2019. május 23., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Csúsztatásról van szó

Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, aki 2012-ben személyes felelősséget vállalt azért, hogy a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetemen megalakulnak a magyar főtanszékek, április 30-i marosvásárhelyi látogatása idején azzal hárította el a be nem tartott ígéretét, hogy a diáklétszámhoz képest ma sincsen elég magyar oktató az egyetemen.

 – Hogyan vélekedik az elhangzottakról a magyar oktatók közösségének a vezetője? – kérdeztük 

dr. Szabó Béla professzort.

 – Furcsának tartom, hogy bár korábban megígérte, Ecaterina Andronescu úgy jött el Marosvásárhelyre, hogy irányunkban nem volt megkeresés, holott jó néven vettük volna, ha ígérete szerint foglalkozik a magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészeti oktatás ügyével is.

 – Valós-e a miniszter asszonynak a tanárhiányra vonatkozó kifogása?

 – Amit velünk kapcsolatban mondott, az igaz, de ugyanúgy igaz a román tagozatra is. Ők csak négy százalékkal állnak jobban, ami távol van a szükségestől. Mindez megtalálható a rektor által nyilvánosságra hozott, és nyomtatásban is megjelent éves jelentésekben. Furcsa, hogy csak a magyar nyelvű oktatásra tartják kötelezőnek az említett uniós szabályozást, holott a román nyelvűre is érvényes kellene legyen. 56 százalékos lefedettséggel nem működhetnének ugyanis, 70 százalék szükséges. Az angol tagozat lefedettsége pedig rosszabb, mint a magyaré, mégis külön kart akarnak alapítani. Ez ugyanaz a retorika, mint 2012-ben, miszerint tanárhiány miatt nem lehet támogatni azt, amit a törvény előír. Az a tény pedig, hogy a törvényt nem tartják be, csakis a mi érdekünkben történik. A 2012-es egyezményben valóban benne volt a felzárkózás szükségessége, de a 3. pontban az is, hogy a magyar prorektor meghirdeti az üres állásokat. Mikor azzal érvelnek, hogy nincsen jelentkező, meg kell jegyeznünk, hogy igenis volt ott is, ahol a legnagyobb a hiány, a sebészeten például, de a jelöltnek megüzenték, hogy ne álljon vizsgára, és amikor mégis megtette, lepontozták. Belgyógyászatból két docensjelöltünk volt, de csak egy állást hirdettek meg, amire mind a ketten pályáztak, és per lett a vége, és a sort folytathatnánk...

– Van magyar nyelvű oktatás, csak a gyakorlati órákat tartják román nyelven, és egyébként is román állampolgárok vagyunk – érvelt a miniszter asszony. Kétségtelen, hogy helyesbítésre szorul ez a kijelentése is.

 – Kegyes csúsztatásról van szó, ugyanis a „csak a gyakorlat” valójában az oktatás kétharmadát jelenti az orvosi és gyógyszerészeti szakokon. Bár tagadhatatlan, hogy román állampolgárok vagyunk, és ismerni kell a román szaknyelvet, de ezen túl a gyakorlati órákon kellene megtanítani a diákjainknak a magyar szaknyelvet is, amit a magyarul nem beszélő tanársegédek nem tudnak megtenni. El kell mondanunk azt is, hogy valószínűleg nincs az országban még egy olyan egyetem, ahol két külön akkreditált oktatási program diákjait közös csoportokba sorolnák. Ez is csak a magyar tagozatra vonatkozik, az angol nyelvű oktatás diákjai külön csoportokban vannak.

 – Korábban beszámoltunk arról, hogy kihallgatták azokat a tanárokat, akik nem az egységes vizsgáztatási rendszer szerint értékelték a hallgatók teljesítményét. Ismeretes, hogy az előírásokkal ellentétben az egységes vizsgáztatásra vonatkozó módszertani pontosítások a szesszió kezdete előtt jelentek meg, ami ellentmond a törvényes előírásoknak. Mi a helyzet jelenleg?

 – Az érintettek túl vannak egy beidézésen, ahol tulajdonképpen a bizottság csak informális kérdéseket tett fel, anélkül, hogy pontosan közölte volna minden érintettel, hogy mi a kifogás ellenük. Ezt sokan közülük szóvá is tették. Erre válaszul a múlt hét folyamán minden érintett kapott egy kétoldalas levelet, amelyben most már közlik, hogy ki milyen szabályzat milyen paragrafusának nem tett eleget, és kilátásba helyezték, hogy e hónap folyamán mindenkit még egyszer be fognak idézni.

 – Ezen a héten szavazni fognak az egyetemen. Mire vonatkozik a szavazás?

 – A közoktatási törvény szerint a rektorválasztás előtt legalább hat hónappal az intézményen belül referendumot kell tartani arról, hogy a rektor megválasztása milyen módon történjen. Két lehetőség van: pályázati úton, amit az újonnan megválasztott szenátus ír ki, és állapítja meg a szabályait, vagy pedig direkt módon, vagyis az egyetemi oktatók közvetlen szavazással döntik el, hogy ki töltse be az elkövetkező időszakban a tisztséget. Ez fog lezajlani a héten.