeszédű bevezetőért!
