Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Amint arról korábban is hírt adtunk, holnap, március 8-án, pénteken újabb bemutatóra kerül sor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. A Tompa Miklós Társulat ezúttal Gerhart Hauptmann A patkányok című drámáját viszi színre, a produkció egyik érdekessége, hogy a kortárs magyar színházi élet legendás alakja, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Zsótér Sándor rendező, színész, dramaturg, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója viszi színpadra; első alkalommal rendez Erdélyben. A közelgő premierrel kapcsolatosan kedd délben tartottak sajtótájékoztatót a színház protokolltermében.
A résztvevőket Gáspárik Attila, az intézmény vezérigazgatója köszöntötte, és egy tévedés tisztázása végett elmondta: Zsótér Sándor nem először dolgozik Marosvásárhelyen, a ‘90-es évek elején a nagy port kavart és híressé vált Rómeó és Júlia című előadás dramaturgja volt, fantasztikus módon ismerte a szöveget. Ezúttal legismertebb, rendezői oldaláról mutatkozik be. A patkányok kapcsán pedig elárulta, Hauptmannt Vásárhelyen eddig még nem játsztak, ez tényleg premiernek számít.
Keresztes Attila, a Tompa Miklós Társulat művészeti igazgatója hozzátette: Zsótér Sándort és munkásságát nem lehet egyszerűen bemutatni, megítélése szerint nagyon különleges gondolkodó, aki sok szubjektív szemszöggel rendelkezik úgy is, mint dramaturg, színész, avagy rendező. Ízlése, mentalitása, világlátása egyedi. – A darabválasztással kapcsolatosan elárulhatom, hogy mi rendszerint úgy választunk bemutatandó művet, hogy elsősorban az azt színpadra alkotóra vagyunk kíváncsiak, a rendezőre, aki párbeszédet kezd velünk és általunk a világgal. Ezért közösen megkeresünk egy olyan témát, amiről ő akar beszélni. Ajánlatokat várok, itt ez volt az ajánlat. Olyan műről van szó, ami úgy tágít, hogy közben folyamatosan leszűkít egyszerű emberi esendőségre, gondolkodásbeli tehetetlenségre. Nagyon fontosnak tartom, hogy olyan kalandokba fogjunk, olyan színházi nyelven beszéljünk, amit nem ismerünk. Ez egy ilyen kaland, amelyben elengedhetetlen alkotótárs Ungár Júlia mint fordító és dramaturg, illetve a csapat, a társulat. Ez egy nagyon fontos állomása, első találkozása a társulatnak egy szemlélettel, gondolkodásmóddal arról, hogy hogyan kell és lehet színházat csinálni.
Zsótér Sándor hozzáfűzte: – Szokatlan volt az említett, marosvásárhelyi ajánlat, Magyarországon az én tapasztalatomban ez nem fordult elő. Kicsit meg is lepődtem, hogy azzal foglalkozhatom, amivel szeretnék. A szereposztás számomra kiemelkedően fontos, sok színésszel szerettem volna dolgozni, és olyan darabban gondolkodtam, amelyben sok, közel egyenrangú szerep van – ezért ajánlottam A patkányokat. 22 évvel ezelőtt foglalkoztam vele, de az egy teljesen más dolog volt. A pályafutásom során inkább a színészekre akartam találni dolgokat, és ezt a művet is miattuk, értük választottam. Nagyon fura darab, naturalista szerző, aki nagyon vicces dolgokat eszel ki. Viszonylag lepusztult helyen indít egy családtörténetet, amelynek két történetszála viccesen, mókásan, siralmasan és gyöngéden ütközik: a szereplők a színházról vitáznak, miközben a háttérben lejátszódik egy valóságos tragédia, amire kevésbé figyelnek oda. A német szerzők általában töményen hordják fel a problémákat, tendenciózus darabokat írnak, miközben ebben a darabban számos tematika megtalálható. Örömmel lehet vele foglalkozni, mert esetében van amivel foglalkozni, lehet rajta gondolkodni. Ez engem nagyon izgat. Egy bérkaszárnyában, valamint egy makulátlanul tiszta, de szegényes kis lakásban játszódik az előadás. Látványban alapvetően szépséget szerettem volna, azt, hogy jó legyen nézni a szemnek, miközben ez a szépség a darab nagyon gyakorlatias szövegével jól ütközik. Tragikomédiáról van szó, amelynek a hátterében megtörténik a tragédia – a darab központi gondolatai szerint nem biztos, hogy aki szül, az rögtön anya is lesz. Jogtalanság elvenni egy gyereket, de jogtalanság megszülni és eldobni is – e gondolatok körül forog a produkció. Többen megpróbálták lefordítani, végül Parti Nagy Lajost kérték fel, hogy írjon szöveget hozzá, mert az eredeti – a számos, egymástól nagyon eltérő német akcentus használata miatt – lefordíthatatlan. Mi a darab, a nyelvezet játékosságát, tömörségét kívántuk megragadni – mondta Zsótér Sándor.
A patkányok bemutatójára március 8-án, pénteken 19.30 órakor kerül sor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kistermében. Az azt követő előadást március 9-én, szombaton 19.30 órakor tekinthetik meg az érdeklődők.