A romániai kisebbségek seregszemléje

*Fotók: Vajda Harmat

Segesvári Pro Etnica 

Augusztus 27. és augusztus 31. között a segesvári Ifjúsági Interetnikai Oktatási Központ Egyesület a 21. alkalommal szervezte meg a Pro Etnica Fesztivált. Az idei rendezvény is Románia Államelnöki Hivatalának védnöksége alatt állt. Az eseménysorozatot a román–német diplomáciai kapcsolatfelvétel 145. évfordulójának is szentelték. Az ünnepség alatt több helyszínen a Romániában hivatalosan elismert 20 nemzeti kisebbség képviselői közül több mint 1000-en léptek fel, mutatták be műsoraikat. A folklórelőadások mellett volt kerekasztal-beszélgetés, könyvbemutató, irodalmi szalon, kézműves vásár, dokumentumfilm-vetítés és sok más program, amelyeknek az volt a célja, hogy erősítse az etnikumok, a többségiek és a kisebbségiek közötti kapcsolatokat, népszerűsítsék az ország etnikai sokszínűségét. 

Augusztus 27-én, szerdán nyitották meg a rendezvényt a Vár téren felállított nagyszínpadon, amelyet többek között a kormány kisebbségügyi hivatala, a Maros Megyei Tanács, a Segesvári Polgármesteri Hivatal, a Romák Országos Ügynöksége és a Romano-Kher Országos Kulturális Központja támogatott. 

Elsőként Cătălina Galer az Államelnöki Hivatal képviseletében Románia államelnökének üdvözletét tolmácsolta. Beszédében hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű rendezvények, amelyek népszerűsítik a párbeszédet, helyet, alkalmat teremtenek a kisebbségeknek egymás kultúrájának megismerésére, promoválják a toleranciát és egymás tiszteletét, igazolják, hogy az európai értékrendhez tartozunk. Felszólalt még Irina Cajal-Marin, a Művelődésügyi Minisztérium helyettes-államtitkára, Thomas Șidilaru, a kormány kisebbségügyi hivatalának képviselője és Adrian Giurgiu parlamenti képviselő is.

Volker Reiter fesztiváligazgató beszédében hangsúlyozta többek között azt, hogy „fontos egy nemzetiséghez való tartozás, de emellett szükségünk van arra is, hogy átlépjük identitásunk korlátait, és nyissunk mások felé, akiknek kulturális, szellemi értékeivel a miénket gazdagíthatjuk, erre teremt lehetőséget ez a fesztivál is”. 

A hivatalos megnyitót követően három helyszínen is elkezdődtek a programok. A Vár téri színpadon felléptek a kisebbségek néptánccsoportjai: a horvátok, ukránok, makedónok, szászok és a romák mutatták be táncaikat, majd a bukaresti zsidó hitközség csoportjának előadása, illetve Maia Morgenstern színművész és a Klezmer együttes koncertje zárta az első nap fellépőinek sorát a nagyszínpadon. 

Ugyanaznap a polgármesteri hivatal barokk termében szervezett kerekasztal-beszélgetésen arra a kérdésre kerestek választ a résztvevők, hogy a gazdasági válság ellenére miként támogathatják továbbra is a fesztivált. Irina Cajal-Marin, a Művelődésügyi Minisztérium képviselője megígérte, hogy azt a kulturális rendezvényt, amely 21 éven át kitartott az etnikai kisebbségek népszerűsítése, Románia közös értékei mellett, mindenképpen támogatni fogják. 

A kerekasztal-beszélgetést után bemutatták Alina Șerban roma rendező Bűnbocsátó cédula című filmjét, amely az 1800-as években megtörtént valós történetet mutatott be abból az időszakból, amikor a romák rabszolgasorban éltek Romániában. 

 A fesztivál második napján folytatódott a néptánccsoportok bemutatkozása a Vár téri színpadon. Többek között felléptek a görögök, az olaszok, a romák és az izrelita hitközség tagjai. Este Ionuț Galani együttese koncertet tartott, a résztvevők görög dallamokat hallgathatnak. 

Ezzel egy időben a barokk teremben irodalmi rendezvény volt, ahol Mihai Hafia Traista, a romániai ukrán kisebbségek egyesületének alelnöke A hősök sose halnak meg című kötetét mutatták be. A könyv arról a 155 íróról, újságíróról készült portrékat tartalmazza, akik életüket vesztették az ukrán fronton. A továbbiakban Varujan Vosganian önéletrajzi kötetét ajánlották az érdeklődők figyelmébe. Bemutatták még Armine Vosganian Prajanom filmjeinek rituáléja és esztétikai narratívái címmel írt doktori dolgozatából készült könyvet, majd dr. Delia Grigore és Cristian Pădure egyetemi tanárok a roma művészetről, kultúráról, valamint a romani nyelvről értekeztek. 

A fesztivál harmadik napján a színpadon görögök, ruténok, bulgárok, szerbek, szászok és romák mutatták be néptáncaikat és szokásaikat. A Romano Kher Egyesület A. P. Csehov Leánykérés című színdarabját mutatta be cigány és román nyelven. Az est díszvendégei a Sarmalele Reci együttes volt, a szólista, András Zoltán ezúttal magyarul is énekelt. 

A fesztivál negyedik napján, szombaton délelőtt a nagyszínpadon kétnyelvű gyerekműsorok és előadások voltak, amelyeket a romák egyesületéhez tartozó színjátszók mutattak be. Igazi színfoltja volt az idei fesztiválnak a Loly Haoute Couture című, Moldován Zita bukaresti divattervező ruhakollekciójának bemutatója. 

A nap további részében többek között a Brassó megyei nagysinki együttes mutatta be műsorát, majd a színpadon a görögök, az arománok, a szlovákok, a lipovánok, a szászok, a lengyelek és a segesvári Kikerics magyar néptáncegyüttes mutatta be műsorát. Felléptek még a brassói zsidó hitközség tagjai. Az alsóbuni román néptánccsoport fonójátékokat vitt színpadra. Az estet a nagyszebeni Daniel Riff és együttesének koncertje zárta. 

Vasárnap, a rendezvény zárónapján a lengyelek a görögök, a tatárok, a törökök, a lipovánok, a csehek és a szászok képviselői léptek fel. A programot este az állami zsidó színház jiddis nyelvű előadása zárta. Aznap a barokk teremben levetítették a romániai örmények történetét bemutató Miutyun című dokumentumfilmet. 

Az említettek mellett a fesztiválon az albánok, a romák, az ukránok, a csehek és a törökök könyves és kézműves standokkal is jelen voltak a segesvári várban. 

Volker Reiter fesztiváligazgató összegzésként a sajtónak elmondta, hogy a vasárnapi rossz idő ellenére is nagyon sokan voltak kíváncsiak a fesztivál programjára – ahogy az előző napokban is –, mindez igazolja, hogy eddig ez volt a legjobban megszervezett rendezvény, ahol kiválóan együttműködtek a rendezőkkel a meghívott kisebbségek csoportjai, előadói. Az idén újdonságként színházi előadás is volt. A fesztiválra látogatók elég nagy számban érdeklődtek a kézműves standok iránt, ezért a következőre még több kézművest hívnak majd meg, és igyekeznek az Agora kerekasztal-beszélgetések és az irodalmi szalon programját bővíteni. 

Az idei Pro Etnica fesztivál iránt nemcsak a helyszínen, hanem a médiában is igen sokan érdeklődtek, ezért a rendezvény mindenképpen elérte a célját, és ez a közönségsiker arra ösztönöz minket, hogy már most készüljünk arra, hogy a 2026-os rendezvény méltón megkoronázza az eddigieket – nyilatkozta Volker Reiter.